Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-05 / 276. szám

1323 december 5. JÍYÍKIÍIDÉK 3 Ahol még lótrágyával kötözik be a sebet. Hogyan gyógyítják Hodászon a megszúrt embert? — s2etesen belehalt a „?yógykezeiésbe 4 A sérült termé­| Évzáró leltárt azonban ezek a vállaiatok is kötelesek készilwii. Azok a kis vállaltt­tok, amelyek fényűzési forgalmi adó„ vagy általános forgalmi adó fejében áta­lányt fizetnek, kérelmükre minden könyv­vezetés alól felmentendők. Nyíregyháza, december 4. "Saját tudósi- < aminek folyományaként Papp József bicská­tónktól. Ha mesében olvasná az ember, vagy is­meretlen, vad vidéken kutató tudósok útleírá­sában, akkor is hihetetlennek látszanék, hátha még egy törvényszéki tárgyalás kere­tében bukkan fel a szomorú tény, hogy bi­zony igy állunk a kulturával. Buta babonáról van itt szó, mely szerint a megszúrt embert lótrágyával kell gyógyítani Az a szerencsét­len legény, aki áldozata lett ennek a sötét ostobaságnak, már nem emelheti fel jajsza­vát, nem tiltakozhatik ez ellen a gyilkosság ellen, de azok, akiknek hivatásuk a nép fel­világosítása, tanítása, jól tennék, ha lelkiis­meretesebben irtanák a babonának és ku­ruzslásnak mindenféle fajtáját. Az eset egyébként a következő : Nyirderzsen folyó évt julius 2-án bál volt, amelyen megjelentek Papp József nyir­császári-i és Parcsák Bertalan hodászi lako­sok is, akik tánc közben az egyik lány miatt összekaptak. Verekedés támadt közöttük, val kétszer beleszúrt a Parcsák Bertalan mel­lébe. A súlyosan sérült legényt nyomban hazaszállították Hadászra, ahol negyednapra kinszenvedett. A szülők ugyanis ottani szo­kás szerint lótrágyát kötöztek a két nyilt sebre, ami természetesen vérmérgezést oko­zott s a szerencsétlen legény iszonyú kinok között halt meg. Az ügyet most tárgyalta a nyíregyházi törvényszék és a lefolytatott bizonyítási eljá­rás után Papp Józsefet bűnösnek mondotta ki halált okozott súlyos testi sértés bűntetté­ben és őt egy évi és 6 havi börtönre ítélte, Az itélet ellen ugy a vádlott, mint a vádat képviselő Jeney Gábor kir. ügyész fellebbez­tek. Bár az orvosszakértők véleménye sze­rint a lótrágya által okozott infekció nélkül is bekövetkezett volna a sérült fiatalember ha lála, mégis vizsgálatot kellene indítani azok ellen, akik ilyen ókorba való ostoba kuruzs­lással törnek másnak az életére. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közli az érdekeltekkel, hogy a Pénzügymi­nisztériummal és az Országos Központi Hi­telszövetkezettel egyetértésben az 1923. XXX11I. t.-c. utasításainak megfelelően léte­sítendő Tiszántúli Kö rzeti hitelszövetkezet alakuló közgyűlése december 9-ikén (vasár, nap) délelőtt 9 órakor Debrecenben, a vá­rosháza nagytermében lesz megtartva. A lé­tesítendő hitelszövetkezet sorsát az eddigi nagyarányú jegyzések máris biztosították. A különféle elterjedt téves híresztelé­sekre, melyek a gazdák egyrészét zavarba hozták, a Kamara elnöksége leghatározot­tabban kijelenti, hogy ez az uj szövetkezet egyáltalán nem érinti károsan a már létező úgynevezett községi hitelszövetkezeteket. A pénzügyminiszter ur es az Országos Kamara a kerületi kamarákkal együtt épen azért al­kották ez uj körzeti hitelszövetkezetek ter­vét ugy meg, hogy ebben csak a száz holdat megközelítő gazdák és bérlők kerülnek, mert meg akarták óvni a meglévő kis szövetkeze­teket attól, hogy e nagyobb szövetkezettel szemben leroppanjanak. A Kamara tehát egyáltalában nem állítja szemközt a kls­és a nagygazdáka^, hanein arra törekszik, hogy minden saját érdekét okosan felfogni képes gazda lépjen be e szövetkezetekbe. —• Az illető gazdák saját belátására bizza, hogy melyik szövetkezetbe lépnek : egyik a kisebb gazdákéba, másik, akinek nagyobb kölcsö­nökre lesz szüksége, az pedig a nagyobb szöf­vetkezetbe. — A Kamara mindkét fajtájú Körrendelet a vendéglők kötelező könyvvezetéséről A pénzügyminiszter az általános ke­reseti adó céljaira szolgáló szolgáló kö­telező könyvvezetés kérdését az étkezési üzemekre az érdekellek kérelmére külön körrendeletben szabályozta. E körrendte­lctben kimondja a pénzügyminiszter, bogy vendéglők, étterm»k„ kávéházak és az ezekhez hasonló üzletek természetének a kiskereskedő szá­mára meghatározott könyvelési rendszer felel meg. A Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövet­kezet alakuló ülése. szövetkezetet egyaránt erkölcsileg támogatja és fejlődésüket elősegíti. Az úgynevezett ré­gi községi hitelszövetkezetek és azokban részes gazdák ne hallgassanak tehát semmi ellentétes hírekre. És minden gazda töreked­jék a neki legalkalmasabbnak látszó szövet­kezetbe belépni. A Kamarának egészen mindegy, hogy melyikbe lépnek be. MáSirányban azt kívánja a Kamara el­nöksége leghatárorbttabban kinyilatkoztatni, hogy a gazdák ezen körzeti hitelszövetkezetei egyáltalán nem akarnak harcot kezdeni a íisz tességesen működő vidéki pénzintézetek elle­nében, amint ezt elhitetni kívánták egyes la­pok cikkeiben. Sőt ,hogy az első kölcsö­nök minél szélesebb körre kiterjedését előse­gítse, a körzei hitelszövetkezeteknél tervbe van véve, hogy a távolabbi vidékeken a köl­csön folyósitá okhoz egyes vidéki pénzinté­zetekkel is kapcsolatokat, tehát barátságos összmüködést fognak felvenni. Ez se aggasszon tehát egyetlen gazdát sem. Minden gazda csak arra gondoljon : kölcsönre szüksége lehet és hogy oly olcsó kamatú kölcsönt, mint a kamarai körzeti hitelszövetkezettől, sehonnét sem kaphat. — Tehát saját érdekében áll, hogy minél na­gyobb részjegyzéssel magának minél na­gyobb kölcsön lehetőségét biztosítsa. A je­lentkezések a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­marához (Debrecen, Piac-u. 9. I. e.1 külden­dők ; a gazdák érdekébeji fontos, hogy a részjegyzéseket még december '9-ike előtt bejelentsék. Epen ezért a vállalatok csak pénztárkönyv vezetésére kötelezhetők és ennek céljaira felhasználják a fényűzési forgalmi adó céljaira, vagy egyéb célokra vezetett pénz­tári iveket. Éz ivekről a bevétel naponként egy tételben vezetendő be a pénztár­könyvbe. * Külön megrendelési, továbbá anyagi és árubeszerzési könyvet e vállalatok vezetni n«m tartoz­(naty úgyszintén elmaradhat a kö vetelések nyilvántartására szolgá­ló külön könyvvezetés is. Megkezdődött karácsonyi vásár Irányi dl¥@!éruhá%ában Ziinyi Ilona utca 3. (Csengeri hfiz) Telefon : 384 Telefon: 384: a következő mélyen leszállított árak mellett. Hímzett női ingek Női ing és nadrág grl schifon „ )> » i, „ batiszt Női kötött csikós és sin: a divat­mellények Női himzett batiszt zsebkendők 2 000­Férfi színes frencs ingek 2 gallérral Férfi szines sephir ingek 2 gallérral Féi fi színes sephir ing, kemény mell, 2 gallérral Férfi szines gyapjú flanel ing 2 gal­lérral Férfi fehér pické mellű ing 32.000­Férfi szír es rövid alsón* drág Férfi szines sephir alsónadrág Férfi fehér köprer hosszú nadrág... 18.000 K 52.»00 K 56.000 K 68.000 K -3.600 K 29.500 K 36.000 K 38.000 K 42.000 K -36.000 K 18 500 K 23 500. K 30.000 K Férfi nyúlszőr és velour kalapok, nyakkendő külön­legességekben óriási választék! 1 és féifi harisnyák: Női kötött harisnya 2.950 K Női kötött barna és fekete 8.500 K Női harisnya cérnázott minden szinb. 14.800 K Női harisnya, selyemfényű cérnaflór 18.500—23.500 K Női harisnya, selyemfényű mouslin 21 400— 22.8C0 - 24.000 K Női harisnya, fátyol, fekete és min­den szinben 26.350 K Női harisnya, la fátyol, fekete ... 29.650 K Féofi soknik minden szinben ... 2.400 K Férfi gyapjú soknik 5.000—6500 K Férfi magas harisnyák 19 650—36.000 K-ig Női reform nadrág minden szinben 14 800 K Női és féifi fehérnemüek: Nagy karácsonyi vásár noi és férfi HARTOS LAJOS * ruházában, gyapjúszövet gyapjúszövetek ben Vay Ádám-utca, Nagy-Takarék-palota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom