Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-25 / 21. szám

1924 január i5. az 1923. év azt a jelentős változást hozía, hogy a közoktatásügyi miniszter 117565— 1923. számú rendeleiével hozzájárult ahhoz hogy szeptember 1-től kezdődőleg a ta­nárok fizetésének kiegészítésére 50 száza­iékos államsegélyt engedélyez, ami a je­lenlegi viszonyok mellett több,, mint 40 millió korona hozzájárulást jeleni Az iparostanonc iskolai A működése 40. évét most betöltött iparostanonciskola fenntartása egyre na­gyobb teherrel jár. Államsegélye nincs s a mult évi 3624000 koronával szemben fenn­tartása 14—15 millió koronát igényel. — Különben azok a nehézségek,, melyek melyek városunkban fennálianak, mint amilyenek a külön épület és állandó tan­személyzet hiánya, a többi magyar vá­ros legnagyobb részével azonosan. E te­kintetben országos és egységes inlézkedes­re volna szükség s az uj ipartörvény élet­beléptetése sem hoz javítást e téren. A kereskedő tanonciskola államse­géllyel rendelkezik és tandijat szed, csak 8310C0 korona költségvetési hiányát fe­dezi a közönség. De a város terhe még a fütő és Világi tő anyaggal Tuó ellátás. JSÍYÍR7IDÉK. Az iskolai páladók, A folyton növekvő iskolai kiadások késztették a képviselőtestületet ez évben először arra, hogy 5 százalékos elemi iskolai, 3 százalékos óvodai és 2 szaza lékos iparostanonciskolai pótadot ves­sen ki. A város költségvetésében régebben megállapított segélyeken felüt az 1923. év­ben fizette ki az egyházaknak a román megszállás alatti károsodás címén meg­szavazott összeget. Ezenkívül tanerőként "20-20 ezer korona segélyt adott 1,580:00 korona értékben. A középfokú iskoláknál az ág. h. ev. főgimnázium régi segélye melleLt segélyezte a város a leánygimná­ziumot ÍOOOÜOO koronával. A Nőiparisko­lát fűtőanyaggal, villanyvilágítással, taka­rítással és egy tanerő teljes fizetése átvál­lalásával. Nem lesz érdektelen a képviselőtestü­let előtt annak a közlése, hogy hány ta­nuló van Nyíregyházán? Az elemi iskolák a népesség sorrend jében a következők: ág. h. ev. központi, mellék és tanyai iskolák 2219 mindenna­pos és 452 ismétlő iskolai tanulóval. A r. kath. iskola helyben 730 s a király telki szőlőben 137, összesen 867 tanulóval. — A református iskola 373, a gör. kath. is­kola 306, az izraelita 232, a királyteiki uradalmi-iskola 160, tanítóképző intézeti gyakorló iskola 83, görögszállási uradalmi iskola 76, Hosszuhaíi községi iskola 63, Nagylaposi községi iskola 46 tanulóval. Az óvodák: Körte utcai 110,, közponü 89, Csillag-utca 70 növendékkel. Az iparostanonciskoi a 797, a keres­kedő tanonciskola 90 tanulóval. Középfokú iskolák a népesség szerint polgári leányiskola 495, ág. h. ev. főgimná­zium 455, polgári fiúiskola 495, ág. h. ev. leánygimnázium 222, nőipariskoia 203, kir. kath. főgimnázium 178,, felsőkereskedelmi iskola 157, állami tanítóképző 63 tanuló­val. A kuli ur tanácsosi ügykörre vonat­kozó jelentésre még visszatérünk. Koncz János megküldte nyíregyházi hangversenye műsorát. Tarnay Alajos is Nyíregyházára jön, Nyíregyháza, január 24. A Nyirvidék tu­dósítójától. Fokról-fokra bontakozik ki a Koncz hegedűművész és Keömley Bianka énekes művésznő nyíregyházi hangversenyének nagy zenei eseménye. A Ferenczi-féle könyvesbolt kirakata előtt minden arrajárót megállítanak az ott elhelyezett fényképek, amelyek a vi­lághírű művészt ábrázolják. A kirakatban ol­vasható a Nyirvidéknek nagy feltűnést keltő cikke, amely az országban elsőizben hozta nyilvánosságra Koncz János és Keömley Bianka olaszországi diadalutjának in.imí á­sait. Ma érkezett meg a müvészpár nagyszerű hangversenymüsora és ma tudtuk meg, hogy a Koncz—Keömley hangversenyre Nyi.egy­házára érkezik Tarnay Alajos zeneszerző, zongoraművész is, akit egész Szabolcsvárme­gyében becéző szeretettel vesznek körül. — Tarnay Alajos páratlanul finom zongorajáté­ka fogja aláfesteni Koncz nagyszerű hegedű­játékát és Keömley Bianka pompás énekszá­mait. A január 29-én, kedden este 8 órakor a Korona kellemesen temperált nagytermé­ben rendezendő hangverseny gazdag műso­rát módunkban van már most közölni az aláb biakban. I. Beethoven : Tavaszi szonáta (Koncz— Tarnay). II. a) Schubert: Erikönig ; b) Tschaikovszki: Nur wer die Sensucht kennt; c) Strauss: Zueignung (K. Keömley Bianka— Tarnay). III. Moza.t: Hegedűverseny G dur (Koncz—Tarnay). — Szünet. — IV. Tainay három dala (K. Keömley—rTarnay). V. a) Sarasate: Cigánydalok; b) Paganini: Bo­szorká.iytá.;c (Koncz János—Ta.n.y Alajos) Az eiő.velő sziiivoiialu műsor bizonyára csak meg jobban fokozza a nagyközönség ér­deklődését a Koncz—Keömley—Tarnay est iránt, amelynek jegyeit Ferenczi József könyvesboltja árusítja. Választási harc Debrecenben. Nyíregyháza, január 24. A Nyirvidék tu­dósítójától. Debrecenben Jánosi Zoltán volt kerüle­í tében zajos választási küzdelem folyik, amely vasárnap emelkedett a legnagyobb hőfokra. A jelöltek közül Haendel Vilmos egyetemi tanár a szélső jobbpárt jelöltje. Ennek a pártnak a Hajduföld a szócsöve. A vasárnapi népgyütésről ez az újság bizakodó hangon ir s ezt a tónust a nagy riport következő cime is elárulja : »Nagy lelkesedés mellett folyt le a Haendel-párt vasárnapi népgyűlésen. Ezen a népgyűlésen Haendel után, aki kifejtette programmját, Csilléry András és Homonnay Tivadar szólaltak fel. Ez a párt egyébként az ajánlási íven 1350, mig a Magoss párt 2200, a Nagy Vince párt 1486 aláírást kapott. A Hajduföld tegnap egy erősen antiszemita izü kortersverset közöl Haendel Vilmos mellett. A nótát egyébként a Kossuth-nóta dallamára kell énekelni. Egyik strófája a következőkép­pen szellemeskedik : | Ha Nagy Vince követ lenne, A zsidókért sokat tenne, Kidobolná itt a 'bakter: Polgármester tett a sakter, I Éljen Haendel a követünk, Éljen a haza! A haza természetesen élni fog, ha ez a nóta a feledésbe ís merül, de a Haendel-párt nagy i vehemenciával dolgozik. Azonnal megváltozik előttünk a válasz­i tás kilátásairól megfestett kép, ha a Debre­czeni Független Újságot vesszük kezünkbe. i Ez a lap Nagy Vincének, a Károlyi kormány volt belügyminiszternek pártcéijait támogat­ja. A pártnak a Royal-szállóban tartott va­sárnapi gyűléséről irt tudósítás élén ez a cim áll : »Határtalan lelkesedés fogadta Nagy Vince programmbeszédét. A gyűlésen Nagy Vince után, aki a Kossuth-párt és a szociáldemokraták követeléseinek adott ki­fejezést Rupert, Hegymegi Kiss, Győrky Imre, Latinák Jenő nagy beszéde következett, majd Reisinger Feienc és Esztergályos Já­nos szólaltak fel, végül Propper Sándor mon­dott nagy beszédet. Dr. ifj. Magoss Györgyöt az Egyetértés, Balthazárék lapja, továbbá a Tiszántúli Hir­lap támogatják. »Dr. ifj. Magoss György ja­vára billent a választási küzdelem. — A pol­gárság fog győzni a harmadik kerületben. — Páratlanul lelkes és impozáns népgyűlés a »Bika« disztermében«. Magoss nagy beszéde után, amelyben a numerus clausust csodaszörnynek és a kon­szolidáció akadályának mondotta és élesen kritizálta a parlamentet, Sándor Pál, Bene­dek János beszéltek. Az utóbbi éles szavakban ítélte el Nagy Vince forradalmi magatartását. Magoss mellett tört lándzsát Rassay is, aki ugyan nem jelent meg a nagygyűlésen, de az Esti Kurir vasárnapi számában nagy cikket irt Nagy Vince ellen és Magoss mellett. A vasárnapi nagy választási korteskedés­sel le is zárult a küzdelem propagativ elő­készítése, mert a választás a jövő héten már meg is lesz. Jatzkó Ciát és Széchy Ferkét no mulassza el megnézni február 1-én, 2-án és 3 án a Városi Szinház Mozgóban. — Móricz Zsigmond: Jó szerencséti! Bányászregény. Kapható az Ujságboltban. Kormányválsággal fenyeget a prágai szenátus elnökének többmilliós panamája. Párisból jelentik : Remes cseh-szlovák szociáldemokrata képviselő, akinek pártja tagja a koalíciós kormánynak, a parlament pénzügyi bizottságában elmondotta, hogy a szeszértékesitő társaság, amelynek elnöke a szenátus elnöke, megszámlálhatatlan millió cseh korona nyereségre tett szert és ezeket a milliókat nemcsak a fogyasztók fizették meg, hanem az állam is sok millió koronává! megkárosodott. A szeszértékesitő társaság nem fukarko­dott a milliókkal és hogy semmi baj ne le­gyen, tíz millió cseh koronát adott a pénz­ügyminisztérium vezető tisztviselőinek. Erre a célra volt a társaságnak egy rendelkezési alapja, amelyet Prasek szenátusi elnök kezelt aki a szeszértékesitő társaság egyik igazga­tótanácsi ülésén be is vallotta, hogy azt a pár milliót megvesztegetésre fordította. A Prasek féle szeszértékesitő monopolizálván az állami szeszgazdálkodást, a pénzügymi­nisztérium jóvoltából ugy szabta meg a szesz árát, ahogy neki tetszett. Eddig szól a leleplezés. Prasek védő­beszédet mondott, amely azonban inkább be­ismerés volt, mint cáfolat és ennek ellenére a A müncheni Bavária filmgyár mestermüve január 23-án, 24-én és 25-én, szerdán, csütörtökön ós pénteken; irodalmilag tökéletes kidolgozás, megrázó téma, elragadó sujet, erős cselekmény, megható törté­nete a zsidóknak, felszabadulásuk idejéből, Kizáíólag az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom