Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-25 / 292. szám

jtfjrissnnÉK. 19 Sä december 25 lölködők rombolásával szembe állította az alkotó szeretet fönségét. A főrabbi a követ­kezőket mondotta : Dr Bernstein főrabbi beszéde. Tisztelt gyászoló gyülekezeti! Mikor itt állunk a szomorúság ott­honában, az örök álmot alvók békés biro­dalmában, hogy imánkkal avassuk fel az emlékmüvet, melynek rendjelteLése,, hogy maraidiandőn megjelölje azt a megszen­telt helyet, hol Burger István,, városunk nagy jóttevője pihen az ő szerettei köré­ben; Amikor ilt a kemény kőbe vésve ol­vassuk azt a puha, érző szivről tanúskodó nagyszerű cselekedetet, melyet Burger. István végrendeletében elvégzett, akkor, egy gyönyörű látomás elevenedik meg előttünk, melyről Szentirásunk soron le­vő hetiszakasza szól, mondván: »A csip­kebokor ég a tűzben, idle a csipkebokor: nem emésztődik mtegU/ (Mózes II. 3, 2. Es mi látjuk, T. Gy. mí tudjuk,, hogy nemcsak Mózes előtt égett a csipkebo­kor csodálatos ,Ie nem lohadó tűzben,, de ég az ma is és égni fog örökr.e, amig tiszta jó lelkek, hűséges emberi szívek lesznek a földön. Mert abban a bibliai csipkebokorban az örök szeretet tüze égett, melyben az igaz Isten lakik,, aki először is Izráelnek nyilatkozott meg. — Es azért a csipkebokor tüze nem perzsel, die gyújt, nem emészt,, de táplál. Mert csak a gyűlölet tüze idjul rombolva, pusz­títva, tönkretéve embereket és országo­kat die a szeretet tüze összeforraszt,, erő­hozni és támogatni, hogy szerelett vá­rosunk ezáltal ís kiválik a magyar váro­sok között és követő példiául, utmutatőul fog szolgálni mind a többinek. Azért a jóleső büszkeség felemelő ér­zetével fordulunk a te dicső emléked felé, Burger István, meghatott áhítattal száll lelkünk a magasba és meleg érzelmekkel megszenteljük a te és családod sírjának emlékjelet; hogy szent legyen nem az anyag áltat melyből vágatott, die a szel­lem által, mely róla felénk áramlik. Szent legyen és maradjon minden időben mindenkinek, hogy csak tiszta ke­gyelettel közeledjék hozzá, csak hálás sze­retettel emlékezzék az alatta nyugvókról, Mindenható Isten, világnak királya,, ki a kegyelem trónusán székelsz, hogy, Ítélkezzél érők és halottak feiett, amikor felszáll előttünk az itt eltemetett szűrők és gyermekeik bus emléke, könyörgünk; jyozzád, borítsd rájok végtelen jóságod ragyogó palástját, hogy ugy. álljanak előt­ted! világosságod fényében, a túlvilági élet tündöklésében; ahol távol a vétek és közel az üdív, óh add meg nekik az égi boMogság örökkévalóságát, hogy legyen jutalmunk teljes Te nálajdl, ugy mint em­lékük áldássá mi nálunk, most és mínd­ezentul, Amen. Dr. Bernstein főrabbi beszéde után Újból felhangzott Weiser főkántor gyász­éneke, majd dr. Bencs Kálmán polgár­mester a város nevében koszorút helye­zett a nagy jóttevő sirj ára. A hála és ke­gyelet ünnepét a városi dialárda a »Méitf sit, felemel és boldogít t 0iy borús« kezdíetü gyászdallal zárta be. És azért jelent meg az az isteni tűz a csipkebokorban, mefy a szerénység jel­képe és nem égretörő cédrusban, mert a sze retet nem gőgös, nem ís büszke, de nem ismer különbséget ember és ember kö­zött, leszáll a nyomorúság mélyébe,, a szenvedések világába, hogy segítsen és gyámolitson, enyhítsen és gyógyítson. Ez a tiszta, isteni szemet tüze,, mely nek közepéből hallatszott arra a kérdésre: Mí fi neve? A mennyei felelet: »Leszek 1 aki leszek«!! (Mózes II. 3, 14) örökig ma­radok egy és ugyanaz, a legyőzhetetlen hatalom, mely még a gyarló,, mulandó emberben is képes örökkévalóságot te­remtem. ! Burger István tiszta szive szikrát fo­gott e tűzben, jóságos lelke lángra lobbant benne és azért létesített ő hatalmas ala­pítványa által örökre szóló emléket nem csak édes szülei nevének, a gyermeki há­la és tisztelet ragyogó példája egyaránt ál­lított el nem muló emléket nemcsak ön­magának, de az emberiség,, a jóság, az odaadás, a szeretet magasztos erényeinek. Azért hangzik felénk ez emlékmű­ből az isteni szó: »Vesd! le saruidat lá­baidról, mert a hely,, ahol te itt állasz, szent föld az« (M. II. 3. 5.) öh, hogy jönnének idíe azok a gyü­löletszitók, azok az embert-ember ellen uszítók, azok a minden nemességet,, jó­ságot szennyes szóval megcsúfolok, hogy megszégyenülve belátnák, mily fenkölt, égi magasságban áll felettük, az ő durva,, alacsony szeretetlenségük felett — ez a tiszta, szenl„ örök szeretel. És ha kezdik azután: »Mit jelent ez a jel, melyet lá­tok«« (Kor. II. 23, 17.) Megmondja nekik röviden és világosan: Jelenti egy egyszerű zsidó ifjú nagyságát, halhatatlanságát,, aki­nek igaz zsidó szive összefogózott erős ma­gyar leikével, hogy nagyot, dicsőt, mara­dandót alkosson embertársai, egy nagy,, rászoruló társadalom számára. És ha még nem tudott a nagy Bur­ger alapítvány kibontakozni, a kezdet ne­hézségeível küzdvén — ­de mi hisszük és reméljük, hogy oly sok jót fog majd mű- . mint az igazi színpadi, még reflektora is vélni, oly gyönyörű intézményeket létre- van. Megilletődve nézünk a hadiárvákra, akik imára kulcsolt kezekkel állanak! előttünk. Elhangzik a szép magyar imád­ság, Fábry Tivadiar tábori lelkész imája majd Krecsák László karnagy harmoniuní kísérete mellett tiszta zengésű karban a hatíiárvák énekének harmata hull. Molnár, Erzsébet hadiiárva stílusosan mondja el Ruszuikóné lelkes köszöntőjét Kállay Miklósnéhoz, majd Kuhinka Erzsébet ha­díárva hatásosan szavalja el a Magyar, miatyánkot, amelyet a leánykák kara is előad! precíz kidolgozásban. Most jön az est fénypontja. — A függöny felszökik s egyszerre a mennyország angyalai tündö­kölnek előttünk gyönyörűségesen. — Elfogódottan, könnyesen hallgatjuk az Angyal szívek c. játék nemes nevelő ha­tású sorait. A hátsó színpad! is láthatóvá lesz. JNegy angyalka a magasban hintán ül és álidőan terjeszti ki kezét (Hehring és Téger gyerekek) a többiek a kará­csonyfa körött állanak. A színjátékot Fábry Tivadar imája követi, majd az in­tézet uj ebédlőjébe vonulnak az árváig Itt pompás karácsonyfa ragyog s a hosszú asztalon minden árvalány meg­találja ajándékát. Kacagó öröm, könnyes boldogság tárul elénk. Áldottak akik ezt a nagy kincset biztosítják a hősök árvái­nak. Az ünnepség után Paulik János és Énekes János mondottak beszédet, amely ben köszönetet mondiottak Buszinkőné igazgatónőnek azért az értékes munkássá­gért, amellyel a szeretet oázisává avatja a hadlárvaházat, i A hadban elvérzettek arvainak karacsjnyesti ünnepe. 'Nyíregyháza, december 24. A Nyir­vidék tudósítójától. Sok szines könyes szóval kellene méltatnunk a hadáárvák karácsonyestjét, a melynek bensősége, szépsége mint illatos rózsalevelek hullása hinlette be lelkünk, gyógyította sebeinket és fel edit tie el az árvaság fagyos gondját a kis leánykák lel­kében. A népjóléti minisztérium kibőví­tette a pacsirta utcai hadiárvaházaí, a melyben most 16, de jövőre már kétszer annyi hadiárva talál Ruszinköné Juszt Emma igazgatónő és környezete gon­dozásával családi otthonra, amelynek verő fényes légköre kristályosan tiszta szel­leme, a mélységes szeretet adta puhasága feledtetni fogja annak a kegyetlen sebnek fájását, amelyet a gonosz világ vágotC rajtok. És fokozza a hadiárvák minden sö­tét gondot elűző otthonának gyógyító szépségét, hogy a hadáárvák kis önképző körének védnökségét Kállay Miklósné fő­ispánná vállalta, őméltósága a karácsony­esti ünnepen is megjelent, részt vett a megindítóan szép ünnepségen, ajándékot osztott ki az árvák között és jóságának ; meleg sugárzása az otthonnok karácsony > estéinek fényét varázsolta az árvák kará- 1 csonyfája köré. A hadiárvaház ünnepe va­sárnap délután 4 órakor kezdődött. Dr. \ Kállay Miklósné, Erdőhegyi Lajos nem- j zetgyülési képviselő, Énekes János pré- j post kanonok, Paulik János ág. ev. Bar- { tók Jenő ref lelkészek és a jóemberek so- ? kasága jelent meg az árvák ünne- i pén. — Az árvaház hálótermében volt az ünnepség, amelyre az igazgatónő Gyúr- j csán Ferencné és Wagner Irén nevelőnő ! fáradozásával már hetek óta készülnek a ; szőke-barna hadiárva leánykák. A terem- • ben színpadi emelvény van. A függöny, j re arany, ezüst csillagokat,, holdlat és üstö- ' köst ragasztottak fel. Olyan mindez, borszükségletét Juhász. János borpincészetftben s/.ere/.ze be! Zolds^ü-tér 7. AZ T ic ayEPOTi ESC jóságban a szemes kávéval is versenyez. A leazamatosabb Va-dal kevesebb kell belő;e mint egyéb gy rtmányból és lesé. csíhís namesitdít c kória­gyíkérbői Készül. Arany éremmel kitüntetve. Orient Pótkávág/ir Részvénytársaság Budapest, VI!., Rákóczi-ut 76. Tele on: Józ<e! 26—50, József 26—51. Páris grófnője a Diadal Mozgóban *m SITS Szilveszter-est a Bocskayban Damil BÉ zenekara bi|«jez!

Next

/
Oldalképek
Tartalom