Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-15 / 284. szám
1923 december 15. J^WIUXÉK 3 H UWDecentralizálják az állami igazgatást. Egyszerűsítik a hivatalok ügykezelését. — Újból csökkentik az alkalmazottak létszámát. Tudvelévő, hogy a megváltozott viszonyok következtében kormányzati programmá lett Magyarországon a köz- és állami alkalmazottak radikális létszámcsökkentése. Szorosan összefügg ennek megvalósítása az ország gazdasági talpraállitásával és éppen ezért érthető, ha a kormány ujabb sorozatos B. listákat tervez. Ezzel kapcsolatban azonban fontos adminisztrácionális reformokat is tervez a kormány, amelyre nézve a következő információkat kaptuk. — Nem titkolható többé, hogy sorozatos B. listák várhatók mindaddig, amig a köz -és állami alkalmazottak létszáma a csonka ország viszonyainak megfelelően nem alakul. Bizonyosra vehető, hogy 1924. év tavaszáig valamennyi állami hivatalnál az eddigieknél sokkalta nagyobb létszámcsökkenés lesz. Mivel azonban ez veszélyeztetné az állami adminisztrációt, arról is gondoskodik a kprmány, hogy a felére, talán a harmadára apadt tisztviselői és alkalmazotti kar el is tudja végezni a munkálatokat. Ezért az állami igazgatás egész területét egyszerűsíti, illetve decentralizálja a kormány. így például a pénzügyigazgatóságok hatáskörét kiterjeszti a kormány. Olyan ügyekben, amelyekben eddig f elsőfokú hatóság volt másod fokon fog | határozni. Ezzel egyidejűleg az állampénztárakat I-ső fokú pénzügyi hatóságokká fejleszti a kormány és felruházza ezeket adóelöirási, illetve adókivetési jogkörrel. — Hasonlóképen megnagyobbodik az állami üzemvezetőségek hatásköre is. Jelenleg ugyanis az állami gyárigazgatóságok csíupán központi igazgatósági jóváhagyás után intézkedhetnek bizonyos ügyekben. Ezentúl azonban saját hatáskörükben is végérvényesen határozhatnak majd bérrendezési, üzemi és beruházási kérdésekben is. — A tanfelügyelőségeknek szintén nagyobb jogokat biztosit a kormány. így tanítóknak, tanítónőknek kultuszminiszteri engedély nélkül is adhatnak majd szabadságot. Ezenkívül kiutalási és számfejtési jogkörük is lesz a tanfelügyelőségeknek, amelyeknek különben egész szervezetében jelentős reformok várhatók. — A többi állami intézményeknél, minta vasút-, posta- és távirdánál szintén nagyarányú munkaegyszerüsitések, ügyosztályösszevonások és felesleges hivatali szervek megszüntetését tervezik. Hogy azonban ezek milyen módon és mikor türténnek, ma még pontosan nem tudhatók. Általában ezek a kérdések nagy gondot okoznak, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az egész állami apparátus megreformálásáról. „Magyarország csak mint mezőgazdasági ipari állam vehet részt a nemzetközi gazdasági versenyen" Meg kell valósítani a többtermelést Ságunkat. — Nyilatkozatok a Budapest december 14. A' trianoni szerződés tudvale vően megfosztotta az ország nehezen, de sok reményre jogosító arányokban 'fejlődő iparát nyersanyag-termő vidjékeitől, a gazdasági egyensúlyt ezzel még kritiku- ' sabbá téve. Ilyen körülmények közölt kell Magyarországnak mintegy startolnia a háborút követő gazdiasági versenyben és tulteherként nemcsak a vesztett háború súlyos passzíváit kell viselnie, hanem nélkülözi — legalább egyelőre a tálpraállhatás előfeltételeit is. Gazdasági helyzetünk konszolidálásának lehetőségeiről a külföldi kölcsöntárgyalásókkal kapcsolatban kérdiést intéztünk elsősorban egy, az ország mezőgazdsaági helyzetét teljesen ismerő, előkelő szaktekintélyhez, aki a következő érdekes információkat adta munkatársunknak: — Felfogásom szerint a legnagyobb fontossága annak a kérdésnek van, hogyan tudjuk felhasználni a külföldi kölcsönt, illetve ,hogv annale folyósításával egyidejűleg, sőt lehptőleg már azt megelőzően milyen gazdasági politikát tudunk az országban inaugurálni. Szomorú tény ugyanis az, hogy a trianoni szerződés szépen fejlődő iparunkat megfosztotia nyers, anyagtermő vidékeitől és igy az úgynevezett »nehéz-ipar« szinte versenyképtelenné lett a külföldli, a német,, sőt angol iparral szemben is, nem is beszélve a cseh, vagy osztrák inídjusztriáról. Arról tehát szó sem lehet, hogy ipari produktumunk exportjával igyekezzünk az országnak olyan bevételeket teremteni, amelyekből egyrészt a kölcsönt vísszafizethetnők, más; és indusztrialfzálni kell mezőgazda magyar sgrér-índusztriáról. részt regresszálhatnók helyzetünket. — — Elsőrendű fontosságot nyer tehát ilyen körülmények között az ország agrár« áilamjellege. Egészen természetes azonban' hogyha mi mezőgazdasági termékeinket hozzuk csupán forgalomba a külföldön, óriási hátrányba kerülünk az ipari államokkal szemben, amelyeknek mi — szinte mondhatnám, adófizetőivé válunjr kllrága ipari cikkeik megvásárlásával. — Minden feldolgozott cikk Vásárlásakor, ugyanis meg kell fizetnünk a nyersanyag, az Ipari feldolgozás árát, azonkívül a kereskedelmi közvetítés költségeit is, mig a Ini termékeinkért csak a nyersanyag árát kapjuk meg. — Ez a körülmény azután szinte önmagában meg is old/ja a helyzetet. Egyetlen leendőnk lehet csak ugyanis és ez, hogy a meglévő, mezőgazdasági terményeket lehetőleg teljesen feldolgozott állapotban hozfzuk forgalomba és ilyen módon biztosítsuk az országnak az ipari feldolgozás és közbeeső kereskedelem összes előnyeit. Erre Magyarország úgyszólván predesztinálva van, egész sereg ipari feldolgozásra alkalínas termekünk van' ugy, hogy a megfelelő ipar kiépítése néhány esztendő alatt megfelelő többtermelés meg valósítása melleit előre nem látottan, kedvező helyzetbe juttatja az országot. — Gabona helyett kizárólag lisztet, illetve még helyesebben különféle tésztanemeket — itt a magyar • specialitásra a tarhonyára gondolok — burgonya helyett keményítőt, szeszt,, len Íielyetl textilárukat, répa helyett cukrot,, gyümölcs helyett jameket kellene produkálnunk és a világpiacra hoznunk. — A' magyar iparra ez a helyzet szinte kritikusnak monidlható. A' háború alatt hadifelszerelési üzemekké alakított gyáraknak most lehetőleg gyorsan át kellene alakulniok mezőgazdasági terményeket feldolgozó telepekké, sőt uj ilyen telepek létesítésére is szükség van, termé« szetesen csak abban az esetben, hogy ha a többtermelés megvalósítása érdekében a magyar társadalom meghozza azokat a csekély áldozatokat, amelyeket tőle joggal várhat el a nemzet. A gazdasági válság megoldásának szerintem ez az egyetlen módja. Magyarország csak mint mezőgazdiasági ipari állam vehet részt sikerrel a nemzetközi gazdiasági versenyben. — Mielőtt karácsonyi szükségleté! beszerezné, saját érdekében keresse fel Eodor Eerenc és Társai céget. 20x IZllllilllllllllillillllllllUillllllllllllilllllllllllllllllllllllllllinillllUllllllllllfl^ I A karácsony i I r r vasar megkezdődött UNGAR LIPÓT áruhazában NYIREGYH 0 ZA. Eladásra kerülnek mélyen leszállított árakon: Ksrtonok, flanelek, grenadi= nok, sifonvásznak, női és férfiszövttek, továbbá minden cikkben összegyűlt maradékok nagy választékban! SiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinZj M. M . M. Magyar Művészeti Műhely R.T. Budapest, IV., Váczi-utca 31. szám különleges készítményei Sándor Rezső ékszerész kirakataiban láthatók! i Telefon: 229. bácsi Játékeldorádójának nem kell reklám! Mert ott minden szép és olcsó! — Ezelőtt: Nagytakarék átjáró udvar. — — Most: Wgyanaz épület Vay Ádám-utca 2 Címre ügyelni! Nagy választik nöi és férfi tárcákban.
