Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-04 / 3. szám
1924 jaisuár 4. JVYÍRTOJÉK. Mit csempésznék? Azelőtt — mindent!! Ma sokfélét nem érjdemes. így például élőállatoi nem. idehaza, átszámítva,, ugyanaz az ára a szarvasmarhának, lónak,, ser.tésnek. Sőt még valamivel (drágább Azután nem érdemes azért sem, mert a csehszlovák határőrök különös előszeretettel vetették magukat a magyar állatcsempészek üzelmeinek felderítésére. Tették pedig azért, mert az átcsempészett állatokat módijukban volt nyomban elkobozni — ami az ó fogalmaik szerint azt jelentette, hogy a lefoglalt bűnjel egyszerűen eltűnt. Ellenben még mindig csempésznek élelmiszert, italnemüieüet,, dohányféléket. Például a magyar királyi trafik árak ezidő szerint is alatta vannak a csehszlovák trafikáraknak és ebben szakmában még mindiig előnyös a cseínpészkedés. A leleplezett csempészeti ügyek másik hatvanhat százalékát adják az élelmiszer és italnemüek titkos átszállítása, ami arra a körülményre vezethető vissza, hogy vannak vidékek, ahol a városi árakhoz képest még meglehetős olcsón lehet vásárolni s miután ezekhez a vidékekhez egykét lépés a csehszlovák határ, odaát mégis könnyebben kínálkozik a magasabb áron való értékesítés lehetősége, mintha a drága vasúton a városba fárad vele a közvetítő kereskeldlelem — magyaron: csempész. i. -Ív Megiortfull világ. Ezzel szemben olyan árui is vannak a piacnak, amelyekért ideát nagyobb árat lehet elérni, mint odaát Csenszlovákiáoan. Például a textiláruk. Ebben a tekintetben éppen megforüiilott viszonyokat élünk. Ma ott tartunk, hogy ezt a portékát Csehszlovákiából csempészik be jni hozzánk. < Ugyanez áll az arauy és ékszernemüekre is. Múltkoriban nagyon különös műveleten £ rtek tetten egy csempészt. Aranyat vitt ki megszállott területre, Kassára; miután azonban a szállított portékáért odaát nem tudta a remélt árat elérni, kénytelen volt visszafordulni batyujával. Rájött, hogy idiehaza inkább megadják az árát. Akkor érték tetten a magyar vámhatóságok, miidőn visszafelé akart átjutni a határon. — Hasonló az esete egy kassai csempésznek. Egy oltani mészárostól kapott pénzt arra: vigyen át nagyobb menynyiségü szalámit. At is jött, bevásárolta, de. mire visszament, a mészáros kikalkulálta, hogy a napról-napra változott viszonyok közölt rossz üzletet csinált A felbérelt cs empész vissza akart jönni szalámijával együtt. Ekkor fülelték le a határon. Valorizált büntetések. De nemcsak a viszonyok vált Qzása rettenti vissza a megrögzött csempészekei vállalkozásaiktól, hanem az egyre súlyosbodó büntetések is, amelyeknek nagysága szigorú megtorlás egy-egy kétes sikerű üzlettel szemben. Ebben az esztendőben egyre jobban rájárt a rud a csempészekre, a tavaszon és a nyáron voltak esempészpörök, amelyekben a vádlottak esztendős szabadságvesztéseket kaptak, ha nem is az elsőfokon ilélkező bíróságnál, hanem a felebbezési fórumnál. Megtörtént, hogy a tábla,, másfelől a Kúria valorizálták a büntetéseket, még a szabadság vesztéseket is. így például tudunk olyan esetről, ahol ereaetileg a nyiregynázi törvényszék uzsorabiróságánál mindössze egy'hónapot kapott a vádlott- A fe,«bbviteli bíróságnál — jogerősen — nyolc hónapi fogházbüntetés lett az elsőfokú bíróság ítéletéből. Az meg, hogy a pénzbüntetéseket üzszeres-huszszorosukra emelték, mire a Táblához került az ügy — egészen megszokott díolog volt. Ez a körülmény, meg a felehbezésteknél is óvatosabbakká tette a nyári csempészpörök vádiloltait. A legújabb rendelkezés pedig még a felebbezésre sem áld) alkalmat, az ilyen ügyekben szereplő terheltnek, ilietör leg elitélteknek. Szenzációs reszletek a csongrádi bombamerénylet előkeszületeiről. Kakaóbomba, mely embereket öl. — Hogy dobták a bombát. kor már teljes biztonsággal dobott és minden igyekezetével azon volt, hogy minél ügye»eoben tudja kezelni a bombát. Karácsony másodnapján azután ugy beszélték meg, hogy. pontban éjfélkor togják Néhány péiccel éjfél előtt azután négyen a bombát bedobni a Magyar Kirily ablakán. Meg is jelentek a Magyar Király-ban. Először bementek a káv.éhazba, ahol társaik ültek, néhány szót váltottak, majd Sinkö László, Bölöny Miklós, Piroska János és Sági János ismét kimentek az utcára. Piroska még egyszer kioktatta Sinkót, bátorította és azt mondta itfki, hogy a bomba csak kakaóval van megtöltve, de azért a dobás után azonnal szaJadjorTel a Csemegi Károly-utcán, nehogy a zsidók meglássák. Ezután Piroska és Sági a Szentháromság-téren helyezkedtek el, hogy figyeljék a járókelőket és az esetleg feltűnő csendőröket. Bölöny és Sinkó pedig a Csemegi-utcába mentek. — Föl tudsz odáig dobni ? kérdezte a lámpa alatt Bölöny. Erre Sinkó, hogy semmi feliűnéstn£ keltsen a fény, cigarettájának végével akwta meggyújtani a bomba gyutacsát. Hó hullott azonban, a gyutacs nem gyulladt meg. Erre átszaladt Bölöny Sinkóhoz, elővette zsebkését, levágott a kanócból, majd ismét átszaladt a másik oldalra. Sinkó ekkor ismét hozzáért cigarettájával a gyujtózsinórhoz, mire az sisteregni kezdett. Két másodpercig tartotta így Sinkó a kezében a bombát, mikor Bölöny hangosan átkiáltott: — Dobd már, mert robban ! Ekkor dobta azután Sinkó az emeleti első ablakba a bombát. Nem vártak semmit, hanem a Csemegi-ütcán fölfelé gyors futásiak eredtek. Piroskáék pedig, 'amikor hallották a detonációt, a Szentháromságtéren át szaladtak a városból kifelé. Szegedi levelezőnk jelenti : Mint a nyomozás megállapította, a csongrádi merénylő társaság, melynek tagjai mar a rendőrség kezében vannak, már ket év előtt, 1921-ben is akart hasonló merényletet elkövetni Piroska János főhadnagy Kezdeményezésére, de akkor többek rábeszélésére sikerült őket eltéríteni ettől a borzalmas tervtől. Néhány hónappal ezelőtt pedig a csongrádi kereskedők fényes összejövetelt tartó.tak, amelyen több, mint ezer kereskedő jelent ipeg. Ekkor bűzbombákat akart az ébredő társaság a terembe dobni, azonban még az utolsó percben sem tudtak bombákat szerezni és igy el kellett állniok a merénylettől. A társaság azonban nem tágított. Mindenáron elakartak valamit követni a zsidók ellen. Kapóra jött a Zsidó Nőegylet karácsony másodnapi bálja. A bál előtt néhány héttel már megbeszéléseket tartottak a merénylők, rendszerint nyílt kávéházhan. Piroska János ekkor megkérdezte a társaság tagjaitól, hogy ki volna hajlandó a bombát a terembe dobni. Senkisem vállalkozott, mire Piroska főhadnagy a legprimitívebb műveltségű és lelkületű emberhez, Sinkóhoz fordult és azt kezdte kapacitálni. Sinkó eleinte vonakodott. Ekkor Piroska a büszkeségére akart hatni és ezt mondta neki : | ... Hát gyáva vagy ? Akkor nem jöhetsz közénk ! — No majd megmutatom ! — felelte erre Sinkó. A terv tehát készen .volt és már tettest is találtak. Bölöny ezután jóformán mindennap adott leckét a pat asztgyereknek egy kézigránát mintájára elkészített fabábuval. Néhány nap múlva Sinkó már nagyon előrehaladt a bombadobásban. KarácsonyÖtven év előtt is szomorú óesztendőtől búcsúzott Nyíregyháza. Kolerajárvány 1873 ban Nyíregyházán. — Tömegesen pusztultak el az emberek. — Egy szemtanú adatai 1873-bol. Nyíregyháza, január 3. A Nyirvidék tudósítójától. Ötven évvel ezelőtt az 1873. évtől búcsúztak az emberek és Nyíregyházán sokáig sírva emlegették az akkor sirba szálló ó-évet, amelyben nagyon sok család reménye foszlott semmivé. 1873-ban volt Nyíregyházán az a veszedelmes kolerajárvány, amelynek emléke a vasúti temetőben ásott tömegsír felett ma is ott álló oszlop. A gyászos esztendő letűnésének félszázados évfordulóján a Nyirvidék számára özv. Marschalkó Gusztávné, Inczédy Karolina elevenített meg néhány adatot. Az illusztris nagyasszony, aki szemtanuja volt nemcsak az 1873. évben pusztító járványnak, hanem az ötvenes években fenyegető veszélynek is, elkövetkezőket mondotta a szomorú emlékű évekről: i Még édesanyám beszélte el, hogy a legnagyobb kolera 1831-ben volt Nyíregyházán. A várost akkor teljesen elzárták a forgalomtól, sem kimenni, sem pedig bejönni nem lehetett. Ebben az időben az intelligenciát csak néhány család képviselte a városban s a járvány a köznép körében pusztított. Az én \ életemben — mondotta Marschalkóné — az első kolera az ötvenes évek elején volt. Nem volt nagyobb mérvű. Leginkább Királytelken haltak el sokan, ahol akkor még »burgyék«-ban, földalatti lakásokban laktak igen sOkan. Ezeket a földalatti lakásokat akkor be is tiltották. A kolera a cselédség soraiból igen sokat elpusztított, de Nyíregyházán csak itt-ott fordult elő. A másik járvány ezelőtt ötven esztenJTarri) Piel pénteken, szombaton e^ vasárnap üt Apollóban! < i