Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-27 / 23. szám

január ?7. J^YÍRTTIDÉK. 3 Nyireg)há2a város a jólékcnyság szolgálatában 4COOOO Korona Unulmlnvi sepéivt osytottak ki a* elmúlt évben Harminc év előtti felvilágosí­tások a „Kállai hóhéráról, „Kállai egyes"-ről és „Kállai kettőséről. Irta: Szabó A ital nagykállói tanitó. Nagykálló, január hó. A Nyirvidék folyó évi január 6. és 8 á , megjelent száma Réthei Prikkel Márián ben­cés tanár néprajzi és művelődéstörténeti mo­nographiája alapján foglalkozott a Kállai ket­tőssel s a befejező soraiban tett eme nyi­latkozat: »ürökre fájlalnunk lehet, hogy ezt a szépséges táncot a magyarság nem gyako­rolja többé vigalmaiban. Ismertetésünkkel az ügyét ínég- nem tartjuk kellőén tisztázottnak. Szükséges, hogy a magyar ethnographia uz ország minden részében tovább kutassa ny o­mait s esetleges íennlétéí.« Ez késztetett első­sorban az alábbiak közlésére, másodsorban pedig az, hogy Dr. Görömbey István nyír­egyházai ni. kir. járásbirósági elnök értésem­re adta, hogy ez üggyel kapcsolatosan sze­mélyemről tett információja alapján többe í várják soraimat, mint olyanét, ki a Kállai ket­tős életrekeltésével foglalkozott. 1893. év szeptember hó első napjaiban foglaltam el tanítói állásomat a nagykállói ref. egyház iskolájánál, Farkas Lajost, mim segédlelkészt ott taltáltam, ki alig egy hónapi ott létem alatt eltávozott Nagykállóból, tá­voznia kellett a Nyirvidék ben leadott cikke miatt, melyben a nagykállói városi népkert­ben a város vezető emberei által tervezett, s felépített nyári mulatóhelyet »malornsátor­nak, ritiglispilnek« nevezte. Azóta e helylett díszesebbet építtetett a város. E rövid idő alatt Farkas Lajos és köztem mélyebb isme­retség nem fejlődött ki. Távozása után hal­lottam, hogy a Kállai kettős áriáit, dalait s táncfiguráit kutatta s az összegyűjtött ada­tokat Vadnay Károly »Fővárosi Lapok« cimü szépirodalmi napilapjában közölte le. Sajnos, ezeket nem ismerem, nem ismerem a Jósa Múzeumban őrzött adatokat sem, nem isme­rem Réthei Prikkel Márián bencés tanár köny vét sem, csak annyit tudok belőle, amennyit a Nyirvidék fentebb emiitett számai hoztak. Éppen azért kérem a szerkesztő urai, hogyha esetleg olyat "írnék, mi a táncra, an­nak dalaira vonatkozólag felesleges már, törölje soraimból. 1893. decemberétől 1895. márciusáig ahol csak alkalom volt rá: disznótorban, név­estélyen, lakodalomban, véletlen történt ősz­szejöveteleken 60—70—80 esztendős embe­rektől és asszonyoktól folyton érdeklődtem a Kállai kettős eredete, dala, áriája s tánc­figurái iránt. Érdeklődéseim közepette tudtam meg, hogy Nagykálló többszázados életében sok­régi különlegességei között, mint azt id. Gö­römbey Péter, volt nagykállói ref. lelkész, esperes A Nagykállói Református Egyház Története cimü könyvében adatok alapján megrögzítette, különösen három volt olyan, mely az egész országban szájról-szájra járt. Első a kállai hóhérral való fenyegetés, máso­dik a Kállai egyes, harmadik a Kállai kettős. A kállai hóhérral való fenyegetés onnan ered, hogy Nagykállónak mint végvárnak 1711 előtt pallos joga s igy hóhéra volt, s az elitélt vétkesekre ilyen büntetést szab­tak: »A kállai hóhér által nyelve kivágatas­sék«, — a »kállai hóhér által felakasztassék« »a kállai hóhér által lefejeztessék«. A hó­hér lakása azon a helyen volt, hol most a nagykállói szolgabilói hivatal helyiségei vannak, mely ennek előtte Dr. Jósa András vármegyei főorvos lakása volt. (Folytatjuk.) Január 26-án és 27-én, szombaton 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Texasban így szobás örült vagy szent? Bemulatja a Diadal Mozgó. Vígjáték, mint kisérő műsor. Nyíregyháza, január 25. A Nyirvidék tudósítójától. A város képviselőtestületének péntek délutáni közgyűlésén terjesztette elő Szo­hor Pál főjegyző a polgármester évi je­lentését,, amely beszámol a város jótékony, sági akcióiról is. Az erre vonatkozó érde­kes adatok a következők . Az év folyamán fejeződött be a sike­resen működő Horthy akció,, mely tüzelő­anyaggal, liszttel, feli érnem ü vei,' felsőru­hával segélyezte az arra ráutalt szegénye­ket és iskolás gyermekeket. Ezzel kapcso latban elkészült a szegények nyilvántar­tása is. Az inségakeió Augusztus 10-én indilolla meg a kép vLselőlestület az ujabbi inségakciót,, szer­vezte a szegény segélyezést és létesjtelte a jótékonysági bizottságot. E téren négy; feladatot tűzött a képviselőtestület a bi­zottság elé: 1. az iskolás gyermekek cipő­vel való ellátását, 2. az egyetemi és főis­kolai hallgatók segélyezését,, 3. ínséges szegények"" liszttel,, fával való eTt fit ásat 5 végül 4. a fehérneművel való segélyezést. Ezekből megoldatott legnagyobb részben a szegény iskolás gyermekek cipővel való segélyezése és kiosztatott 404 pár cipő. Lebonyolittatott nagyobb részbten az egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezése is. Anyagi erő híján nem lehetett eddig az Ínségeseket tüzelőanyaggal és fehérne­művel segélyezni. Pénzsegélyek Havonkénti pénsegélyben részesült ; 72 egyén,, illetőleg család. Az eddigi 10 és 20 koronás havisegélyek összegét a j tanács 1924. év elejétől 1000 koronára emelte fel. Ezenkívül esetenként rendkt- j vüli rögtöni segély is utaltatott az arra rá- : szorultak részére a vegyes adakozások ro. vat terhére Szegényház. Ingyen koporsó 36 esetben adatott ki. ] A városi szegényházban az év tolya- j után 49 felvétel történi, a létszám jelen­leg 51. Sajnálatos körülmény, hogy az intézet egyik pavillonjában taxastiiány miatt ez idő szerint is menekültek laknak s így a felvétel csak halálozás folytán megüresedett helyre lehetséges. Több magyar város példájára városi jótékonysági bélyegek kiadását határozta el a képviselőtestület s a bélyegek haszná­lata 1924. év elejétől életbe is lépett. — Ennek jövedelme a szegényház növekvő j kiadásainak fedezésére szolgál. Diákok es rgycsületek se. geiyezése. Tanulmány segély címén kiosztott a képviselőtestület 400000 koronát,, az egye­temi és főiskolai hallgatók segélyezésére 200 mm. búzát,, ezenkívül a város költ­ségén neveltetett egy főiskolai ifjút. Segélyezte a város a jótékony ős szo­ciális irányú egyesüleleket is. A Jóté- | kony Nőegyletét és Izraelita Nőegyletét le, | rem ingyenes átengedéssel és tüzelőanyag­gal. A Szociális Misszió Társulat'ingyen , konyhájának és Charitas foglalkoztatóján- . nak díjtalanul bocsájt két helyiséget ren­delkezésre,, havi készpénz segélyt és tüze­lőanyagot biztosit. A József szanatórium egyesület tüdőbeteg rendelő intézetét, va­lamint az összes jótékonysági egyesüle­teket az évi költségvetés terhére és a Horthy-akcióból segélyezte. A Stefánia Szövetséget tüzelőanyaggal, épület fenn­tartással,. villany világítási, takarítási di­jak elvállalásával,, az orvosok és védőnők fizetésének átvállalásával támogatja és ilyen módon állandó működését és fenn­maradását az anya és csecsemővédelgm 1 érdekében biztosította. Ingyen helyiséget I ad az ingyen orvosi rendelőnek. Segélyezte az év folyamán a képví­í selőtestület a vakokat gyámolító orszá­• egyesületet, a debreceni siketnéma in­í tézetet, az országos szinészegyes.ületét, az ! antialkoholista országos egyesületet. A' í 15. éven alóli gyermekek ' korcsmába, \ vagy nyilvános mulatóhelyekre járásának | eltiltása tárgyában a város polgármestere i szigorú rendelkezést adott ki. Az alapitvanvok. A város kezelésében lévő alapítvá­I jnyok számadásai rendszeresen elkészít­tettek, a kamatok kiadattak. E régebben tett alapítványok jelentőségüket a pénz értékváltozása következtében elvesztették hiszen kezelésük, nyilvántartásuk és szám­adási zárlatainak nyomtatvány költ­sége sok-sok esetben meghaladja az ala­Pjtvány tőkéjét. A Burger alapítvány kezelését a város április 1-én vette át. A képviselőtestület által megalakított gondnokság az év fo­| lyamán 21 ülésben foglalkozott az alapít­vány ügyeivel. Oklóber 1-től kezdődőleg az alapítvány 12 évre a 111. kir. igazságügyi államkincstár részére adatott haszonbér­be. Az igazságügyi államkincstár képvi­seletében a helybeli kir. ügyészség az in­góságok,, felszerelések és termények leg­nagyobb részéi átvette. Az eddigi évek­ről a végrendeleti végrehajtó és megbí­zott birtokkezelő,, valamint április 1-től kezdődőleg a város számadásai mosl ké­szülnek s minden remény meg van arra,, hogy a jövő évtől kezdve még foko­zottabb mértékben szolgálhatja az alapít­vány kitűzött nemes célját. Az év májusa- ; ban hozta meg az Országos Földbirtok­rendező Bíróság ítéletét,, mely házhely, céljaira 11 kat. hold,, földhözjuttatás cél­jaira pedig 458 kat. hold területet jelöli ki megváltás céljaira,, de megválthatónak jelezte a földbirtok többi részét is. A gond nokság felvilágosító közbenjárására az 0. F. B. november 26-án tartott teljes ülésében előbbi ítéletét hatályon kivül he lyezte s csak a házhely céljaira kijelölt 11 hold megváltását rendelte el. A bm­tok többi részének megválthatóságára néz ve ujabb határozathozatalra utasította a tanácsot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom