Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-12 / 10. szám

j 924. január 12. JSÍTÍRlíIŰÉSL A nyíregyházi törvényszék elnöke kihirdette a statáriumot a bombamerénylőkre. Dr. Zelenka Lajos kúriai biró, a nyír­egyházi törvényszék elnöke tegnap hir­dette ki a statáriumot a bombamerény­lőkre. A rendjelet szövege a következő: A m. kii". Igazságügyminiszter nr folyó évi január hó 4-én 475—1924. IM. IV. szám alatt kelt rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 6. szakaszának rendelkezéséhez képest az 1912. évi LXIII. t.-c. 12. szakaszának 4. pontjában, illetve az 1920. évi XXXVIII. t.-c. 1. szakaszában és az 1921. évi XXIX. t.-c. 13. szakaszának első bekezdésében nyert felha­talmazás alapján a 9530 1915. ÍME. számú rendelet 25. szakaszának megfelelően, a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. honvédel­mi miniszterrel egyetértve, az 1923. évi augusztus hó 6-án 30004 1923. IME. szám alatt kelt rendelet Kiegészítésével, az eb­ben emiitett és ez idő szerint is rögtönbirásko­dás alá eső lázadáson és gyujtogatáson felül a rögtön bíráskodást az ország egész területén kiterjesztette a robbantószer, illetve mindennemű robbanó­anyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használásával elkövetett gyilkosságra és szán dékos emberölésre, ideértve a/, ily gyilkosság és szándékos emberölés kísérletét és az ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetsé­get is. Felhívom ehhez képest a nyíregyházi kir. törvényszékhez tartozó terület lakosságát, hogy minden rendzavarástól óvakodjék, mert a polgári büntető bíráskodás alá tartozó min­den olyan egyén, aki a fentebb megjelölt bűncselekmények valamelyikét elköveti, rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűn­hődik. Nyíregyháza, 1924. évi január hó 6. Dr. Zelenka Lajos sk, kir. kúriai biró, a kir. törvényszék elnöke. Amig IV. Károly király Svájcba ért. .. Báró Werkmann Károly, IV. Károly utolsó titkárának emlékirata a tragikus végű uralkodóról. — fii történt az 1918-as forradalom idején Schőnbrunnban és Eckartsauban. — Étdekes, ismeretlen részletek a monarchia széthullása napjaiból. elhagyták a dolgozószobát. Amint én is tá­vozni készültem, a császár egy pillantása ma­radást parancsolt. A császár kérdő tekintetet vetett felém. A mult hónapban már hirt adlunk arról, ! hogy nagyon érdekes könyv jelent meg Münchenben. A könyv cime : »A tnadeiral halotti s Werkmann Károly, IV. Károly ki­rály utolsó titkára irta. A könyv fölsorolja az eseményeket az 1918-as forradalomtól IV. Károly madeiraí haláláig. Schönbrunnból a száműzetésbe. Ez a köny első fejezetének a cime, a mely megkezdi IV. Károly kétségtelenül tra­gikus élete hányattatásának ismertetését. Bulgária elszakadt a szövetségesektől irja báró Werkmann Törökország hasonló képpen. Az ellenséggel szembenálló hadsereg lázongott. A csehek, horvátok, szlovénok és lengyelek a régi hazából elmenekültek. Ma­gyarországon Károlyi és követői lángra lob­bantották a lázadás fáklyáit. Németország letörve... 1918. november 9-én ez volt a helyzet Schőnbrunnban. Mi, akik a tragikus elhatározások előtt álló ifjú uralkodó környezetében voltunk, tudtuk, hogy a monarchia fenntartásáért való küzdelem végét járja s nincs több tartalé­kunk, amelyet a harctérre vigyünk ... Maga a császár is érezte a kemény sors közeledését. Éjfél volt. Hunyady grófot és engemet magához hivatott és igy szólt : Ausztria, a húszegynéhány német her­ceg elűzéséhez hasonlatosan, össze fog om­lani. A köztársaságot fogják követelni s a monarchiát nem lehet tovább megvédeni. De nem fogok lemondani és nem fogok elmene­külni. A detronizálás nem foszt meg jogaim­tól, hacsak magam nem mondok le azokról. Az osztrák harcok. Ezután Werkmann hosszan leírja a csá­szárnak az osztrákokkal folytatott küzdelmét, amely november 11-én már oda vezetett, hogy Lamansch, az utolsó császári miniszter elnök, megjelent Schőnbrunnban egy mani­fesztum tervezettel, amelyet IV. Károllyal akart aláíratni. A manifesztumban az volt, hogy Károly császár lemond a kormányzáson való részvételről (a trónról azonban nem.) Igenis, meg kell tennie, — mondotta Lammasch miniszterelnök a császárnak, azonnal szükségem van a papírra. Kérem az aláírást. A császár még mindig nem engedett a szorongatásnak, irja tovább Werkmann. — A minisztereket megkérte, hogy hagyják egy pillanatra magára, Lammasch és Őeyer Röviden csak ennyit mondottam : Kérem Felségedet, irja alá. A császár : Akkor hát tartsa meg magának a Felség-ét. A császárné tévedése. A császárnét hivatták. Megjelent. A csá­szár átnyújtotta a súlyos tartalmú lapoí. A császárné átfutotta : — Soha! Nem mondhatsz le! A császár megjegyezte : — Ez nem lemondás. A császárné azonban annyira izgatott volt, hogy nem hallotta ezt és igy folytatta ; — Egy uralkodó sohasem mondhat le. Detronizálhatják, kinyilatkoztathatják uralko­dói jogainak elvesztését. Jó ! Ez erőszak. De ez még nem kötelezi annak elismerésére, hogy a jogait elvesztette. Idővel, a körül­mények szerint még visszanyerheti azokat, — de lemondani : soha, soha, soha ! Inkább elesem itt veled együtt s Ottó fog majd ural­kodni. És ha mindannyian elesnénk, van­nak még más Habsburgok is. A császárné égett és izzott a haragtól és elszántságtól s nehéz volt tévedését megma­gyarázni, hogy ez még nem lemondás. Nincs többé monarch'wi Majd kicsivel később Werkmann báró ezt mondta IV. Károlynak : Felséged egyet nem akar belátni. Ebben az órában nincs többé Monarchia. Ma­gyarország elszakadt. Csehszlovákia elsza­kadt. Horvátország elszakadt. Tulajdonkép­pen már Ausztria is elszakadt. Nem mo­narchia az többé, ahol a császár feje fölé egy kabinetet helyeznek, az ellenséggel tár­gyalnak s a hazát egy másik országnak ajánlj ják fel. Aki gondol a jövőre az ismét egye­síteni akarja majd ezeket a népeket. Magyarok Eckartsauban. Ezután a császár aláirta a manifesztu­mot és elhatározta, hogy Eckartsauba megy. November 13-án Eckartsauban megjelentek a magyarok is. Wlassics báró, a főrendiház elnöke, Eszterházy herceg és Dessewffv Au­rél gróf zászlós urak. a Magyarországon köz ben uralomra jutott Károlyi gróf megbízásá­ból Eckartsauba mentek és a koronás király elé aláírásra nyújtottak egy manifesztumot melyben az uralkodó a Szent István koroná­jához tartozó országok vezetésében való részvételről is lemond addig, míg a nép a már eleve tudott határozatát meg nem hozza. Igy hát az amúgy is forradalmi jellegű kor­mánnyal bíró Magyarország « kikiálthatta a köztársaságot. November 16-án a piros-fehér­zöld zászló két szirie elhalványodott. A fehér és a zöld. Bucsu Eckartsautól. IV. Károly 1919. márc. 24-ig Eckartsau­ban maradt. Ekkor azonban onnan menni kel­lett, mert dr. Renner osztrák kancellár köve­telte a lemondást arra való hivatkozással, hogy a császár kijelentette : Németausztria döntését az államformára vonatkozólag el fogja ismerni; ez az alkotmányozó nemzet­gyűlési választások folytán megtörtént. Né­metausztria már köztársaság. A császár azt válaszolta, hogy a terror jegyében lefolyt választásokat nem tekint­heti néphatározatnak. A császár folytonos szofongatása arra késztette a császár biztonságáért felelős an­gol tisztet, hogy a császárt mielőbb biztosabb helyre kisérhesse. Anglia és szövetségesei kí­vánságára Svájc beleegyezett, hogy terüle­tére a császár beutazhassák. A császár Eckartsauban akart maradni, erre Renner kancellár a következő választás elé állította vagy lemond és akkor szabad tartózkodása van Ausztriában, vagy nem mond le és akkor el kell hagynia Ausztriát. Ekkor határozta el magát a császár a svájci útra. Elbutult a vonat. _. Kopfstetten állomáson várt a vonat. A császár reggel 7 órakor érkezett a pályauch varra. »Viszontlátásra a hazánkban !;< kiál­tással szállott vonatra a császári család. Né­hány perccel később elindult a vonat, amely március 24-én a vorarlberg-hchtensteini ha­tárhoz ért, ahol a császár elhagyta Német­ausztriát, Svájcban volt... A korona esése miatt nem szabad emelni az árakat. Nyíregyháza, január 11. A Nvirvidjék tudósítójától. A vásárlóközönség aggodalommal fo­gafrila a korona leértékeléséről érkezeti hí­reket, meri attól tart,, hogy rövidlesen nagy áremelkedés várhaló. Hogy a koro­na zürichi jegyzésének módosulása sem­mikép sem érinti az árakat s a közönség­nek nincs félelemre oka, mert az indo­kolatlan áremelés megtorlást von maga után, bizonyítja az a felhívás, amelyet most az Árvizsgáló Bízottságok intéznek a kereskedőkhöz, iparosokhoz és terme­lőkhöz. A debreceni Árvizsgáló Bizott­ság felhívása a következő: Tekintettel arra, hogy a korona bel­földi és külföldi vásárló erejének össz­hangba hozatala céljából a' korona0.0175 tíentimes jegyzése várható, arra való fi­gyelemmel, hogy a devizák beszerzésénél ma ez az árfolyam szolgált alapul és igy a kereskedők és iparosok stb. kalkuláció­kai ilyen árfolyam mellett csinálták meg: az árvizsgáló bizottság figyelmezteti őket, hogy a koronának a fenti értékig való eséséből olyan következtetés le nem vonható, hogy ezáltal az árak emelhetők és hogy minden indokolatlan áremelés az illetékes hatóságon teendő feljelentésre meg fog t orol látni. Az ÁrVízsgüJfl Bizottság, Gumitalpu cipők javítását, talpalását, sarkalását, hó- és sár cipők javítását a leggondosabb kivitelben elvállalja a Hungária Cipőáruház Nyíregyháza Zrí­nyi Ilona-u. 5. sz. Telefon 195,

Next

/
Oldalképek
Tartalom