Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

Egyes szám ára 40O H. Nyíregyháza, 1924. január 1. * Kedd \LT. évfolyam. * 1. szám Előfizetés! árak helyben és vidéken: hóra 6000 K. Negyedévre 18000 K. Ma&sztviselöknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29666. Kéziratokat nem adunk vissza. Decennium 1914—1924. Tízéves találkozóra szoktak gyűlni a dliákok az érettségi után. Nemcsak a vi­szontlátás örömének kejdivéért, hanem azért is, hogy tiz év eltelte után olyan be­számoló-télet tartsanak: mire ment Pé­ter? mennyire vitte Pál kínt az Élet nagy küzdőterén? | Tiz éve, hogv mi is kiléptünk a nagy küzdőtérre, a világrengető háború nagy szán terére. Most ilt a tizéves forduló. Mire vit­tük? Mennyire jutottunk? Szivbemarkoló kegyetlen kérdés!! Felelet helyett szörnyű látások to-* lulnak szemeinkre. Látjuk a borzalmak végnélküli áraidiatál a közelmúltban és a kietlen vég szomorú köntösét borulni a torz jelenre!! Valamikor » magyar Lenger vizében hunyt le észak, kelet,, idlél hulló csillag a!!c Ezalatt a Liz év alatt magyar vérnek lenge­rébe hunyt el Idiicső nemzetünk millió vi­liága!! És az a vér tenger, melyeit ősma­gyar buzidUlással ontott nemzetünk: — most már megállapíthatjuk — rniiicl hasztalan omlott!! 11 i 1 A ketrecbe zárt oroszlánnak nincs szomorúbb sorsa!! A szomorú találkozón hol vannak kin­cses bányáink? Erjdiőkoszorus bérceink? Aranykalászos Kánaánjaink? Hol van Er­tílély? Hol a magyar Kárpát? Hol a ma­gyar Bánát és Bácska? Tiz esztenidő mérlegében lelketfacsa­r,ó súlyos veszteségek!! És még ami megmaradt, az is, milyen szomorú képet nj'ujt. Hol van az egység!!? Hol van a meg­próbáltatások idejét jellemző összetar­tás!!? Hol van a magyarból az ösztön­szerű szolidaritás? Erkölcsileg, társadal­milag, politikailag szertehuzó,, egymásra acsarkodó, féltékenykedő,, kicsinyeskedő ember-rajocska most a magyar a győztes nagy világ ellenséges óceánjában!! A nemzetmentő szent munka helyett most is az áthárítások, a felelősségre-vo­nások, a tetemre-hivások pokoli szenve­délyei dúlják sorainkat!! Az egészséges, okos életösztöniiek setnnii poziliv jele!! Ebből a keserű számadásból ilt, ezen a helyen s a magábaszállásnak ezen szo­morú órájában csak egyet, egy tanulsá­got kívánok most levonni. Azt, hogy nenS okos a magyar. A magyar politika .íánus-arcának henf volt meg a jövőbe látó tekintete. Se a háborút nem 'vittük okosan, sö a békét nem csináljuk okosan. Emiatt el­eresztettük a háborút és elveszteltük a be­tét is!! Ha amazt is, emezt ís több belátás­sal, több okossággal és kevesebb szen ve­dé lm ess éggel, temperamentummá 1 csinál­tuk volna, akkor a mérleg most egészen másként állana!! Politikában elsősorban és főként az okosságnak, az előrelátásnak, az állam­férfiúi bölcseségnek kell vezetnie. Hábo- ! ruban épugy, mint békében. És mi ezt az egyszerű igazságot mellőz lük. Mentünk, rohantunk lángoló szivvel„ szenvedélytől lihegő buzgósággal a saját vesztünkbe!! Lehet hogy szép volt, hogy, heroikus volt... dte egy kevéssel több okos­ság nem ártott volna!! És ez az okosság most sem ártana!! j Nem azt akarom mondani: hogy lét- j re az érzelmekkel!! Hogy a nemzetim- ! ket jellemző nagy nemes érzésekről szok­junk le és irtsunk ki szivünkből miniden vágyat, minden hazafias felbuzdulást és a fenekestől felfordiult világrend helyre­állítására törekvő nemes buzgóságot!! Világért se!! Hiszem és vallom, hogy eljön,, inert el kell jönnie a nagy jóvátételnek!! Az örök Igazság végső nagy győzelmének!! De az érzelmekkel ugy vagyok, mint az erős falu palackba zári forrongó gások­kal. Ha az elzáró szelepen egy kis rést hagyok, a beszorilotl gázok lassacskán el­párolognak anélkül, hogy nagyobb erup­cióra képesek lennének. De ha ezeket si feszülő erőket biztos kézzel és hiztos sze­leppel jól elzárva tartom, akkor adott al­kalommal nagy robbantó erőt luldbok ki-, fejteni velük!! Ezeket a forrongó, feszülő,, robbanó elemeket ne engedjük folyton-folyvásf ki­sebb-nagyobb emóciók alakjában elpáro­logni. Ne engedjük, hogy lassú kiszivár­gással, mindennapos kávés-kanálnyi ada­gokkal elfccsérelődljenek, hanem tart­suk elfojtva!! Elzárva!! Eldugaszolva!! Hadd forrjon, dagadjon,, fejlődjön szinte az elpattanásigü És azon a szelepen tart­sa a kezét a biztos, az okos kéz!! Az ál«­lamférfiui okosság!! Az előrelátás!! A higgadt mérlegelés!! Hogy amikor eljön az ideje... eljön az okosan, bölcsen megválasztott pilla­nat... akkor., Türelem. Okosság. Mérséklel. Józan­ság. Magyarok!! Adjon az Isten nektek boldogabb Új­esztendő k«tü Dr. Sast Szabó László. Nyíregyháza az ünnepi esztendő küszöbén. Mik a város legközelebbi feladatai ? Irta' Szohot Pál, Nyíregyháza város főjegyzője. A centennáriumok idejét éljük. Nem az ünnepkeresés szaimaiángja, de egy dicsőilép történelme s az abban szereplő férfiak és intézmények miatt. Az országosan gyújtott emléktüzek mellett Újév napja Nyíregy­házára is jubileumi esztendőt hozott: azörökí­váltság százéves fordulóját. Ébren kell tar­tani az egész világ előtt a gondolatot, hogy ezen a földön minden darab kőhöz, minden porszemhez ősi magyar jog és ősi magyar kultura tapad. Uj nemzetek erőszakos ha­talmát elsodorhatja a forgószél, régiek nagy­ságát is "belepheti a por, de a történelem fényes lapjait elrabolni, vagy megcsonkítani nem lehet. Nem az örökváltság történelmi jelentő­ségével kívánok foglalkozni ebben a pillanat­ban, amelyre bő alkalmat fog nyújtani majd 1 a szeptemberi ünnepségek* ideje. De szeret­ném megrajzolni a jubiláris esztendő felada­tait, melyek reánk — a százéves város fiatal polgáraira várnak. Az emberi lélek ugy van megalkotva, hogy rajongó szeretettel vesz körül mindent, arni az övé. Szülők — gyermekük bölcsőjénél fényes terveket szőnek jövője iránt. Népek és városok életében száz esztendő csak a járnitanulás korszaka — nem csoda hát, ha a jubileumi esztendő első napján tervek, esz mék, és gondolatok egész légiója kél életre melyek naggyá tenni volnának hivatva vá rosunkat. De csak egy pillantást kell vetni közál­lapotainkra, hogy a légvárak hazájából vi' szaténünk az élet reális lehetőségeire. Al' lehet kiragadni a kommunitás sok jogos Í£, nyéből azt a keveset, melynek megvalósi sát nevezhetnénk a jubiláris esztendő prc rammjának. A közügyek hármas csoportját jelölő, ki cselekedeteink szinteréül: az iskolá utak és a közegészségügy intézményeit. Rég panasz, hogy községi középiskoláink a váltó zott viszonyok mellett nem tudnak beleilles kedni abba a keretbe, melyet a népesség r hámos szaporodása idézett elő. Polgári fi és leányiskolánk a modern pedagógia szir. vonalán álló tanári karával nem bír elég befogadó képességgel arra, hogy egy 45000 lélekszámú város szükségleteit kielégítse. Ha ma szűknek bizonyul a két iskola — jogosad számithatunk arra, hogy az elkövetkezendő évek csak rosszabb helyzetet teremtenek. Hi szen a népesség szaporodásával az iskolák­hoz fűződő szükséglet nem számtani, de mértani arányban növekszik. Legalább is ezt kell feltételeznünk a kulturára fogékony és fejlődőképes városunkról. - Erélyes kézzel kell tehát hozzányúlnunk a két iskola kibő­vítéséhez.. Elhelyezkedése mindkettőnek ki­tűnő, telke a bővítésre alkalmas, szükséges­sége vita tárgyává nem tehető —- igy tehát, pénzkérdés csupán. Vannak feladatok, me­lyekre fedezetet kell teremteni. A teendők második köre — véleményem szerint — az ut kérdés felszínre hozása volna. lYi oicsó a Hungária Cipoárnházban nansnyavasar Nyíregyháza, Zrínyi Iloná n. 5 Telefon: 195. sz. Női fekete és barna pamut kötött harisnya 2.950 i Női divat mouslin harisnyák minden szinben 7.500 14 000 i Női selyemflór divatharisnyák az összes cipő sz. 17 500 18 500 ! Férfi divat pasztellzoknik 2 350 2.600^ Férfi kötött meleg téli zoknik 4.350 7.5001 Sport lábszár harisnyák gyapjúból 18.500 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom