Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-09 / 7. szám
tl l li) JSÍYÍMIDÉK 1924. január 9 «• ..-."•— 7" T ,|, a J • •»••• •• Hl lll MIMi MBC* Hacsak saját birtokkal nem rendelkeznek, vagy rokoni, vagy más összeköttetéseik révén nem jutnak álláshoz, ugy igen nehezen! Nem számítva azon keveseket, akik elegendő anyagi erővel rendelkeznek, hogy azt nagyobb bérletbe fektethessék. Különösen a mai viszonyok között ,midőn földbérietet csak igen súlyos bérleti feltételek mellett lehet kapni s mikor tudjuk, hogy annak beinstruálása mily sok pénzbe kerül, elgondolhatjuk, hogy nem sokan lesznek az életbe kilépő oki. gazdatisztek között olyan helyzetben, hogy mindjárt, mint »nagybérlők« kezdhessék meg pályájukat. Bizony ilyen, nem rózsákkal, de tövisekkel borítottnak ismerjük meg az utat, melyen a gazdatisztek ma haladhatnak, ha a dolgot közelebbről vizsgáljuk. E sorok írója gimnáziumi tanulmányait elvégezve három évig katonai szolgálatot teljesített, honnan 33 százalékos rokkantsággal bocsáttatott el'; majd a gazdasági akadémiát Debrecenben elvégezve, a Felsőmagyarországi Cukoripar R.-T. sársopataki bérgazdaságánál volt állásban, később a bérlet megszűnése miatt a bérgazdaság összes tisztviselőjének felmondtak, így önhibáján kivül volt kénytelen megválni állásától, mit a birtokában lévő hiteles felmondási levéllel igazolhat. A tavalyi évben, miután vagy 14 uradalomtól pályázati kérvényeire negatív választ kapott, kisebb keretek között gazdálkodott (kisbérlet), amennyire anyagi helyzete megengedte, sokszor a fizikai munkától sem riadva vissza. Bizony akad^ tak fennhéjázó lelkek, kik emiatt lenézően néztek reá, azoknak emelt fővel mondhatom, hogy nem szégyeltem dölgoztfi, nem pirultam a fizikai munka végzésekor, sőt fölemelő és boldog érzésem volt, hogy kenyeremet magam kereshetem meg és hálát adtam a Mindenhatónak, hogy megáldott munkaszeretettel, türelemmel és két kézzel, mert ha a diploma nem tud állást s igy kenyeret nyújtani a kéznek a mai siralmas viszonyok miatt, ugy nyújtson a kéz a kéznek kenyeret munkával. Csak csüggedni nem kell, mert amit a ma nem hozott meg ,azt meghozhatja a holnap ! Ne csüggedjenek el azok sem, akik mint állami, vagy közhatósági tisztviselők a »B« listára kerültek, vagy ezután fognak azon sorsra jutni. Ha megvan két karjuk épsége s másképp nem tudnak elhelyezkedni, akkor is nyitva van számukra egy egész világ ! A Munka Világa! Ott nem kell »8« listáktól félni s aki igyekezik, ott a munka eredménye sem fog elmaradni. A mai reális élet már rég szétrombolta az elfogultság ósdi bagolyvárait, hogy a munka szégyen, hogy lealáz. Sok diplomával bíró ember talált magának kedvezőbb megélhetési lehetőségeket, midőn azt félretéve praktikus életpályát választott. Mennyire helyénvaló ilyen dolgokról beszélni ma, mikor az iskoláztatás, a tankönyvek stb. oly sokba kerülnek, mennyire megszívlelhetné ezt sok szülő, akik gyermekeiket, kik közül sok nem kedveli a könyvet, úgyszólván erővel az amúgy is túlzsúfolt középiskolákba kül dik. Adják gyermekeiket ipari, kereskedői stb pályákra, meglátják sokkal jobban fognak boldogulni. Neveljék őket a való éleire, tanítsák meg jól őket arra, hogy az élet : küzdelem, nehogy fellegvárakat építsenek maguknak jövőjüket illetőleg, melyből ke:,e ü lesz a kiábrándulás ! Vagy ha a középiskolát is elvégzett fiaik választanák maguknak az ipari pályát amint erre az uj ipartörvény igen kedvező lehetőségeket nyújt ugy ez a jövő iparosságának csak díszére lehet ! Az értelmiségi osztály ma már nem nézi le, sőt megbecsüli, magához emeli ezen osztályokat. S ha akadnak még egyesek, akik még mindig er.nek ellenkezőjét állítják s az »iparos« címben valami dehonesztálót látnak, ugy jól van, legyen az ő szemükben lenézett, nem baj, legyen lesajnált, legyen bár megvetett is az iparos, a munkás, ez az elenyésző kisebbség nem fogja őket akadályozni, hogy tovább haladjanak kijelölt utjukon, hogy önművelődéssel, munkájukkal, s oi'ga'mukka 1, kitartásukkal ne igyekezzenek részt venni az összeomlott Magyarország felépítésében ! Hook Gyula, oki. gazda. Két galamb miatt. Akit a háború alatt ártatlanul vádoltak kémkedéssel és ártatlanul főitek főbe, anélkül, hogy az eset tanult kihallgatták volna. — Az ösvegy megmenti a férj becsületét. A kém...!! Az útvonal tele volt menekülőkkel. — Más falukból is kiszorította a Amikor a németek a világháború ele- j jén megkezdték Maubeuge bombázását, a ! Város lakosai menekülni voltak kénytele- { nek. Azok között, akik felszedtek a cók- ! mókjukat és otthagyták otthonaikat, ott i volt .füles Strimelle kovácsmesternek a ; családija is. Joseph Strimelie, a kovács mester akkor már 11 dsztendeje forgatta a kalapácsol a kis városkában. A kovácsmester maga visszamaradt, csak a családiját küldötte el, mert. azt vélte, hogy a munkájára szükség lesz a katonalovak vasalásánál és a szerszámok igazításánál. A házában rajta kivül csak két szelíd házi galamb maradt. A galambokat nemrég kapta egyik barátjától aján diékba és azok az alacsony eresz alatt rögtönzött alacsony Idlucban laktak. Az ellenséges gránátok napokon ál állandóan csaptak a városkára. Egy napon azután szokatlanul erős bomba és shrapnelltüz után három katona látta, amint Strimelie valami kalickaformából galambokat ereszt ki. A két galamb egy idteig kóválygott a levegőben, azután el repült. A katonák gyanúba fogták és letartóztatták a mégrémült kovácsmestert. Azl hitték, hogy kémkedik és a galombokat az ellenség tudósítására küldi. Ezért gondolták, hogy annyira pontos az ellenségtüzelése. Nem hallgattak a tiltakozásaira m agya ráz kotíása ír a. Majd el mond h a t ja azokat a várhatni (birái előtt. akosságol az ellenség nagyon pontos ágyútüze. Sírimelle és kísérői szembetalálkoztak az emberáradlattal — 'Kérdezősködésre a katonák csak ennyit feleltek. — A németek "kémje. A felbőszült tömeg erre nekiesett a szerencsétlen embernek és félholtra verte. 'Nagyn ehezen bevitték a várba, ahol az egyik börtönkazamatfában három napon és három éjen keresztül feküdt elhagyatva. — A tárgyalás,, addig tartott busz percig. Másnap hajnalban azután a várfalánál egy szakasz katona agyonlőtte a szerencsétlen embert. A puskaropogást elfojtotta a német ágyuk dörgése, amelyek éppen akkor lőtték romhalmazzá Maubeuge erősségeit. ' I 4 Az özvegye négy éven keresztül nem juthatott el mert az a a városkáb^, az otthonába,, német vonalakon belül fekütíjt. Kilenc év múlva. A szegény asszony csak a háború befejezlével térhetett vissza csak és akkor luldhatta meg a szomszédoktól azt, hogy mi történt a férjével. Mindlen követ megmozgatott ,hogv a férje ártatlanságát beigazolja és hogy az ítéletet inegsemmisitte-e. "A munkája azonban'szinte leküzdhetetlen ak'akÜályokba ütközött. A tárgyalásnak iratai az ítélettel együtt elpusztultak a vár pusztulásakor és még azoknak a katonáknak a nevelt se tudhatta meg, akik kitartó megállaszepemelfogták a férjét. A hadbíróság lisztjei közül kettő már nem élt, mig a többiek már csak nagyon homályosan emlékeztek az esetre. Néhány hónapi munka után annvit. hivatalosan pittathatott, hogy a férjét 1914 ber 7-é nlőtték agyon. Ekkor aztán nekilátott, hogy a férje nevét tisztázza. A férj két szomszédját vele együtt tartóztatták le ,azonban soha haditörvényszék elé nem állították, ki nem kérdezték. Ha kikérjdlezlék volna. Ha kikérdezték volna, akkor a szerencsétlen ember ártatlansága nyomban kiderült volna, hogy a két galamb nem is volt postagalamb, hogy azokat ő adta a kovácsmesternek, hogy az utóbbinak postagalambja sohasem volt. A másik pedig azt mondotta volna el, hogy a kovácsmester nem is nyitotta ki a kalickát, sőt, hogy ott kalicka sem volt, hanem galambdúc. A duc egyik oldalát egy német bomba megrongálta. A kovácsmester ezt akarta kijavítani, azonban közben a két galambnak sikerült kimenekülnie. A vallomá ok megmentették volna a szerencsétlen, ártatlan embert. Így azonban csak kilenc esztendő multával tudta az özvegye nagynehezen visszaszerezni a férjének becsületét. Hja ... háborúban olcsó az emberélet...! Kik lépnek színpadra a Leányegylet előadásán ? Nyíregyháza, január 8. A Nyirvidék tudósítójától. Vidéki városok műkedvelő társulatainak nem volt még olyan elismerten művészi sikere, mint Nyíregyházán a Leányegylet gárdájának, tavaly a Gyurkovics lányok« színpadira hozatalával. Hónapokig kedves témája volt a társalgásnak Nyr-i egyházán a »Gyurkovics lányok® hódító sikere s ez a Leányegylet színpadi érdeklődését állandósította és fokozta. Dr. Mattavovszky István a páratlanul áldozatkész és fáradhatatlanul szervező, ezt az érdeklődést ujabb feladatok felé terelte s"a Leányegylet műkedvelői egy idő óta nagy kedvvel és eredménnyel készülnek ujabb színpadi játékra. Mattavovszky dr.. ezalkalommal a »Nagymamát« tanitatta be s a kitűnő szereposztásban színre kerülő diarab próbái már befejezéshez közelednek. Talán még szabad sem volna, de lehetetlen nyilvánosságra ne hoznunk a Nagymama szereplőinek névsorát. A hölgyek közül a következők játszák a főszerepeket: dr. Mattavovszky ístvánné, özv- Thuróczy Benőné, Kuzaila Ruci,, Nagy Irénke Kálnay Lenke, Barzó Irénke. Az urak közül szerepelni fognak: dr. Mattá vovszkiIst ván, Török Gyula,, Kálnay István, Szlávik Ferenc, Mikecz Gábor. Itt a főszereplőket sorúituk fel, (de legközelebb nyilvánosságra jut a pontos szereposztás is, hogy csak mégjobban növelje a máris fölcsigázott érdeklődési a Leányegylet január, 18. és 19-i színházi előadása iránt. Erre az érdeklődésre jellemző, hogy a színpadi előadás belépőjegyeit már most lekötik maguknak s ezt idr. Mattavovszky István lakásán Bethlen-u. 1(5. sz. — eszközlik. I A testetöltött az g*£o B»as2e r. f eiraü attrakció HARRT P1EL filmnek.; Kizárólag a g)gA®ALB&N.
