Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-23 / 291. szám

Í933. december 23. MMM vagontételben Hjeul: Gőztégía és Cserépgyár Tiszaberczel. Megrendeléseket eifcgfd Kor;ics András vaskereskedő, Ny.regyháxa. „ Rtä^grz^:; ­C'i PÖÄRtf HftZSAN NYÍXKCVHÁ/.A 7 fltNY l ll.t lNfl-UiCZ A S. Sf.Afit Jari tÁsok at eifo^aAiiu U. il^iffllíSiiíllIRIIiiHiEHftlilfllHijníltlÜIJIfCllJII^ Boldog karácsonyi ünnepeket szerez gyermekének, ha íz Ujságboltból szerez neki szép ajándékkönyvet. 5= f= Ü » 3n' ISO ­rr S os*ás és £ks-icei*é&z Xf-ife icsoofj vasara bővelkedik a legszebb kivitelű {§ ezQst, óra, é^&zei* | különlepesséeekben. 2267 3 » As árak, a cég jó hirnevéneX roegfcleíőin jjj a legolcsóbbak " Telefon: 229. I __— — 5 S Elegáns cigarcttatarcak, szipkák, lovagló J és sitípáicák !eS2«l!S5«t árban f | (m^MKsaseiss^^ ( ^öoa ifWÄSSaiiBij »Law » lua . DECEMBER I Karácsony előestéjé Selrewpspir veendő g i: den szinten a kírá s<n fsra való szalonctkor cscnitgoláftóboz a Jóba-nyomdihaii .—— .... TÉ n.I.i^M.aa^n^a^.^ Hmnm.R* TO JdtannÉs. #£77 KRÓNIKA Semmi zavar, hogy ne legyen A szeretet és a béke Á'dott ünnepében, — A városi tisztújítást Megtartották Még az elmúlt héten. Kandidáltak most mindenkit, Apraját és nagyját — Uja b ff léts zámapasztái ig A létszámot Vigan gyarapítják. Választás volt a Kanszban is, De ott nem jött akcióba A szavazó urna, — Mert a régi, próbált gárdát Választották Egyhangúlag újra. Kereskeáök Köre is most Döntött a napokba, — A százezer koronákat Uram bocsásd, — Megkapta a Bonta. A szeretet nagy ünnepe Mind közelebb, mindig jobban Sugározza jényét, — Beragyogja ne'messzivá Társadalmunk §zent vetélkedését. Van, aki a hadiárvút Veszi pártfogásba, — A másiknál készen van már >t já szivek Ünnepi kalácsa. Megboc ájtás nagy ünnepén Börtönöknek bus lakót Sem ma; adnak árván, — Társadalmunk szive ragyog A raboknak Szent karácsonyfáján. Tűzifát ád a »Szeressük« Karácsony napjára, A szent estén mindenkinek Hogy meglegyen A meleg szobája. Karácsonyi ünnepekben Forrjon össze szeretetben Árva magyar népünk, Az istenen kivül csakis Magunkban van Minden segítségünk. Ha a magyar összetart és Egymást el nem hagyja, A jó isten megkönyörül S szép hazánkat Talán vissza adja ! Dr. Szoníagh Félix professzor előadása a periodicitásról Nyíregyháza, december 22. A Xyir­vidék tudósítójától. A szabadi vet um látogatói a nagyhírű Szoníagh Felix debreceni orvos profesz­szor magas színvonalú, tanulságos előadá sában gyönyörködhettek csütörtökön dél után. Öriásj, általános,, fcjle mégis részle­tességig hatoló természettudományi kép­7ettségii tudós, a mai szőrszálhasogató ku­tatásokon felük n, el keidíve örök érvé­nyű igazságokat hirdetve, európai hír­névre tett szert. Témája az örök természeti jelenségek egyikének a periodicitásnak ismertetése volt. Példákkal kezdi előadását Ismerteti a szervetlen, élettelen világ periodikusan megjelenő tüneményeit. Az előtörő gle­csereft vizoszlopa, az ár és apály tünemé­nyének nagyszerűsége, az időközönként jelentkező tengerifényjelenségek, a nap­pal és éjjel, a nyár és a tél,, a glecserek vándorlása, mind megannyi példái a periodicitásnak, jelennek meg költői le­írásának hatása alatt képzeletünkben. Majd a szer\ es világban jelentkező periodikus tüneményekre utal, melyek is­merele mellett feltétlenül Efnunk kell a szmes lények egységességét. Az öröklő­désben mutatkozó periodicitás hozza lét­re a fajok keletkezését és kihalását. Rámutat Gunster munkájára, kinek sike­rült a filaíis generáció kutatása közben rylhmust kimutatni. A inendélismus is periodikus jelenség az átöröklődő betegsé­gek is ezen törvények szerint mutatkoz­nak. Az állatok vándorlása a téli álom,, mély független az éghajlattól, mind pe­riodikus jelenségek. A népvándorlások is periodikusan jelentkéznek. A növényvilág­ban is számos életmegnyilvánulás * van, melyek periodikusan mutatkoznak A nor­mális állati szervezetben végbemenő je­lenségek nagy része szintén periodikusan folyik le, havitisztul ás^ szívverés., légzés. Emiili Fiiess munkáját, melyben az em­beri szervezetben végbemenő folyamatok periodicitását matematikailag bebizonyí­totta. Az emberiség életében jelentkező járványok is periodikusan tűnnek fel. — Klasszikus példái a kóros periodikus je­lenségeknek; a gyermekek aealternalmia hányása, mely bizonyos időközökben je­lentkezik, 2-3-4 naponkint jelentkező ma­lária slb. A perodíikus folyamatok bizo­nyos szabályozó hatással birnak a rend­szeren belül. Példti erre az önmagát sza­bályozó gyertyaláng, mely áliandjó sta­cionőr folyamatnak látszik, pedig nem ál­landó, magát folyton szabályozó labilis egyensúlyban van. Az állandónak látszó diffusio, mely a szervezetben fontos je­lenség, szintén periodikusan folyik le. Az emberi szervezet is stacionör, labilis egy ensúlyban van, ezekből látszik,, hogy a periodicitás fontos organizáló princí­pium. »Nagyon közelfekvő az a gondolat, különösen valóban periodikusan lefolyó betegségekben szabályozó folyamatokat fel tételezni-.« — Egy másik megállapítás. — A vitális rendszer nemcsak autonom, de van teljessége, ezt helyreállítják, harmó­niák kóros anormal viszonyok között re­generációk Rámulat arra, hogy például a járvá­nyok megértéséhez nem elég az egyoldlalu vizsgálódás, hanem tág látószögből kell a jelenségekel nézni, hogy azokat megért­hessük. Saját szavai szerint idézve: »Ha BONTA. Väk # és egvéb hibás tührőb fonc^oroíását (ujjátükrözését) legiutányo­sabban és legpontosabban vállalom. Uj tükröket raktáron tartok Felberbaum Salamon Afebizia Kávéhíz inlvöiban Ite^t-nyei téri 1 áUomással fzetnbep, 5480 g ~tt BB T&ssssksbs* Pár is gr éfnője a Diadal Mozgóban ix?ff síiMi* Halló! i Halló SE BOOB?*» Ügyeljen a színház karácsonyi műsorára!

Next

/
Oldalképek
Tartalom