Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-28 / 293. szám

«•MBHHGSOI cüL-a m •»" • • — mu mii' j WI M— — 1 1 Mm • SM december 28 A gyermekvédelemről. Karácsony a gyermekek örömünnepe, a szines gyertyáktóf csílíogó karácsony­fái az örömfői sugárzó gyermek arcok tükrözik vissza, önkéntelenül bennünket ís kellemes érzés hat át, ha vidám,, gond­talan gyermeket látunk, hiszen a vidám­ság és a gyermek fogalma annyira ösz­-szetartozó. De a viidjámságot és örömet egy csapásra szenvedéssé, szomorúsággá tmdja átalakítani a betegség. Egy felnőtt beteg látása, sohasem vált ki bennünk akkora megdöbbenést, mint egy beteg gyermek szenvedő, mosolytól megfosztott arca. Ezen érzésből fakadó momentum is nagyrészt kőzbejátszik a gazdasági és szo­ciális okokon kivül abban, hogy a társa­dal<$m és az állam törekszik a gyermekvé­delmet hathatósan megalkotni. 'K gyermekvédelem terén Hazánk volt az első az európai államok közül, mely legelőször kelt törvényes intézkedésekkel védelmére az elhagyott gyermekeknek, megalkotván az 1901. évi gyermekvédelmi törvényt. Ez a törvény csak a hivatalosan elhagyottnak nyilvánított gyermekekről gondoskodik és megfeledkezik a szegény, beteg, idie elhagyottnak nem nyilvánítót| gyermekekről. Magánegyesülclek már, rá gen igyekeznek ezt a hiányt pótolni. — [Nagyobb, az egész országra kiterjedő ez irányú tevékenységet fejt ki az amerikai vöröskereszt áltat egyhangúlag megerő­sített »Stefánia Szövetsége, melynek mű­ködését városunk is nagy anyagi támoga­tással segili. Az 1901. évi gyermekvédelmi törvény alapgonüíolata, a praeventiv mun­ka, vagyis a betegséget megelőzni a gyer­mek egészségügyi körülményeinek javí­tása által. A Stefánia Szövetség már az anyavédelmet is gyakorolja, ez által akar­ja a születendő gyermeket védem. A' gyermekeket otthonukba a védőnők ke­resik fel és oktatják az anyákat. Csemekő­ket az intézet rendjelő helyiségében az or­vosnak mutatják be, kí a gyermek egész­ségének érdekében az anyáknak szakszerű tanácsokat ad. — Mert helyes és gondos ápolással könnyebb egy gyermeket egész­ségében megtartani, mint a már beleg gyermeket meggyógyítani. Kiszivárgó hí­vek szerint a lentiekhez hasonló módon karja a készülő uj gyermekvédlelmi tor­onyi megalkotni. De szerény vélemé­em szerint ezen intézmények egyelőre csak részleges eredményt fognak tudni fel­mutatni, mégpedig azért,, mert a kapocs az anyák ós intézetek között hiányozni fog — mely feltétlen kritériuma a siker­nek — a nép műveltség®. Eddig négy, különféle rendelő helyi­ségben volt alkalmam működni, igy mő­dómban az anyák műveltségét megismer­ni. Es sokszor elkeserített és elkedvetlení­tett, fárasztó munkám eredménytelensége mely az anyák müveié Lien sége miatt mon­dott csődöt. Hiába fárad a védőnő reg­geltől estig, ha az iidlvös tanácsokat az anyák felfogni nem képesek. Hiába be­széli magát rekedtre az orvos, ha néha a gyermeknek átmenetileg kellemetlen taná­csot az anyák nem fogadják meg. Hány­szor, d(e hányszor kelteit magamon erőt venni, hogy á rendelést higgadtan tovább vezethessem, mikor lépten-nyomon vét­fces indolencia és az anyák arcán látható gúnyos mosoly volt munkám jutalma. — Mennyire elkedvetlenítő," mikor napról­napra tátin kell, hogy az anyák művelet­tensége miatt veszti el és nem nyeri vissza többé egészségét számtalan ártat­lan gyermek. Sokan talán tulzollnak taif­ják ezirányu véleményemet. Tanuskodl­janak tehet mellettem a számok. tf Ml Ml IrtM lB MII Hl Itl llil li il tül MI IH UM WW1II W III f ifWiIXtWnX&MMmiXMmi A nép müveietlenségét az analfabéták számával mérhetjük; ha Európa állama* í nak gyermekhalantítóságát és az analfa- * béták számát összehasonlítjuk, szembetű­nik, hogy a gyermekhalandóság az anal­fabéták számával egyenlő. GyermeVhalsmMság 14.9 ezrelék 15.5 ezrelék 20.0 ezrelék 16.0 ezrelék 16.0 ezrelék 20.0 ezrelék 24.0 ezrelék 22-2 ezrelék 25.4 ezrelék Dánia Svédország Németország Hollandia Anglia Franciaország Ausztria Olaszország Magyarország Analfabéták 0.36 százalék 0.39 százalék 1.59 százalék 10.4 százalék 13.5 százalék 14.9 százalék 38.9 százalék 47.7 százalék 50.0 százalék Spanyolország 72.0 százalék 26.0 ezrelék Románia 79.8 százalék 25.0 ezrelék Oroszország 79.04 százalék 31.0, ezrei ék A némelek a francia háború után a néptanítóknak tulaj donitoják a győzel­met. A gyermekhalandóság leküzdésében is a népiskolákra háramlik a feladat. — Mert ahány százalékkal csökkentjük az analfabéták számát, annyi százalékkal csökkeni fog a gyermekhalandóság is. En tehát a jövő karácsonyi ünnepekre egy nációnál kultúrpolitikát kívánok a ma­gyar gyermekeknek más szóval; erőt és egészséget. | j i Dr. Ilohnát Jen«, A rakarnazi csendőrgyilkosság ügye a honvéd­törvényszék előtt. A titokzatos bűnügy részletei — A bíróság Rakamazon is kiszállt. — Próbalövések a gyilkosság helyszínén. — Az ügyész kőtéláltali halált kért. A bíróság felmentette Polonkai Dezsőt a gyilkosság vádja alól. — Nyolc évi súlyos börtön emberölésért. Amióta a magyar törvényhozás 10 évvel ezelőtt örökre szakított a régi osztrák kato­nai bíráskodással s megalkotta teljesen önál­lóan a bűnvádi perrendtartásról szóló tör­vényt, azóta nagyon kevés olyan titokzattel­jes nehéz és izgalmas bünper fordult még meg a katonai törvényszék előtt, mint minő a Polonkai Dezső volt rakamazi csendőr gyil­kossági pere, mely bünpert a debreceni m. kir. honvédtörvényszék teljes négy napon át odakünn tárgyalt a legnagyobb nyilvánosság előtt és amelyben ujabbi két napon át hall­gatta meg Debrecenben az egyes szakértő­ket és hozta meg a hetedik napon az ítéletet. A titokzatos bünper részletei. A nagy és titokteljes bünper története és tényállása röviden a következő : Polonkai Dezsőt és egy másik csendőr­társát .akivel ő több mint másfél esztendő óta már együtt szolgált ott Rakamazon, 1923. augusztus 11-én vagyis egy szombat este Vidikán Ambrus csendőrtiszthelyettes őrjá­rati szolgálatra rendelte ki Rakamazra, meg a vele szomszédos Timár község területére. A két csendőr t. i. Polonkai Dezső és Mészáros János ugy este 9 óra tájban meg­fordultak ott Rakamazon egy jótékony­előadáson is, ahonnét azután este 10 óra tájban szépen bementek a községházában le­vő pihenőhelyre. A pihenőhelyen a két csendőr meg egy Szalai József nevezetű kisbíró néhány po­hár bort békességben elfogyasztott és onnét minden szóváltás vagy harag nélkül ugy éj­fél tájban el is távozott. Van ugyan két éjjeli őr, aki azt állította, éspedig eskü alatt, hogy éjfél után 2 órakor ők még ott látták a köz­ségháza előtti kerítésnél az egyik csendőrt, éspedig Mészáros Jánost két puskával és ka­kastollas kalappal a fejében. Ezen időpont óta többé soha senki élve nem látta Mészá­ros Jánost. Hogy tűnt et n'Mészáros ? Maga Polonkai, aki reggel már 4 óra tájban több timári és rakamazi lakostól kér­dezősködött eltűnt csendőrtársa, Mészáros János után és már féihat órakor vé­res és összedűlt ábrázattal megfordult a csendőrlaktanyában, ahol szintén az eltűnt Mészáros János után tudakozódott, ámikor vasárnap délelőtt 9 óra után már hivatalosan jelentkezett szolgálati főnökénél Vidikán Ambrus tiszthelyettesnél, az eltűnés idejét és módját ugy adta elő a tiszthelyettesnek, hogy ő Mészáros Jánossal együtt az éjfél utáni időben elhatrvta Timár közsée területét és a mezőre kiérve — szükség dolgát akar­ván elvégezni —• a maga fegyverét és töltény táskáját bajtársára, Mészáros Jánosra biztá. Mészáros ugyan átvette Polonkaitól a fegyvert és a tölténytáskát, de a megbízatás alacsony rendüsége miatt az egyébként sze­líd lelkületű Mészáros olyannyira felháboro­dott, hogy rangidősebb bajtarsát Polonkait szidalmazta. A szidalmazás folytán elsőbb csak szóváltás, kőbb azonban olyan heves dulakodás fejlődött ki a két csendőr között, hogy együtt hemperegtek a földön és Polon­kainak, aki testileg hatalmasabb volt, mint a társa, csak nagy nehezen sikerült az egyik fegyvert elvenni Mészárostól, de erről a fegyverről is hiányzott a szurony, mely a Po­lonkai előadása szerint a Mészáros csákó­jával együtt ott maradt a földön. Mészáros pedig Polonkai bevallása szerint, sebes lép­tekkel neki indult a szabad mezőnek és ha bár Polonkai többször kiáltozott és sipólt utána, többé meg állott és többé soha vissza nem tért. Csendőrholttest a kukoricásban. A vett hivatalos jelentés után Vidikán Ambrus külön őrjáratokat küldött ki az el­tűnt fiatal csendőr előkeritésére. És bár napokon át külön őrjáratok kutatták át a Rakamazzal szomszédos községek egész te­rületét, csak az eltűnés utáni harmadik "Kapón, va­gyis kedden délelőtt ugy 10 óra tál­ban 'találta meg egy Riczu András nevű [öldmíves a kukoricásban ha­ny at jelivé Mészárosnak 'már roiha­dásnak indult hulláját és erről a kocsival épen arra járó Méliusz Attila csendőrszázadosnak ,a kocsiban ott ült maga Polonkai is, azonnal 'jelentést tett. Méliusz Attila csendőrszázados a beje­lentés kézhez vétele után rögtön intézkedett egyrészt arról, hogy a hulla mellett fegyve­res őrizet maradjon, másrészt pedig arról, hogy a hulla zsebei gondosan kiürittesenek, értéktárgyai őrizet alá vétessenek, maga a hulla pedig a hivatalos boncolás végett be­száliittassék. A megölt szegény Mészáros Já­nos zsebéből egy kétfedelű ezüst órát is kivettek, mely ezüst óra, habár csak közön­séges zsebó a Volt, a kivétel alkal­mával a tanuk bemondása szerint néhány percig járt, ketyegett s az­tán megállt. A hulla felboncolását két előkelő szak­ráfizetéssel ttjra « varrógépek és hangsz«?»« áruk leplcsóbban szerezhetők bo, Nyíregyháza. Takarék-palota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom