Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-22 / 18. szám

JSRtRTOJÉKL 1924, január 22. Törvény a magánalkalkalmazottak védelmére. Az indemnitási javaslat tárgyalása folyamán a nemzetgyűlés felszólalói pártszempont jaiknak megfelelően határozati javaslatokat nyújtottak be, melyeket szorgos átvizsgálás céljából miniszteri értekezlet vett rosta alá. A kormány kötelességét teljésitve mérlegelte e javaslatokat a bennük rejlő inditó okok s azok aktualitása szerint a felelősségének tudatában állást foglalt azok tekintetbevétele, illetve megvalósítása ellen, vagy mellett. A határozati javaslatok nagy része politikai jellegű lévén, természetszerűleg az ellenzékiség olyan forrásából táplálkozik, melyeknek honorálása az ország belpolitikájában irányok és elvek megváltoztatását jelentené. Érthető tehát, ha az ilyen természetű javaslatokkal szemben a kormány, melynek megvannak a maga kitűzött céljai és körültekintő programmja ugy a politikai értelmű, mint a gazdasági konszolidáció eléréséhez és megtartásához, — mellőzés álláspontjára helyezkedett, annál is inkább, minthogy a mai országos közéletben és közhangulat mellett nem kívánatos semminémü nyugtalanító s ellentéteket felkeltő politikai változás felidézése, -— mig viszont azokat a javaslatokat kész örömmel kívánta magáévá tenni, melyek előbbre viszik a társadalom javát s a nemzet ügyét. Igy a magánalkalmazottak nyugdijviszonyainak rendezéséről szóló határozati javaslat tárgyában a kormányértekezlet nemcsak a megértés álláspontjára helyezkedett, hanem kezdeményezőleg azonnal elhatározó lépéseket is tett azirányban, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslattervezetet az. igazságügyminiszter, ki annak elkészítésével meg volt bizva, szakvéleményezés végett haladéktalanul küldje szét a különböző érdekeltségeknek. Mennyivel fontos a b-b fejgy ilyen szociális vonatkozású s a társadalom egy jelentős rétegének sorsáról megnyugtatóan gondoskodó törvényjavaslat készítésének elhatározása, mint politikai hangulatokat felkavaró és célszerűséget kevésbbé szolgáló ötletek szőnyegre dobása. Az internálás megszüntetése, amelynek aktuálitása valóban csak a büntető novella kodifikálása után állhat be, valamint az esküdtszék visszaállítása, mely a mai kiélezett s még le nem csillapodott ellentétes felekezeti és osztálykérdések pártcélokból történt felfakasztása idején korántsem szolgálhatná a politikától mentes és társadalmi áramlatoktól független igazságszolgáltatás céljait, a mai viszonyok között aligha érnének fel az előbbi javaslat gyakorlati értékével. A magánalkalmazottakról való gondoskodás, nyugdij-ügyükr nek törvényes rendezése alapvető és hézagpótló törvényalkotó ténye lesz a nemzetgyűlés és kormány együttes munkájának. Az állami közalkalmazottakról, helyzetük emberséges feljavítása által, a munkásokról, a munkásbiztositás törvényileg nyugvópontra juttatása által a lehetőségek határain belül megtörtént a helyes keretek kiépítése s azok humánus tartalommal való megtöltése, — örömmel látjuk tehát, hogy ezek mellé most a magánalkalmazottak sorsa is végre meg fogja kapni a rég megérdemelt törvényes védelmet. Ml Magyarország csak méltányos feltételekkel fogadhatja el a külföldi kölcsönt. A kölcsön ügynek a jóvátételi kérdéssel való összekapcsolása súlyos próbára tenné az ország teherbírását — Mik az előnyei a belföldi kölcsönnek? — Párhuzam a külföldi és belföldi kölcsönről. A második monumentális mestermü: Bölcs Náthán a zsidók drámája Jeruzsálem felszabadítása idejéből. Szerdán, csütörtökön és pénteken kizárólag az Apollóban. A női főszerepben: ? ? ? Budapest, január 21. Néhány hónap óta a politikai és közgazdasági élet úgyszólván teljesen a külföldi kölcsön kérdésével foglalkozik. Az ország minden tényezője ezzel a kérdéssel foglalkozik, az optimisták minden egyre sulyosodó probléma megoldását a kölcsöntől várják, a pesszimisták pedig politikai kérdéssé élezik ki az ügyet igyekezve ilymódon még jobban megnehezíteni a kibontakozást. Amikor — néhány héttel ezelőtt — egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jelen esetben sem tagadja meg magát az antant, egyrészt a legminimálisabbra igyekezve leszorítani a kölcsön összegét, másrészt a legsúlyosabb feltételeket igyekszik az országra oktrojálni újból előtérbe került a belföldi kölcsön kérdése. Bár egyelőre nem tudjuk, hogy menynyiben sikerül az antantot eddig ismert követelései túlzott voltáról meggyőzni, érdekesnek tartottuk jólinformált közgazdasági faktorok véleményét kikérni a külföldi és beiföldi kölcsön előnyeire, illetve hátrányaira vonatkozóan. Informátoraink véleményét a következőkben foglaljuk össze : — Amennyiben az antant hajlandó lett volna a jóvátételi kérdés felfüggesztésével megfelelő összegű kölcsön felvételét lehetővé tenni a számunkra, könnyen és hamarosan talpra lehetett volna állítani az ország pénzügyi, gazdasági életét. A jóvátételi kérdésnek . bekapcsolása azonban, de főleg a kölcsön jj összegének redukciója amellett, hogy egyide- » jüleg egy belföldi kölcsön felvételére kény- f szeritette volna a kormányt, alig jelenthetne számunkra jelentősebb előnyt, sőt talán teljesíthetetlen megterhelést rótt volna reánk. Ebben az esetben ugyanis a kormány tartozna a külföldi kölcsön összegével, a jóvátétel részleteivel a belföldi kölcsön amortizációjával és még mielőtt a felvett összegeket | befektethette, illetve reorganizálásra fordíthatta volna, csak fizetési kötelezettségek járt volna le. Nagyon fontos körülmény az is, hogy a külföldi kölcsönnel párhuzamosan felveendő belföldi, kölcsön-akciónak aligha lehet kielégítő sikere, mert azok a tényezők akik a jelenben is nehézségeket igyekeznek a kormány elé gördíteni, fennen hangoztatnák, hogy felesleges a belföldi kölcsön. — Ezeknek a főbb szempontoknak az alapján merem állítani azt, hogy az eddig ismertetett feltételek alapján lehetőleg el kell kerülnünk a külföldi kölcsön igénybevételét. — A belföldi kölcsön igénybevétele esetén mindenféle idegen ellenőrzés, beavatkozás elkerülésével amelyek költségei is jókora tételt jelentenek — szabad kezet nyer a kormány a reorganizáció munkájához. A kölcsön után fizetendő kamatok az országban maradnak saját erőink gyarapodnak. A belföldi kölcsön lebonyolításának két módozata lenne, önkéntes jegyzés utján szerezni meg a szükséges összegeket, vagy kényszerkölcsönt kiróni a teherbíró elemekre. A kormány meglehetősen idegenkedik a amennyiben a megvalósításra sor kerül, — kényszerkölcsön 'gondolatától és ezért — egyszerű felhívással fog az ország lakosságához fordulni, felszólítva mindenkit a kölcsön jegyzésére, olyanféle módon, mint annak idején a hadikölcsönök kibocsátásakor tette. Ugyancsak felhívással fog fordulni az érdekeltségekhez, erkölcsi testületekhez. Minden valószínűség amellett szól, hogy ez a felhívás teljes sikerrel fog járni, hiszen mindenkinek érdeke, hogy Magyarország füg getlensége teljes mértékben megőriztessék és minél sürgősebben reorganizáltassék az ország gazdasági helyzete. Egészen természetes, hogy amennyiben ezek a felhívások nem találnának megfelelő megértésre, kénytelen lenne a kormány kényszer utján biztosítani a kölcsönt. Hogy ez a kényszer milyen módon nyilvánulna meg. erről még sejteni sem lehet semmit, hiszen amint mondottam, kevés valószínűsége van annak, hogy erre egyáltalán sor kerülhessen. A belföldi kölcsön különben két tételből fog állani. Az első tétel 30 millió aranykorona, amely összegre a jegybank felállításához van a kormánynak szüksége. Ez a tétel különben már biztosítva is van a jegybank harmincmillió aranykoronás alaptőkéjének lejegyzéseért valóságos vetélkedés folyt. A másik, egyelőre meghatározatlan összeg az állami élet reorganizálására, a deficit fedezetére stb. szükséges és ennek a jegyzése körül fog a magyarság hitet tehetni önmagában való bizakodása és a jobb jövőre való törekvése mellett. (K. E. K.) Kanadai kivándorlási szélhámosokat lepleztek le a Tiszántúlon. Milliókat harácsoltak össze. — Jómódú tiszapolgári kisgazda és gazdatiszt fia voltak a szélhámosok. A napokban letartóztatta a csendőr- i ség id. Varga József 50 éves, sajónémeli j születésű,, tiszapolgári gazdát és fiát, ifj. " Varga János,, 26 éves, szentsimoni szüle- ' tésü, tiszapolgári lakos gazdatisztet. Az apa és fia heteken keresztül a tiszamenü falvakban olyan vakmerő szélhámossággal üzérkedtek, hogy rövid idő alatt több millió koronát és rengeteg dollárt vágtak zsebre nem mindennapi,, agyafúrt viszszaélésekkel. A közelmúltban hatóságok olyan jelentésekről vettek hírt,, hogy ott uj lendülettel,, ismeretlen egyének munkája által veszedelmesen terjedő kivándorlási láz ütötte fel a fejét,, amely látszólag aránylaiban felülmúlja a békekötést követő évek kivándorlási tüneteit is. Mivel északamerikai államokba nem lehet utlevelet kapni, a falvak jóhiszemű lakosai azzal kecsegtetik magukat, hogy Kanadába tudnak beutazási engedélyt és vízumot szerezni. Tudvalevő, hogy az észak amerikai államokkal szemben Kanada is amaz amerikai földrészek közé tartozik, amelyek még mindig nem veinek gátat a bevándorolni akaró idegenek clözönlésének, sőt megkönnyitik a lakatlan földterület benépesítését. j Városi Színház Mozgó hétfőn 21-én, kedden 22-én Aranypestis Kalandordráma 6 fely. f6szerepl6 : Ma Berber