Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

jatxiiu&R. 1924. február 1. WiWmiWBW.WiWi'i swaawiwtfM^ Meg kell ismernünk az Alföldet, mert ebben I gyökerezik minden erő, minden lehetőség. Össze kell fogni a társadalmat az Alföld kutatás támogatására. Több ízben megemlékezett a Nyirvidék a közel jövőben meginduló nagyszabású ku­tató munkáról, amelynek az Alföld s köze­lebbről a Nyírség tudományos felkutatása a feladata. Ismertettük ennek a jelentős tudo­mányos adatgyűjtő munkának programmját is, ugy, ahogyan ezt a Tisza István tudós tár­saság nagyszerű férfiai elgondolták és elő­készítették. Most a Milleker Rezső egyetemi tanár által pontokba foglalt tervből a kö­vetkezőket közöljük : Ki kell kutatnunk az Alföld régi telepeit — mondotta Milleker — és kulturáját az ős­kortól kezdve. Itt újból a peremhegységek­ből kell kiindulni, mert a Bükk hegység bar­langjai a diluvialis lakosságra derítenek fényt, míg a Tokaj hegység obszidián ipartele pei egészen a Fekete tengerig éreztetik ha­tásukat. Felkutatásra vár az Alföld római kori kulturája és különösen fontosak a nép­vándorlás és honfoglaláskori régészeti kuta­tások tudományos, rendszeres végzése és eredményeik összefoglalása. A magyar tipus megállapítását az em­bertani kutatásoktól várjuk. A magyar nép letelepülését és elterjedését az Alföldön pe­dig a történelem és az ember földrajza fogja megvilágítani. Szinte kimeríthetetlen kincsesbánya a ma gyar néprajz. Sajnos, itt már az utolsó óra a kutatások rendszeres vezetésére és pub­likálására. Mert a magyar népművészet, a magyar nép sajátos élete, ruházkodása és szerszámai kihalófélben van. A háború ron­tott a legtöbbet, tette kozmopolitává az al­földi juhászt és csikóst; a szép matyóhimzé­sekre pedig rávetette magát a spekuláció és a »müértők« befolyása. Összefoglalóan íe kell Írnunk az Alföld gazdasági életét és kulturáját. Ezt már fölös­legesnek tartóéi részletezni, csak rá akarok mutatni arra a körülményre, hogy a külföld még mindig nem bir elég tiszteletfogalommai a magyar gazdasági életről és különösen most, hogy ellenfeleink rágalomhadjárata megzavarta a külföld ítéletét, fontosak a kér­désekről szóló tudományos értekezések. Hogy e nagy programmot megvalósítsuk ehhez nagy áldozat-kivitel készség szükséges. Össze kell fognia a társadalomnak és helyi szervezeteket létesíteni, hogy a kutatásra és az eredmények kiadására szükséges igen je­lentékeny összegeket előteremtse. Egy-egy földrajzi egységre vonatkozó munkálatok közlésére évenként (öt évi mun­karendet tételezve fel egyelőre) 10 millió koronára, vagyis kb. egy vaggon buza érté­kére van legalább szükség. Ezien kivül szük­ség van arra, hogy a videkek földbirtokosai a kutató tudásokat utjukban vendéglátással segítsék. Aki legalább egy mázsa buza értékét adja, az igényt tarthat a helyi (pl. hortobágyi nyírségi stb.) közleményekre, aki pedig lega­lább 3 mázsa buza értékét adja, az az általá­nos leírásokra is. A helyi szervezetek munkájának köny­nyitése céljából tarthatunk felolvasó. dísz­üléseket, melyek jövedelme szintén az Al­föld-kutatásra használhatók fel. Sokat várunk az adatok összegyűjtésé­nél a hatóságoktól és az iskoláktól, amelyek különösen kérdőivek kitöltésével értékes munkát végezhetnek. Természetes, hogy munkánkba igyek­szünk belekapcsolni a helyi tudósokat és tudományos egyesületeket. A kutatások révén keletkező geologiai botanikai és zoologiai esetleg néprajzi stb. gyűjteményeket pedig szintén a vidéki mu­zeumoknak bocsátjuk rendelkezésére. Szívlelje meg mindenki a meginduló ku­tatómunka jelentőségét, akinek szivén fek­szik a magyar kultura, aki büszke tud lenni a földjére és népére. Ha az ezer éves Ma­| gyarország föltámadásában remélünk, ahogy remélnünk kell, akkor meg kell ismernünk | az Alföldet, mert ebben gyökerezik minden erő, minden lehetőség. Hisszük, hogy Szabolcsvármegye társa­dálma minden áldozatot fel fog ajánlani a kutató munka sikere érdekében. . s TAVASZI DIVATLAPOK (fvP iVi | MEGÉRKEZTEK | AZ ÚJSÁG BOLTBA. j ]ll!il!l!in!lini!l!imíU!tl!IIHQÍ!ll!!l!llininnil!!n<ill]l!!!niniRllH:iSHIi3 Nyíregyháza város egészségügye az elmúlt évben Nyíregyháza,, Január 31. A' Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város egészségüjgvére vo natkozó érdekes összefoglalást találunk a város polgármesterének évi jelentésében. Dr. Konthy Gyula városi főorvos a töb­bek között a következőket mondja Nyír­egyháza város egészségügyéről: Az összes halottak száma 813 volt, ezer emberre tehát 19 esett. Halvaszületett 64. E nagyszámú halvia&zületés oka re­pzint az anyák munkával való terheltsé-­ge„ bujakóros fertőzöttségére, részint a iszámos kuruzsló káros működésire vezet­hető vissza. Hét éven alól 393 gyermek hall el, hét éven felül pedig 450. A' hét éven aló­liak közül is az egy, éven alól lévők adják a nagy kontingenst. Az egy éven alóliákra ugyanis 332 haláleset jut. Ennek oka az, hogy. népünk gyermekének ápolását nem tartja elsőrendű kötelességének,, más oka a munkás nép nagy. szegénysége,, melynek következtében az anya kénytelen magát erejét felülmúló munkával terhelni s ilyen viszonyok közt nem is csodálatos,, hogy a mag a is rossz táplálkozásu anya nem tudja ugy gondozni és táplálni gyermekét, mint az szükséges volna. Fájdalom az el­szegényedés és drágaság napról-napra na­gyobb lesz,, nincs tehát kilátás arra, hogy ezen állapotok lényegesen javulja­nak. Az is nagy, b""j, hogy népünk nem jön az orvoshoz segítségért,, pedig a sze­gényeknek sem az orvos,, sem a gyógy­szer nem kerül semmibe. A város halálozási statisztikáját szer. felett rosszabbá teszi, hogy a népjóléti minisztérium rendelete értelmében a a kórházban elhalt összes betegeket, te­hát az idegen illetőségüeket is azon Vá­ros tartozik elszámolni, melynek terüle­tén a kórház fekszik. Rendőri hullaszemle tartatott az el­múlt év folyamán: lugmérgezés következ­tében elhalt 3 fi, egy nő, önakasztott 3 fi, vizbefulladt gyermek 3, égett gyermek \ zúzott sebek következtében elhaltakon, lö­vés következtében 2 nő, hirtelen elhalt 5 egyén, talált gyermek 2, magzatelhajtás kö­vetkeztében elhalt 1 nő, szúrt seb követ­keztében elhalt két egyénen, összesen 30 esetben. Törvényszéki boncolást tartottak egy; vizbefult gyermeken, egy hirtelen elhalt nőn, egy idegen nő útban elhalt gyerme­kén „ egy lugmérgezett gyermeken, egy. haslövéses nőn, két talált gyermeken, ko­ponyarepedés következtében meghalt 3 fi és egy nőn, szúrt seb következtében el­halt két egyénen és egy gyermekei hajtás által elhalt nőn. Az elmúlt évben a fertőző betegségek kevés számban fordultak elő s n agy áldo­zatot nem kívántak. Mégis augusztus ha­vában a vármegye alispánja megállaz pitja a hökhurut járványt, amelyben 25 egyén betegedett meg, tehát a lakosságnak alig 5 ezreléke. Október 24-én a járványt megszűntnek jelentettük ki. Ezenkívül no­vember 8-án a vármegye alispánja skarlát járványt állapított meg, amely járvány az 1924. esztendőre is átmegy. Az összes elő. fordult fertőző esetek a következők: skar­lát: 112, meghalt 5; bárányhimlő 44, meg­halt 1; kanyaró 50, halott nincs; hasi­hagymáz 41, meghalt 6, diphteria 88, meg­halt 2; fültőmirigy lob 20„ halott nincs, gyermekágyi láz 3„ meghalt 2, hörghurut 73„ meghalt 3; vérhas 13, meghalt 1. A védhimlőoltást a két kerületi orvos végezte, május, junius hónapokban. Aug. havában ujraoltást rendeltek el, hogy az esetleg kimaradtak,, vagy betegség miatt be nem oltottaknak módjuk lehessen ma­gukat beoltani. — 1923-ban beoltottak 527 fiút, 560 leányt, összesen tehát 1087 gyermeket. Az ujraoltást szintén a kerü­leti orvosok hajtották végre és ujraoltot­tak összesen 2747 gyermeket, amelyek kö­zött 1318 fiu és 1429 leány. volt. Trahoma kevés számban fordult elő, azt is legnagyobbb részt idegenek hozták magukkal. Sóstó fürdőt a városi kerületi or­vos hetenként három izben látogatta. — Vendégforgalma 34 férfi és 70 nő, össze­sen 104, továbbá két külföldi vendég­gel, összesen 106 egyén volt. A városi szegények között 300 ingyen fürdő jegyet osztottunk ki. A nyíregyházi torna és vivó egyesület állított fel a város képviselőtestületének engedélyével a Bujtoson egy úgynevezett strandfürdőt, mely bár hevenyészve lett előállítva, mégis nagy látogatottságiak ör­vendett, ami azt mutatja, hogy közszük­ségletet jelent. , A mentőszolgálatot a városi tűzoltók látták el és szorgalmukkal, igyekezetük­kel a közönség osztatlan tetszését érde­melték ki. Kivonultak összesen 517 eset­ben,, elmebeteget szállítottak 23 esetben. Nyíregyháza közélelmezése a határ, béli tanyákra s néhány kőzellévő község­re szorult. Piacunkon elég nagymennyi­ségű és elég jóminőségü élelmicikkek ta­lálhatók. A tej és tejternfékek vizsgálatát a debreceni vegyvizsgáló állomás végzi. — Ezenkívül a városi orvosok is teljesítenek piacvizsgálatot. Ez alkatommal lefoglaltak a Pacific irgalmas amerikai kalandortörfcénet 5 felvonásban Chaplin, a pörkc»regoSy*a hajnofc Február 1-én, 2-án és 3 án, pénteken 7 és 9, szombaton és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor a Burle&áli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom