Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-21 / 43. szám

jfttomÉK 1924. február 21. Az elértéktelenités hisztériája. Beteges láz rázza napok óta az or­szág testét. Oktalan pánik fogta el a lelkeket, az emberek bizalma a hitvány tendenciával terjesztett hazug rémhírek folytán megrendült a koronában, melynek vásárló erejét ijesztően zúdította örvény­be egy olyan manőver, amihez beteges lé-" leimével társul szegődtek a manőver áldo­zatai, akik ellen és akiknek bőrére csinál­ta a koronarontó spekuláció a magyar pénz értékét tönkretevő ujabb hadjáratot., azok valósággal fejbekólintva az ijedtség­től. segítettek tovább lendi|2ni az indo­Jíolatlan koronaromlást. Milyen borzal­mas perspektívát nyújt a nagyközönség felületessége, mely ahelyett, hogy nyuga­lommal tekintene a pénzügyi kormányzat reális utakon járó kibontakozása felé, hi­telt ad olyan hazug híreknek, amelyek a külföldi kölcsön állítólagos meghiúsulá­sáról terjesztenek aggodalmakat. Termé­szetesen s/ó sincs arról, hogy a külföl­di kölcsön elmaradna, hisztin a nagyha­talmak állásfoglalásán a jóvátételi bízott ság nem fog változtatni, ellenben szó van arról, hogy azt a rövid átmeneti időt, melyet finánciáink rendbehozataláig még türelemmel kell elviselnünk, a lelkiisme­retlen pénzkufárkodás mohósága az utol­só percben ki akarja használni. Egy élet erejének tudatában levő ország ilyenkor ki kellene, hogy vesse magából azokat a bűnösöket, akiket a mindentől hisztéri­kusan ijedező pénzvilág s a körülöt,e vi­tustáncot járó publikum riadalma táplát. Nem kell azt hinni, hogy a kormány, melynek az ország sorsa van leiéve a kézé. be, ölbeejlett karokkal várja a követkéz j menyeket De erőszakos rendszabályok, ' mint pénzlebélyegzés, árukészlet lefogla- j lás, ugy sem segítene itt, legfennebb csak j csak fokozná a pánikszerű anarchiát. Hol nap már törvényjavaslat és rendelet fo<f rendet teremteni, mégpedig a legerélve­sebb rendszabályokkal, hogy az állam­háztartás védelme és az országnak a ko­ronaérték iránt való, a társadalom egy részétől dőrén megzavart bizalma biztosit­tassék. Legyen nyugodt a közvélemény afelől, hogv a mesterségesen előidézett ko­ronaromlás semmi befolyással nincs a külföldi kölcsön el következésére, mely­től lalpraállásunkat reméljük. A gazdasági élet rendjét megrázkódtató drágaság ro­hama indokolatlan s az ilyen jelenségek­kel szemben csak egyetlen módja a pénz­ügyi kormányzatnak, hogy a külpoliti­kailag, megteremtett kibontakozási lehe­tőségeket, reális következetességgel, magát irányától el téríttetni nem engedve az or­szág gazdasági erőinek saját nemzeti bol­dogulásunk céljaira való felhasználásával előkészítse. Higgadtan kell gondolkod­nunk és ezt a lelki aberrációt, amellyel a közönség hajlandó pénzügyi krízist látni a korona káros értékingadozásában, ép oly múlónak remélnünk, mint a pánik foly tán kétségkívül felidéződött megrázkódtat + nr-l »-v-»ril"*r w-» 1 n l -lAff nrfir ol íe f/\rf iTmilí A Mikecz-család kemecsei sírkövére Tompa Mihály sírverse van vésve. A sirferseket flikecz Borbála halálára irta a nemzet nagy költője. A vers egy része ez alkalommal jelenik meg először nyomtatásban. Nyíregyháza, február 20. A Nyirvidék tu­dósítójától. A kemecsei vasúti állomástól a községbe vezető uton jobb kéz felől amúgy is emel­kedett, dombos helyen álló hatalmas kőosz­lop vonja magára a figyelmet, mely a már több mint 30 éve bezárt régi temető csak­nem egyedüli síremléke. Alatta alusszák őrök álmukat a Mikecz-, Megyery- és Répás­sy régi nemes családok tagjai. A hatalmas kőpyramis azonban Mikecz Ferenc és vasmegyeri Megyery Borbála ked­ves, egyetlen lánya, Juliska emlékeül emel­tetett, ki mint Doboz)' Ferenc földbirtokos jegyese, esküvőjük megtörténte előtt néhány nappal, az anyakönyvi bejegyzés szerint for­rólázban hirtelen elhalt. Bánatos szülei drága halottuk emlékére állíttatták az annyi sók szerető gondoskodással készített értékes menyasszonyi kelengye árából a ma is ép­ségben álló nagy oszlopot, azonkívül a ref. egyháznál alapítványt is tettek. Az obeliszket nem közönséges nagysága mellett is a négyoldalába illesztett márvány­kőbe vésett felirat teszi igazán értékessé nem­csak a család, község és vármegye, hanem minden magyar emberre nézve, mert a »fe­hér liliom sírjából búcsúzó halvány lilioma szeretetét, utolsó szavát, a szülői és mátka veszteségét, fájdalmát kifejező sirirat nem­zeti költészetünk egyik legkiválóbb- koszo­rús költője, Tompa Mihály lelkéből, érzésé­ből való. Az egyik oldalon ez van bevésve : y>Sárga gyopár fedj bé, zöld rozmarin ága ha­l/olj rám, Bús sírom hantján nyílj ki fehér liliom ! Hü mátkám ! a gyopár szívbúdat, a rozmarin T édes Szülök, ah, eleven kínotokat jelezi. 7Tn vagyok a liliomsírnak halvány liliom ja. Szűz koszorús fővel mennynek arája levék ! A másikon : Földi reményünk, mint a virágok nyílnak s [enyésznek, Csak szerető szív éli túl őket. A harmadikon : Halandó, ki e sírkövet megtekinted. Nyújts vigaszt apának, anyának és mátkának 'Mert mi őket boldogítja, Örömet és reményt nyújtandó volt: ide te. jmették 1846. nov. 1. ni, majd még ugyanaz évben (1845.) Pestre jogot hallgatni, de a törvények is pa­ragrafusok tanulása helyet Népregék és mondák c. kötetét rendezte sajtó alá, mely 1846-ban jelent meg és két hét alatt második kiadást ért el. Pedig e télen betegen feküdt a Rókus kórházban, hol beteg testtel, de an­nále gészségesebb léiekkel irta legszebb, leg­gyönyörűbb népdalát, a Télen-nyáron pusz­tán az én lakásom kezdetűt. Ebben az évben irta, de a következőben nyújtotta be az Aka­démiára Szuhay Mátyását, mellyel kezdődik emelkedése. A sírvers beszél maga helyett. Ami ben­nünket ezek után még érdekel : hogyan ke­rült Tompa Kemecsére, s verse a Mikecz Juliska síremlékére ? Ez elfelejtett s kevesek által tudott esemény mikéntjét Dr. Megyery Pál ügyvéd úrtól szereztem, ki magától Tom­pa pataki iskolatársa és jóbarátjától Kriston Dénes (meghalt 1905. augusztus 4-én 82 éves korában) volt honvéd százados, földbirtokos­tól tudja, hogy Tompa többször lejött hozzá barátkozni Kemecsére. Téves az az állítás, hogy Kristonéknál nevelősködött volna. Itt időzésekor ismerkedett meg Mikecz Julis­káikkal is. A nagy és titokzatos természettel sze­relmes benső barátságban élő, minden fii­szála és virágával bizalmas ismeretségben levő virágok poétájának bármely sora és szava kedves és drága ereklye nekünk, me­lyek a szabolcsi földön jártában fogantak meg lelkében, ha azok a sírok csöndes, né­ma birodalmában beszélik is lelke tisztasá­gát, hiszen ő maga is legszívesebben az el­múlás képei körül időzött éltében. Hálás ke­gyeletünket azzal fejeznénk ki legőszintéb­ben, ha mindazokat a sirokat és sí emlékeket melyek a Tompa szellemét hirdetik, gon­( dozásba vennénk, miáltal a bezárt temetők | megszűnte után is biztosítanánk fentrr.aradá­sukat. Kiss Lajos. Febr. hó 22-én, 23-áa és 24-én, pénteken és szom baton 7 és^ órai, vasárnap 3,5, 7 és 9 órai kezdettel: Dickens világhírű regénye filmen („First National" mestermüve!) TWIST OLIVÉR főszerepben: Jackie Coogan, a „Fiacs­kám", „Kis csibém" és a „Kölyök" főszereplője. f t Diadal Morgóban A negyediken : Mikecz Juliánná Dobozy Ferenc jegyese emlékeül emelték a bán at könnyei irján hozzásiető szülék .­Mikecz Ferenc V. M. Megyery Borbála. E síriratot mint a bevésett évszámból látjuk 1846. őszén vagy a következő év elején Írhatta Tompa, melynek első része az 1870. ben kiadott összes költeményei között fel­található az I. kötet 101. lapján "Egy ifjú leány sírkövére címen. A többi része nincs meg költeményei között, most jelenik meg nyomtatásban először. A virágok poétája te­hát ekkor még nem irta meg legnépszerűbb könyvét, a Virág regéit. Költői pályája kez­detén volt. Alig hagyta el az iskolát Sáros­patakon, honnan Eperjesre ment nevelősköd­APOLLO IZGO E HETI NAPTÁRA. Február 20, szerdán Jókai „Egy huszasos leány" eimü novellája után filmen: Kgy dollár főszereplő : Lóth Ila, Matyaaovszki Ilona, Rajnai Gábor, Lukács Pál, Szécsy Ferkó Február 21, 22, csütörtökön, pénteken Mérföldkövek Edw. Knoblauch szinmüve filmen 6 felvonásban, melyet Budapesten a Corvin Szinház mutatott be szép skerrel Február 23, 24, szombaton, vasárnap CYHLON (Haragszik a tenger) Izgalmas regény szerelemről és gyűlöletről, tengerről és viharról. Főszereplő: Dorothy Philipps. Febr. 20-án és 21-én, szerdán és és csüörtököa 7 és 9 ó. kezdettel Lsikíffj Ica legajabb filmje: házassága (Kisasszony feleség) filmregény 7 felvonásban. Fő­szerepben : Lenkeffy Ica, Hugó Wernet, Albert von Karatén. A Diadal Mozgóban. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom