Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-05 / 4. szám

1924 január 5. JStYÖOriDBK. nak, mint az ifjúság nevelőjének a veszni készülő fiatal egyénnek megmentésére irányuló munkában résztvenniök nemcsak erkölcsi, de népnevelői hivatással járó kö­telesség. Egyes helyeken, pl. Abaujvárme­gyében is, a tanítók nemcsak az elhanya­golt, züllött gyermeket látogattak,, de a jót is ellenőrizték; mert hiszen igy teljes és igy fel nem tünő a környezettanulmá­nyozás, csak igy történhetik a bajt meg­előző intézkedés. Most, midőn annyi a B. listás tisztviselő, ezek patronázs levékeny­sége mellett a be nem iskolázott fanulók száma a minimumra apadna, siker len­ne a fegyelem terén épugy, mint a tanul­mányi eredményben. Egész embert ki­ván a patronázs tevékenység, mert fél­ember csak fél munkát végezhet. Ezek végeznék a karitatív ténykedéseket is, a' gyűjtést, osztást a ruhanemüekben s ak­kor nem történnének sajnálatos tények. — Ezek gondbskodnának élelmezésről, tan­könyvről s rendeznének mese és játék­dél titánokat, tartanának ismeretterjesztő és crkölcsnemesitó előadásokat. E sok­oldalú és kézzelfoghatólag értékes munkál kodás, folytonos tevékenység,, ha ezt a szűkmarkúság nem gátolná, meghozná a gyermekek örömét, letörülné sok szülő könnyét, széttörné az iskola pálcáját,, mi­nimumra redukálni a testi fenviték szá­mát. i Szüntessük meg az okot: nyo­mort, alkoholt, tudatlanságot. A züllöttek száma nagy. De ölbeletl kézzel ezt elsóhajtva elintézni nem lehet, j Először a nyomorgó szülőket kell talpra­állitaní, mert a nyomor és az alkohol I a legtöbb bün oka. Minden szülőnek, min­den társadalomnak olyan gyermeke van, amilyenre szoktatja; aminek példáját adja abban látja áldását, vagy átkát. Ha a nyo­mort minden ember tehetsége arányában enyhíteni lelkiismeretbeli kötelességének fogja ismerni, ha az alkohol fogyasztás csökken s vele a terhelt gyermekek szá­ma, ldk született Lombroso-i lipusok — és végül, ha a gyermeknevelésnek,, az anyáknak is lesz iskolájuk: akkor a gyer­mek a testi fenyítéktől felszabadul s a gyermek felszabadítását nem Braun Lily irónő ily cimü s magyar fordításban meg jelent müvéből ismerjük, (melyben a gyermek-öngyilkosságok okairól, a gyer­mek jogainak a család és iskolában való elnyomásáról ir megrázó igazságokat), ö|e a tényekben gyönyörködni fogunk. A sze­retet a nyomort, az ismeret a tudatlansá­got és az alkohol rombolását van hivatva megszüntetni. Ha megszüntettük az okot, szűnik az okozat. ci PŐÁRUHÁZBAN NYÍREGYHÁZA /.KINYI 1LONA-UTC7.A i. SZÁM Javításokat elfogadunk. A nyíregyházi gazdák a jótékonyság szolgálatában Sokszor hallunk beszélni az egyes tár­sadalmi osztályok elzárkozódásáról. Több­kevesebb igazsággal szoktunk beszélni ar­ról, hogy az egyes osztályok bizonyos fo­kú féltékenykedéssel nézik egymásnak a boldogulását s mindig a másiknak az ol­dalán' látják a könnyebb megélhetés lehe­tőségét. Tagadhatatlan, hogy a mai gaz­dasági rend nem mér minden időpontban egyforma mértékkel, minden egyes osz­tály számára s igy el nem maradhat ennek a természetes következménye, a bizonyos i'oku elidegenedés. Kiéleződik az az ellen­tét különösen akkor, amikor az állami és társadalmi élet által megkívánt köz­terhek viselésében kell részt vennünk, inert ezek a terhek ma már mindlen egyes oszlályra nézve igen súlyosan ne­hezednek. Csak természetes, hogy min­den egyes osztály csak saját terheit ismer­vén, azokat tartja a legsulyosábbaknak,, s a terhek elosztásának aránytalanságáról panaszkodik. Ez a vád különösen gaz­dáinkkal szemben hangzott el az utóbbi években igen sokszor hírlapokban, nyilat­kozatokban. Sőt arról is sok szó esett, hogy a kimondottan kisgazdáink a társa­dalmi jótékonykodásból is teljesen kies­nek, mert nem lakván a városban,, nincse nek kitéve a különféle jótékonysági egye­sületek ostromának. Most egy rövidke kis hír jutóit el hoz­zánk, amelyet jóleső lélekkel hozunk a nyilvánosságra s amely megerősíti ben­nünk azt a meggyőződést, hogy a mi gazdáink egyszerű dolmánya alatt is ál­dlozalra kész, jó magyar szív dobog,, csak ehhez az egyszerű jó magyar szívhez meg is kell találni az utat. Arról értesüllünk ugyanis, hogy a Jótékony. Nőegylet állal rendezett teaestély céljára a helybeli Gaz­daszövetség teljesen díjmentesen engedte át Bethlen utcai helyiségét s igy a magja részéről jelentékeny mértékben hozzájá­rult az estély anyagi sikeréhez. Derék gaz­dáink ezen nemeslelkü eljárásukkal nem­csak a Jótékony Nőegylet háláját érdemel­ték ki, hanem az ily módion megtakarí­tott összeggel tulajdönképen a város sze­gényeinek megsegítéséhez és a városunk­ban oly fontos feladatot betöltő Női Ipar­iskola fentartási költségeihez is jelentős mértékben hozzájárultak. Amint értesülünk, a Jótékony Nőegy­let elnöksége a Gazdaszövetség elnökéhez János-bokori Kovács Andráshoz meleg­hangú köszönőlevelet intézett. az Apollóban A városi üzemek részvénytársasággá alakulnak. Az uj részvénytársaság: Nyíregyházi Városi Üzemi R. T. néven alakul. Nyíregyháza, január 4. A Nyirvidék tudósítójától. A városi üzemi tanácsot az utóbbi idő ben az üzemeknek részvénytársasággá va­ló alakítása foglalkoztatja. A részvénytár­sasággá alakulás több szempontból válik javára ugy a városnak, mint közelebbről az üzemeknek is. A részvénytársasággá alakulás egyik főoka ugyanis információ­ink szerint az, hogy a város az üzem ke­zelésében ne egész vagyonával legyen obligöban. Ma ugyanis az" üzemi hivatal ténykedéseért a város egész vagyonával felelős, míg ha részvénytársasággá alakul­nak az üzemek, akkor a város csak oly mértékben lenne lekötve, amily mérték­ben a részvénytársaságban érdekelve van. A részvények túlnyomó részét természete, sen a város tartaná meg, ugy, hogy majo­ritása biztosítva lenne. Az üzem kezelé­séhez szükséges városi ingatlanok nem mennének át természetesen az üzemi rész vénytársaság tulajdonába, ezeket a rész­vénytársaság bérelné a várostól, míg a város ingóságaival, üzemi felszerelési esz közeivel lépne be a részvénytársaságba. A részvénytársasággá alakulás nem uj gon­dolat. A főváros üzemeinek egy része is virágzó részvény társasággá alakult Az üze­mi tevékenység hatalmas arányokban és eredménnyel indulhatna meg a részvény­társaság szabad mozgást engedő keretei­ben, mig ma valósággal kerékkötője az üzem kereskedelmi mozgásának, pénz­ügyi akcióinak az a körülmény, hogy az üzemnek minden elhatározása és meg­mozdulása közgyűlési határozathoz és törvényhatósági jóváhagyáshoz van köt­ve. A részvénytársasággá való átalakulás ra vonatkozó javaslatot egy szükebbkörü bizottság készíti elő. Adóstatarium Zsombolyán. Zsombolyáról kaptuk a következő soro­kat : Az adatok kivetése és behajtása tekinte­tében eddig Zsombolyán is éppen olyan álla­potok uralkodtak, mint az elszakított Délvi­dék többi részeiben, vagyis a fizetendő adók végleges összege nem volt megállapítva és az adóelőlegezés rendszere alapján történ­tek a befizetések ugy a jövedelmi-, vagyon-, mint a hadinyereségadókra. Zsombolya kü­szöbön álló átadása miatt azonban á szerb pénzügyi hatóságok most lázas gyorsasággal állapítják meg és hajtják be az adókat. Az adóhivatal által önkényesen kiszabott adók miatt a lakosság nagy izgalomban van. Több mint 22 millió dinárt akarnak a kiürí­tésig Zsombolya lakosságán behajtani. Ha sikerülne is a község összes gabonakészletét és az összes élőállatokat pénzzé tenni, akkor is alig negyed részét lehetne ennek az összegf­nek előteremteni. Sokaknak földjeiket keli elkótyavetyélni, hogy az adót megfizethessék. Az adókivetés igazságtalanságát élesen jellemzik a következő példák : a Bohn-féle téglagyárra, mely ezer munkással dolgozik, 1750 dinár évi III. oszt. kereseti adót és — 33.000 dinár forgalmi adót vetettek ki. Ez zel szemben a csak 300 munkással dolgozó Treisz-féle téglagyárra évi 150.000 dinárt ve­tettek ki ezeken a címeken. Hogy miért kell több adót fizetnie a Treisz-gyárnak, elég annyit megjegyeznünk, hogy a Treisz-gyár tulajdonosa a zsombolyai Német Párt elnöke .és az országos Német Párt társelnöke. Bundi Ferenc - kereskedő, aki egy segéddel és egy tanonccal dolgozik, 1760 dinár III. oszt. ke­reseti adót fizet, tehát többet, mint az ezer munkást foglalkoztató téglagyár. Nagy aránytalanságok vannak a mező­gazdasági ingatlanok megadóztatása körül is. A legkirívóbb eset azonban az egyik ma­lommal történt, amelynek gazdája története­sen szintén vezetőszerepet játszott a német párti mozgalmakban. Mivel a tulajdonos fi­zetni nem tudott, dobra került a malom egész liszt- és gabona készlete, melyért azonban a piaci- áraknál 300.000 dinárraf kevesebbet adtak az újvidéki és becsekereki szerb ár­verezők, akik nagy tömegben lepték ' a várost. Nincsics szerb külügyminiszter kijelen­tése szerint Zsombolya kiürítése és a romá­noknak való átadása legkésőbb március hó 23-ig egész biztosan meg fog történni. Y PIEL az Apollóban Paris grófnője kizárólag a Diadal Mozgóban HARRY ftlEL* az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom