Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-07 / 278. szám

1923 december 7. J^fyiMTDÉK frli fs nő: totót níim Njir«gyMza, Zrínyi Ilona-n. 5. nmiimiiiiiiifliiininititntfliinittiiiiifflHfiHiiHmiiifiiiiiiiiiiiiiiHiiiitiiiiii: IZŰQQ16K a kartatiji eladásaink férfi, női és gyermekharisnyákban, melynek legelsőrendü minőségéről, óriási választékáról, példátlan olcsó áráról minden vevőnek saját érdeke, hogy meggyőződést szerezzen. uuiuiiiniirHfmiiiifvnnmniiiftmnmmftrTtftffTfftfTiiiimmmfiiiimHfHiHtfi Állandó nagy raktár: férfi és női fehérnem üekben, kalapok, nyakkendők, keztyük, utazó cikkek, botokban és esernyőkben. iftmoiiftimiiiimimtffinmmiimffiiifiiffUHtfmfHiimiHiiuiiiuiuiHiiiiHi Újdonságok: mindennemű swetíerekben, tricó alsóruhákban, vadászharisnyák, bokavédők, legújabb divatú flanelek, grenadinok, opál-batistok, bélésáruk, satenek és mindenféle rövidáruk. iitniiiiiiintiniinuiiiiiiHiiiiíiiiiiHHHitiiiKHHiiiiHiiiiHiiiiiiiHiiiiiniiiiiitii Tisztviselőknek árkedvezmény! BIMBULA ma este az Apollóban Mi okozza a szabolcsi és a szomszéd vármegyei vetések károsodását ? Hesszeni Légy vagy Mfrztharm&t ? A Kőztelek a Nyirvidék cikkétől. A Nyirvidék nov. 9-iki számában felhív lam a gazdaközönség és az illetékes hatóságok figyelmét a vetések vaszedelI mére. Akkor még csak kezdetlegesen mutatkozott a korai vetések sárgulása és viszszaesése. Azóta a megye mindazon járásaiban, mejyek korán kaptak csapadékot, sőt a szomszéd megyék egyei járásaiban is a korán elvetelt rozslábiák vigasztalan kinézést nyertek. Miután a bajt tapasztalataimból isme'r tem sőt közzétett figyelmezlefésem elölt alaposan meg is vizsgáltam, a megtáma dott hajtásokban talált álcákból ítélve a Hesszeni legyet tekintetem okozójául, de mindenesetre valamely buzalégyféleséget. Hogy Hesszeni avagy Frit légyről van e szó, azt csak az álezák anatómiai megvizsgálása után lehetne beigazolni. Ennek eldöntésére — tekintve, hog}' enlomologiával nem foglalkozom — nem érzem magam hivatottnak. Tény az, hogy csak rovarkáról lehet szó. Nagyon csodálkoztam tehát, hogy országos nevű nagy tudósunk dr. .tablonovszky József a m. kir. rovartani állomás igazgatója, a Közlelek nov. 25-iki számában, anélkül,, hogy — miként ezt maga is beismeri — a helyszínén tartott volna -vizsgálatot; egyszerűen megállapitja, hogy a vetések megnyilvánuló sárgulása nem rovarkár, hanem az Erysipke graminis nevű élősdi gomba által okozott betegség következménye. A szeptember elején rajzó légytömegeket szárnyas-hangya rajoknak véli s közleményem egy mondatát elferioLilett formában teszi idézőjelek közzé: A fasorok mentén milliószámra rajzott az apró szunyogszerü bogár . Közleményemben bogárról szó sincs, hanem apró szunyogszerü legyek rajáról. Annyira én is vagyok entomologus, hogy nekem sflun minden rovar bogár«. Az általam igen tiszteli, kiváló tudóssal szemben isméidben megállapítom, hogy csakis buzalég}

7félék kártételéről van szó. Egy-egy megtámadott tőben 4—5 álcát is lehetett találni, amit a helyszínén több érdeklő(dfőnek megmutattam. Egyesek azért nem találták meg az álcákat, mert rágási csatornákat kerestek a hajtás belső részében, holott az álcák a levélhüvely alsó részén a tő felett húzódnak meg. Lisztharmatról pedig a "következő okokból nem lehet szó: 1. A lisztharmat a rozsot Jablonov

1szky igazgató Ur szerint is csak olykor szokta megtámadni. 2. Dombtetőkön sohasem lép fel, hanem minden más élősdi gomba módjára a nyirkos, lapályos fekvéseket keresi. — Már pedig a megtámadott rozsvetések éppen a laza homokos dombokon a legtet egebbek, mert ezeken vetettek el legkorábban s ezek keltek ki legelőbb; tehát a gabonalegyek itt kaptak elsősorban teritett asztalt. , i 3. A vetésekben mutatkozó kártétel teljesen egyöntetű, akár ugar„ akár másnemű gabona, korai burgonya,, vagy J dinnye után vannak vetve. Amelyik ve- i tés korán kikelt az inficiálva van. 4. A nagykállói, ligetaljai és kemeo.ei s járás egyes részeiben, ahol az esőzés augusztus végén és szeptember elején elmaradt, a korai vetések szeptember végéig -nem keltek ki s bennük nem is mur tatkozik infekció. Ellenben a vidékeken is inficiálva vannak a cséplőhelyekeH és tarlókon korán kizöldült ugyneíveiíett »Kelések«. 1 | 5. BuRavetés alig van megtámadva, mert a búzát mindenhol októberben vetették el. 6. A lisztharmat a sürü kövér leveleket szokta megtámadni. Ellenben a szabolcsi vetések közül a sovány, ritkásabb vetések a legbetegebbek, mert a rovarok általában jobban szeretik a sovány vetést. 7. Lisztharmatszerü lepedéket " a leveleken sehol sem láttam. Ellenben annál sűrűbben mutatkoznak a beteg tövek sárga levelein a gabouarozada (Puccinia graminis) telepei. Ez azonban csak másodlagos jelenség; a be;eg levél csökkent ellenálló képessége a növényi betegsége^kel szemben. Miután rajtam kívül már sokan megállapították a rovar kárt, többek közt Szabó igazgató ur a m. kir. nagykállói föWmivesiskoLán; kétséget sein szenved bel, hogy ez esetben annak okozója csak a Hesszeni vagy Frit légy lehet. Egyesek azt kifogásolják, boigy közleményemben nem a csalogató vetéseket ajánlottam védekezési módiszerül, avagy a kései vetést. Elfelejtik azonban, bogy a laza homokon kénytelen a gazda korán vetni s így minden korai vetés csalogató vetéssé válik. Ellenben ha későn vet a? elért terméseredmény vetekedák á gabonalegyek okozta kárral. Sokan a beleg vetések legeltetésével gondolják csökkenteni a bajt; azonban a marha «»ohasem beretválja le odáig a vetést, ahol a legyek álbábjai székelnek. Ha pedig ezt megtenné, ugy még a legyet is leverné a kártétel rekordjában. | Nem letoet mást teoni, mint aratás J után a tarlókat korán leszántani vagy leégetni. De ezt aztán meg ís kell tenni, — Felesleges okoskodásokkal nem lehet e radikális irtási móldiokat kikerülni. Aki önként nem fogja teljesíteni a közérdek iránti kötelességét, azt szoritsák rá az illetékes hatóságok. Akiwek tarló legelő kell, az ne szántsa le az összes tarlót,, hanem pörkölje le; utána még szebben fog hajtani, de ily kicsinyes okok miatt nem szabad a következő év termését is veszélyeztetni. Drucker Henrik, oki. gazda. Másfél milliós cechet csinált és nem fizetett, majd morfiummal megmérgezte magát. Egy szenzációsan érdekes szélhámost vett őrizetbe tegnap a debreceni állami rendőrség, melyről tulajdonképen dr. Csige Sándor rendőrfogalmazó rántotta le a leplet. Az érdekes ügyről az alábbiakat közölhetjük : Néhány nappal ezelőtt a Bika szálló 236-os szobájában egy Jónás nevű, állítólag" salgótarjáni magántisztviselőt eszméletlen állapotban találták. Állítólag megmérgezte magát. Mint akkor jelentettük ,az esetből kifolyólag a rendőrség vizsgálatot indított. Ennek során a rendőrség részéről Csige Sándor dr. rendőrfogalmazó több izben kihallgatta, melyek során különböző dolgokat mondott jegyzőkönyvbe. Ezek a meiék, valamint az illetőnél talált hamis érettségi bizonyítvány a rendőrség előtt gyanút keltett. Éppen ezért tegnap — miután'a belklinikáról gyógyultan kijött — csomagjáért jelentkezett a rendőrségen, ur "«vr» J*- >1 gyapjúszövet áruházában» Nagy karácsonyi vásár KMBTOS LÜJOS gyapjúszövetekben Vay Ádám-utca, Nagy-Takarék-palota.