Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-23 / 19. szám
i M 't : 19124. janiiéi 23/ JföfariDÉK. 3 A hitelező nem operálhat többé a korona zürichi • árfolyamával. Valoivizádós perekkel halmozzák el a bíróságot. gyakorlat. A legújabb bírói A peres felek, illetve képviselőik még mostanában is a valorizációs igények hal mazával árasztják el a bíróságot és 8—1U szeresére emelik fel a pertárgy, értékét, hivatkozással a korona időközi árfolyamveszteségére. Pedig most már egész más e tekintetben a jogi helyzet,, melyet egy, szakértő a következőképen vázolt előttünk: ' Az 1923. évi 39-ik i. c. szabályozta azt a kártérítési kötelezettséget, amellyel a késedelmes adós a hitelezőnek tartozik. Ennek a kártérítési kötelezettségnek van egy enyhébb és van egy súlyosabb tényállási eleme. Az egyik az egyszerű nemfizetés, amely esetben az eddigi 5 százalékos törvényes kamat a bank kamatláb másfélszeresére emelkedik,, vagyis figyelemmel a mai 18 százalékos bankkamatra az adós az esedékesség időpontjától számítandó 27 százalék kamatot tartozik fizetni. A másik formája a késedelemnek í vétkes szerződésszegést megállapító, rossz hiszemü védekezéssel kombinált makacs perlekedésre mulató magatartás,, amikor; a hitelező, figyelemmel arra, hogy a kosztpénz legalitását ma már nemcsak a bírói gyakorlat, hanem a végrehajtó hatalom nimden ügy ágazata is elismeri az esedékesség napjától számított és a tőke után járó heti 2 százalék koszípénzt mini kártérítési összeget tartozik fizetni, habár most illetékes helyen foglalkoznak ennek a hivatalos kosztkamatlábnak leszáí látásával, miután a tényleges kosztkamat is olcsóbbodott. Ezzel a törvényes intézkedéssel abszorbeálva van a valorizációs követelés. A hitelező nem operálhat többé a korona zürichi árfolyam változásának fikciójával, hanem meg kelt elégednie a törvény áltat meghatározott kártérítési ősszeggfcl, ami ebben a tárgyban megtartott bírói ni agánértekezletek egybehangzó véleménye szerint megfelel az anyagi igazságnak is. __ i Mert hiszen nem szenved kétséget, hogy a lejáratot követő napon megnyílj a hitelezőnek a joga igényének peres utón való éi'vény esi lés érc és lia ezzel nem élt és bevárta a korona leromlását, ennek a mulasztásának, könnyelműségének vagy engedékneységének következményeit nem háríthatja át az adósra. Az iránt is érdeklődtünk,, hogy milyen a gyakorlat a gazdasági lehetetlenülés kérdésében? Vagyis alkalmazzák-e azt a humanisztikus tételt, hogy, az árviszonyok változása folytán az,, aki. a szerződés értelmében bizonyos határidőn belül szállítani tartozik, a .szállítást a vétel tár,gyának időközi drágulása következtében az adásvételi szerződéssel eladott tárgyat a körlevélben kikötött áron megtagadhatja-e? Ebben a kérdésben különbség teendő egyidejűleg meghatározott vagy csak fajilag körülírt áruk közt. — Vagyis abban az esetben, ha a kötésheh árut előállítani kellett, vagy annak alkatrészei külföldről importálandóK, vagy végre ha az áru közforgalomban van is„ de prononszirozottan behozatal tárgyát tevő külföldi áru — ebben az esetben a beszerzési nehézségek, úgyszintén az előállítási költségek hirtelen drágulása alapos ok a szállítás megtagadására. A nyíregyházi oldaiiskoiák múltja. 1821-ben négy oldaiiskofát áliiUoitak, Mottó : Emlékezzünk régiekről. Az elnéptelenedés folytán lassú haldoklásnak kitett nyíregyházi oldaliskolák érdekes múltra tekinthetnek vissza. Nagy Sámuel töi'edékjcgyzetei (melyet Lukács Nyíregyháza történetének megírásánál forrásmunkául hasz nált) s az ev. egyház avult irathalmazaiból összerótt adatok alapján megállapítható, hogy a most még működő u. n. oldaliskolák (Debreceni-, Nádor-, Körte-utcai és Szegényház-téri) az lS21-ben keletkezett »rendkivüíi oldaliskolák«-ból sarjadtak. Miután a köz?, ponttól távollakó apró gyermekek különösen télviz idején egész télen át mulasztottak, a tanács elhatározta, hogy a város távolabbi részein iskoláknak alkalmas helyek szemeitessenek ki s oda mesterekből lett tanítók alkalmaztassanak a legkisebb gyermekeket »az olvasásig elvezetendöcc. E végre Nt. Diósy Tamás és Benkő István neveztettek ki azon meghagyással, hogy a távolabb lakó piesbytereket magukhoz véve ezen célra szolgáló házakat kiszemeljék. »01daltanitók«-nak a következő mesterek választattak meg : Tóth József szűcs, Habdák István aranyozó, Benkő István szűcs és Ballás Mihály csizmadia. Fizetésük : havi 8 pengő forint és behatáskor minden tanítványtól 1 váltó forint volt. A tanítás módszerét elsajátitandők, előbb Schulek Gáspár lelkészhez, utóbb a tanítókhoz jártak és pedig Király-, KoÜm mami-, Tregjárhoz (a későbbi polgármester^ he/) »minden heti raportra«. Alvégi iskola. Gyorsegyruásután épültek az iskolák. Az első »nagyszerü iskolaház« 1879-ben épüit. Ezt a papiak melleftti 3 házból épült 2 iskoláházat, 1802-ben követte a 3-ik, majd 1870ben a »protesszor« iskola mint 4-ik s 1826;. ban mint ötödik az alvégi néven nevezett oldaiiskoiák.,Tanítói voltak : Stoffan György, Pöstyényi, Oltványi, Bogár, Mráz Károly 1856-tól 1875rig. Ez osztály 2 osztályú lett 1872-ben külön tanteremben. 1889-ben kapta az alvégi iskola a Debreceni-utcai iskola nevet ,midőn is az I. II. osztály kísérletképen választatott el vegyes osztályokra haladó rendszer alkalmazásával, (ilyenféle összeadási, kivonási példákkal többször találkozhatni mint kis érietekkel.) Az elsőosztály vezetője Boczkó, a második osztályé Gdovin volt. A kísérletezés lS92-ig tartott, midőn is a kettős iskola megszűnt s a két tanitó munkáját Schmitzer Ágostonra bizták. Ezóta működik ez iskolában egy tanitó s vezeti az 1 -—Il-ik vegyes osztály*. A felvégi iskola. 1829-ben a hatodik, a templom melletti iskola s 1855-ben a 7-ik, a felvégi iskola épült a Körte-utcában, ahol a most is ott álló iskola átél lemében volt az ideiglenes. Ez volt az u. ru Hudák-iskola. Benne tartatott 1836W ban az ev. kerületi gyűlés. Első tanítója Mihálvik Mátyás 1835 -43-ig működött s H*dák György 1843-1878-ig. Ez iskola régebbi tanitói voltak : Stoffan Lajos, Andrási Soma, a tűzoltóság egyik szervezője s alparancsnoka, Macsánszky Lajos. Mint segédtanító 1877 78-ig Ruhmann Andor helyettesitette a gyengélkedő Hudákot, majd mint rendes tanító működött 1878 • 1883-ig. Keleti iskola. 1843-ban épüit a 8-ik, Keleti-iskola. Ide jöttek az ideiglenes oldauskolabót is a Huüácaik-íéie házból a növendekek Oltványi cndie » vezérlete alatt«. Ideiglenesen tanifoctak : Seri ózó, Pefrikovics János, Bogár Tainas, Oltványi, Spuller. Gaovin állandóan 187^-ig oktatta es nevelte az apróságokat. 1872-ben Gdovin a központi elemi osztályt (é'tsd első osztály) vezerte, mely a gimnáziumban volt. Osztályok: l. elemi osztály (2 évi tanfolyammal), olvasó, vagy 11. eiemi osztály (1 vagy 2 tanfolyammal), polgár; vagy ill-ik elemi osztály (2 évi tanfolyam? mai.) Ugy Gdovin mint Miaz értékes áoécés könyvet ircak. Ez iskolaban, mely most Náaor-utcainak neveztetik, működött Seíarovszky, majd 1873 1891-ig Rúzsa. A nép még most is Rúzsa-iskolának nevezi, az itt hosszu időt töltött tanítójától elnevezve. Nyugati iskola, A 9-iks aiiyugati iskola 1843-ban épült. 1840-ben az egynaz Bencs Páltól a Homoks vidéken fekvő házat haszonbérbe vette ki ideiglenes iskola helyéül és ismét 1841 és 184v-ben a Juhász-féle házat hasonló célból. 1843-ban az egyház megvette a Lovichj-féle uj-utcai házat es ide épitett iskolát, rneiy Íö50-ig állott, rnidőn is megszűnt iskolának maradni és eladatott; a növendékek a túlzsúfolt felvégi iskolába jártak 1850 -1860-ig Az egyház tehát kénytelen volt ugyancsak az Uj-utcában venni egy házat s ezt 1861ben felépíttetni. Ideiglenesen tanítottak : Kliens, Schuchta, Hraskó, Debnarik, Kacska Sámuel, ki papnak ment és Gerhard, 1863tól 1893-ig működött a róla elnevezett isko# Iában. Ez uj-utcai iskola, mely tévesen Buzatérinek neveztetett, megszűnt 1909-ben s bel lyébe a Szegényház-téren (az akkor még Kórház-téren) épült iskola. » Az elnéptelenedés oka A régi iskolák túlzsúfoltságának okait könnyű volna kutatni és megtalálni, hiszen a jegyzőkönyvek inély bepillantást engednek. E helyett sokkal célszerűbb a mostaniak elnéptelenedésének okát keresni. A háború mellett az iskola körzete is egyik ok. A túlzsúfolt oldaliskolák körzete 1892-ben a központi iskola építésekor szűkült először, később pedig 1902-ben, midőn az I—II. fiu és az I—II. leányosztályt szétválasztották s négy tanterembe osztották. A régi beosztás mellett történvén az iskolábaárás, megesik, hogy az oldaliskolából a központba ,avagy távolabb fekvő oldaliskolába kénytelen menni a tanuló. Hogy aztán túlfűtött ambíciók, illetve emberi gyengeségek is közreműködhetnek, sokszor keserves ráfizetéssíel, a tanyai gyermekek egészsége, élete árán, az iskola körzetéből való kiképzés által : ez komolyak számításába nem jöhet az elnéptelenedés szempontjából. A nyíregyházi nép megmutatta a múltban, hogy a népiskolát tartja a nemzeti kultúra egyik fegyvergyárának, mint ezt az alkotásokban kiváló ig. tanítója, Pazár hangoztatta, irta az 1891- 92. iskolai év Érfcesitőjér ben. Lehet, hogy a kultura fegyvergyárai egy része szünetelni —, de megszűnni — hacsak nem akar tudatlanságban elpusztulni a nép sohasem fognak. „Pekingi il n n n n" a Városi Színház Mozgóban U n II IS P 2 3" án é s 24-én, szerdán és csütörtökön.
