Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-30 / 25. szám

JSftÍRffmÉK 1924. január 30. Két szélsőség között. A felhatalmazási törvény általános vitáját befejezték, őszintén megvallva, ez a vita bármennyire is hosszura nyűtt,, éppen azokról a dolgokról lett legkevesebb említést, amelyek tulajdonképen az indemnitás lényegét teszik: pénzügyi és gazdasági kérdésekről. Ez a tünet azonban né" mileg menthető azzal,, hogy az ország gaz dasági ügyeinek szanálása épen most van folyamatban. Ezekről a dolgokról valóban korai és felesleges lett volna nagyon sokat beszélni, de igy is Felesleges volt az ország drága idejét igen gyakran 6—8 órás beszédekkel megrövidíteni, amikor ezt az időt az állani és a társadalom érdekei szempontjából sokkal értékesebb munka elvégzésére lehetett volna felhasználni. Különösen vonatkozik ez azokra a képviselőkre,, akik az indemnitási vitát a kormány ellen szakadatlan támadásokra használták fel,, ami közben beszédeik tárgyát gyakran olyan mederből merítették,* ameilyel ok talmi parlamenti botrányoknak lellek a kiprovokálói. A miniszterelnök helyettese Vass József miniszter válaszolt az elhangzott beszédekre s olyan szerencsé* objektivitást tanúsított,, aminek ritka nagy hatása volt parlamentre. Bő mederben foglalkozott a két szélsőséges irányzat felszólalásával Megállapíthatjuk,, hogy ugy ezeknek, mint a fajvédőknek a támadásait könyörtelen tárgyilagossággal a szószoros értelmében szerteszet szedte. Beszédében filozófiai magaslatokon járt s ezen az alapon sikeresen támasztotta alá a kormány politikai irányát, amelynek végcélja a társadalmi ellentétek kiküszöbölése,, a sérelmek orvoslása, állandó ébrenlét a sebeknek újból való felfakasztása ellen, egyszóval: kibékülés. Megmondta a szocialistáknak épp ugy, mint az ellenlábas fajvédőknek, hogy az atrocitások szünet nélkül való fel. emlegetése nem válik az ország javára., mint ahogy íegkevésbbé szolgálják azt az ujabb kilengések. A kormány komolyan megfontolta az indemnitási vita alatt elhangzott komoly felszólalásokat s minden törekvése aZ lesz a jövőben ép ugy,, mint a múltban is az volt, hogy a hibákat korrigálja, sérelmeket orvosolja s a felvetett "egészséges eszmék megvalósítása által közmegelégedésre kormányozzon. A két szélsőséges oldalról kél vád hangzott el szembetűnő módon a kormány ellen: egyrészt nem demokratikus, másrészt pedig nem eléggé keresztény és nemzeti. A miniszterelnök helyettese ezeknek a vádaknak a visszautasítása során, filozófiai magasságú fejtegetésében a legszerencsésebb hangot ütötte meg. Rámutatott arra, hogy a demokrácia, amit most a szocialisták a parlamentben szolgálnak, nem olyan demokrácia,, amelyik időszerűségénél fogva eszményi magasságú volna s különösen nem akceptálható a szociálistáknak egyre jobban meghonosuló tenorja, akkor, amikor a nemzet emlékezik a kommün idejére s több szerénységet várna el a szociáldemokrata képviselőktől. Ugyanilyen őszinteséggel olvasott rá a másik szélsőséges irányzat vezetőinek a fejére, akik gyakran ugy tüntetik fel mar gukat, mintha súlyos titkok őrzői volnának s ezáltal azt a látszatot keltik,, mintha a kezük állandóan a kormány nyakán vol. na. Vass József miniszter egyenesen felszólította ezeket az állítólagos titok-őrzőket,, hogy titkaikkal lépjenek a nyilvánosság elé, de nem tűrhető, hogy az ilyen gyanutkeltő magatartások nehezítsék a kormánynak amúgy is eléggé súlyos helyzetét, amikor egyebekben semmi titkolni valója nincs. Az indemnitás záróbeszédének lényege ez. Elég volt az atrocitásokból,, elég o múltban történt hibák állandó napirenden tartásából. Ezekkel nem szolgáljuk az ország ügyéi, de nagyon is sokat ártunk vele, mert ezek a dolgok súlyos kerékkötői a megindult egészséges kibontakozási | folyamatnak A képviselőtestület telket ad az Ipartestület Székháza céljára. A sokat hányt-vetett testület végre otthonhoz jut. Nyíregyháza, január 29. A Nyirvidék tudósítójától, | * | * A nyíregyházi Ipartestületnek hajdan megfelelő székháza volt. Az a tágas udvaru szép nagy épület,, ahol ma a polgári iskolai mind nagyobb létszámú ifjúsága várja a £ iskola kibővítését, az volt az Ipartestület székháza. Hova-tovább husz esztendeje lesz, hogy az Ipartestület az akkori anyagi válságok idején kapva-kapott a város aján latán, hogy a székházat adja el az akkor megalakuló polgári fiúiskola céljára. — Eladták az Ipartestület székházát és beköltöztek a város által felajánlott Bocskay utcai régi posta melletti négyszobás épületbe, majd mikor a városházán megfelelő helyiséget kaptak, odaköltöztek. Ilt akkor egy előszobát, tanácstermet, nagy jegyzői és egy elnöki szobát kaptak. Ebből később a forradalom idejében a tanácstermet lefoglalták a rendőrség részére, majd az oláhok egyszerűen kitelepítették az Ipartestületet, amelynek vezetősége az Iparos Ifjúság Kiss téri nagytermében kapott ideiglenes elhelyezést. Itt se maradtak sokáig, mert a közellátási hivatalt a régi Stern-féle nagytrafikból áthelyezték a Városházára, az Ipartestület régi helyiségébe és igy az Ipartestület foglalta el a Sterii-fcle nagytrafik helyiségeit,, ahol ezelőtt különféle éleimiszerjegvekct osztogattak. A Nyukosz megalakulása alkalmával Nagy Ákos tábornok és Pisszer János ipartestületi számvizsgáló tervezget ései kapcsán Nyíregyháza polgármestere a köz ellátási hivatal megszűnése, illetve áthelyezésével, a régi Ipartestület városházai helyiségének felét,, amelyben a testület ma is van, átadta az Iartestületnek, mig a? Iapr testület által kiürített helyiségbe o Nyukosz bolt költözött be. Most Pisszer János elnöklete alatt az Ipartestület erőteljes akciót indított, hogy vígre-valaliára székházat építtessen magának. Időközben az Ipartestület megkezdte a székház felépítésére szükséges tőke összegyűjtését. Kezdetben a gyűjtött összeget takarékpénztárban helyezték el s ujabban a fekvő tőke értéke állandóan csökkeiit. Pisszer János elnök javaslatára azonban a mult év tavasza óta rendelkezésre álló összegeket anyagba fektették. Igy téglát, bádogjot, sze. get vásároltak, amelyet természetesen még gyarapítani kell. Az elöljáróság a korona folytonos romlását tapasztalva,, igy látta biztosítottnak az összegyűjtött pénzösszfcgek értékének állandósítását. Az uj székház felépítésének kérdése most már annyira előtérbe jutott,, hogy az Ipartestület megfelelő telket kért a varostól. A kérelemmel a péntek délutáni képviselőtestületi közgyűlés foglalkozóit. — A > képviselőtestület magáévá tette a tanács és a szakosztályok egybehangzó javaslatát cs elhatározta, hogy az Ipartestület székháza l céljára a Vay Ádám-utcai régi 'Sonkolyaféle telket adja oda azzal a feliétellel, hogy ha valamely törvényes intézkedés az Ipartestületet megszüntetné, — amire azonban természetesen semmiféle eshetőség el nem gondolható — akkor a telek visszaszáll Nyíregyháza város birtokába,. , a felépítmény pedig Nyíregyháza városa akkor becsáron megvásárolja, illetve ha e tekintetben a város és az Iparlestülel megegyezésre nem tudna jutni, az Ipartestületnek jogában áll az épületet lebontatni és az anyagot értékesíteni A gazdák es az Ipartestület. A pénteki közgyűlésen, amikor az Ipartestület székházának telkét a tanács előterjesztése alapján egyhangúlag akarták megszavazni, szólásra emelkedett Jánosbokori Kovács András gazdaköri elnök aki gazdatársai nevében csak abban az esetben lenne hajlandó az Ipartestület székháza céljára telket ingyen átengedni, ns a város az annak idején a Gazdaotthon céj jára felajánlott telek vételárát visszatéríti a gazdáknak. Kovács András ugyanis íieuj tartja igazságosnak,, hogy annak idején a gazdák pénzen vették a' Gazdaolthon telkét s most az Ipartestület ingyen jut telekhez. Kovács András felfogása nagy feltűnést keltett, különösen mikor Bánszky, András kisgazda szatirikusán a

nosztro,fálta a »szegény ip rosokat«,, akiknek Íme ingyen kell a telek. Pisszer János, az Ipartestület elnöke vetett fényt a két telek ügyének nagy különbségére. Megköszön le a képviselőtestületnek az Ipartestület székháza kérdésében tanúsított állásfoglalását és a gazdákkal szemben rámutatott* hogy az Ipartestület a közigazgatás válláról vesz le jelentékeny terheket, végzi az ipari közigazgatás számos teendőjét s ezzel a város javára jelentős összegekel takarít meg, mél tán elvárhatja tehát a város támogatását. A gazdák képviselőjének felszólalása igy elvesztette tárgyi alapját s Paulusz Márton, a Tiszántúli "Mezőgazdasági Kamara alelnöke bölcs és tapintatos fellépéssel hárítva el a konfliktust, felkérte Kovács Andrást, hogy vonja vissza iiiditváhyái, amit a gazdák elnöke meg is tett. Mikor aztán szavazásra került a sor a jelenlévő gazdák is a székház átengedése mellett szavazlak. Igy az Ipartestület székháza céljára szükséges telek immár rendelke* zésre ált Városi Színház Mozgó Szerelem virágai regény 6 felvonásban. Jatzkó Ciat és Széchy Ferkót ne mulassza el megnézni február 1-én, 2-án és 3 án a Városi Szinház Mozgóban. Jaizkó Cia es Szechy Ferkó „A. három árva" főszereplői február l én, 2-án és 3-án a Városi Szinház Mozgóban. HORO ÉS ZTJRU URAK vígjáték versenye szerdán az Apofiióban.