Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-09 / 254. szám

1923. november 9. iTiri i rir ri iTn Ti' iiíiiiaiOTiiwi Mi Ii i i n —ii iiii aii hi iimhimiii mi i' ühhüüimíim—miini Iparművészeti tanfolyam Nyíregyházán. Kiss Béla iparmiivész, aki nővéreivel Ma­gyarország jelentős városaiban már több he­lyen fényesen sikerült tanfolyamokat rende­zett, — programmjába vette városunkat is és lapunk szerkesztőségénél tett látogatása alkalmával részletesen ismertette idevonat­kozó terveit és a nyitandó tanfolyam anyagát — eddig elért sikereit. Mindezek alapján a vállakózást a leg­nagyobb örömmel üdvözöljük Nyíregyházán mert a bemutatott művészi tárgyak és hír­lapi közleményekből nálunk is a legszebb eredményekre lehet jogos kilátásunk. Kiss Béla iparművész szakoktatása ki­terjed a szőnyegszövés minden válfajára. — Tanit persa-csomózott, persa-szumák, görög­szumák, kilim, karamáni, torontáli, svéa­sima, persa-sima, rongyból való szövést, — svéd és francia gobelin-szövést. Idevonatko­zólag érdekesnek tartjuk megemlíteni saját találmányú és rendszerű szőnyegszövő-kere­tét, amely kényelmesen kezelhető, — munka­közben is pillanatok alatt szétszedhető, is­mét összerakható, kisméretű és könnyen szállítható rámából áll. (Bárki a hóna alatt ide-oda viheti s mellette nem kell állványról dolgozni a legnagyobb méretű szőnyegszö­vésnél se.) Tanitja azonkívül a batikolásnak minden fajtáját, — a müvirágkészitést (természetes minták utánzását és különböző diszvirágokat selyem, bársony, batiszt stb. anyagokból) a lámpaeínyö-készitést (az összes ismert for­mák nyomán.) Kivételesen tanit bronzérozást, bőrdiszi­tést, tarzómunkát, fényképezést, rézmetszést fémáttörést, prémkészitést. Szóval az ipar­művészeinek úgyszólván minden gondolható praktikus ágában tökéletes képzettséget le­het tanfolyamán elsajátítani. Moson, Győr, Sopron, Pécs városok he­lyi lapjai a legnagyobb elismeréssel szólnak ottani működésének eredményeiről s most épen Debrecenben rendezett fényes kiállí­tásának eredményeit regisztrálják osztatlan dicséretekkel a debreceni lapok. Kiss Béla a rendezendő tanfolyam anya­gát és teljes programmját az érdeklődők előtt f. hó 11-én, vasárnap d. e. 11 órakor a polgári fiúiskola rajztermében tartandó előadáson személyesen is ösmertetni fogja s ugyanott a tanfolyamra jelentkezőket is elő fogja jegyezni. Tájékozásul már itt megjegyezhetjük, hogy a tanfolyam kellő számú jelentkezés esetén november hó 15-én fog kezdődni és a 4 hetes kurzusnak tandija személyenként kb. 30 32,000 korona lesz. Trockij háborús segitőtervei Lengyelországon zátonyra jutnak. Varsóból jelentik: A »Gazeta War­»awska« cimü lengyel lap, mint a lengyel kormány szócsöve, igen élesen birálta meg Trockij, orosz külügyi népbiztosnak legutóbb mondott beszédjét, amelyben ki­jelentette, hogy a szovjet igen szoros vo­natkozásokat keres Németországgal, a mely vonatkozásokba katonai érdekek is kapcsolódnak. A lengyel lap erről többek között a következőket írja: »Igaz, hogy a lengyel kormány hivatalosa még nem vá­laszolt Trockijnak arra, hogy törekvései­nek kivitele körül hid lesz-e, vagy gát. Annyit azonban a Lengyelországhoz kap­csolt külérdekek alapján már most meg 1* het állapítani, hogy a lengyel kormány | igen szigorúan helyezkedik an*a az ál­láspontra, mely szerint ha Oroszország vonatkozásokat keres Németországgal!, ezt a rigai békeszerződés ugy neki, mint Né­metországnak teljes mértékben biztosítja» Ha azonban az említett katonai vonatkozá sokat kívánná kiszélesíteni, ami azt je­lenli, hogy háború cselén Németország mellett a franciák ellen támogatná hadi­anyagokkal és hadsereggel, ebben az esetben Lengyelország felkészülve áll és igy Trockij gondolatai igen messze jár­nak» A közvélemény megnyugtatáséra .szolgáljon Trockij fenyegetőzéseiv*l szem ben az a tény, hogy a szovjet hóditó és expanzív ereje nem a vörös hadseregben van lefektetve, amely a világ szeme előtt lévő Moszkvában hadsereg csupán a vidéken viszont rongyos és mezitláJjias — hanem abban a szovjet propagandában amely arany és hazugság segítségével dol­gozik, (KEK.J Szökjünk el tanár ur pénteken az Apollóba Három tipusu iskolák lesznek. ... - .. j i A jövő évben lép életbe a közép­iskolai reform. Régebben Riisért már a középiskolák reformjának kérdése. A terv most már ugylátszík valóra vált. A küszöbön állő reformról dr. Mázy Engelbert miskolci tankerületi főigazgató a következő nyilat­kozatot tette h sajtónak: — A tanügyi reform kérdése végleges stádiumba jutóit. Három tipusu iskolák lesznek: a humanisztikus gimnáziumok, ahol a latin és görög nyelv, a reálgimná­ziumok, ahol a modern nyelvek tanítási fognak intenzivebb jelleget ölteni és a mai formájában fennálló reáliskolák. Az egész tervezetei a Közoktatásügyi Tanács már letárgyalta és elfogadta. A reform azonban osiak a jövő tanévben fesz aktuális, ameny nyiben a modern nyelvek tanítására n»m áll rendelkezésre elegendő tanerő. A mo­dern nyelvek fokozottabb elsajátítására számos tanerőt külföldre kellene küldeni. Bizonyos mértékben elősegíti a megoldást hogy a francia kormány ösztöndiját a két utolsó évben fiatal magyar tanárok is igénybe veszik. Evenként liz-tiz magyar tanár részesülhet ezekben a francia ösz­töndíjakban. — A reform egyébként is kiterjedt előkészítést kiván. Az uj rendszerre legal­kalmasabb különben is egy uj tanév kez­detén áttérni» l A Református Nőegylet műsoros estje. A Református Nőegylet a legfiatalabb s talán éppen ezért egyik legfrissebb akti­vitású nőegyiete városunknak. Már most az évad elején közreadhatjuk róla, hogy rövidesen találkozóra hívja azt a széles­körű nemes magyar intelligenciát, am»ly a Református Nőegylet zászlója alá sere­gesen siet. A Református Nőegylet műso­rost estje november 17-én lesz s gazdag mü sorából ezalkalonmial csupán annyit ho­zunk nyilvánosságra, hogy dr, Tankó Béla egyetemi tanár, Hammerstádt zongoramű­vész, Virányi Sári énekes művésznő lép­nek fel a sokatigérő református est kere­tében. I HBB£ äMHHHHBHEB OB HfiSEHBBtfsCSBGCRSBSnBeUflaaHBKHflH^ Javaslat a földvaluta bevezetésére. Hanzély Gyula nagyjelentőségű elő­adása a Magyar Gazdaszövetségben Budapest, november 8. Hanzéiy Gyula nógrádmegyei földbir­tokos és takarékpénztari igazgató nagy je­lentőségű előadást tartott a Magyar Gazda­szövetség pénzügyi bizottsága elotk, ah*l a földvaluta kérdésével foglalkozott, némileg ahhoz a német pénzügyi tervhez hasonlóan, amely a teljesen elértéktelenedett márka fe­dezetéül a német földet szeretné a hiányzó arany helyett felhasználni. Hanzély azonban nem kötelező földvalutát, hanem kisegítő pénznemet ajánl, amely csak a belföldi for­galomban lenne használatban és amelynek kivitele tilos volna. Hanzély eszmemenete egyébként a kö­vetkező. A labilis korona talpraállitása ha nem is lehetetlen, de belátható időn belül nem remélhető. Gondoskodni kellene tehát olyan belső fizetőeszközről, amely mint kise­gítő valuta a korona mellett szerepeljen és ha idők folyamán beválik, esetleg a ko­rona mint valutáris alap is megszűnhetne. Ehhez pedig az szükséges, hogy a bankjegy kibocsátási jognak elméletét a gyakorlatban is valóra váltsák. A bankjegy kibocsátási jog ugyanis privilégium tulaj donkép, csupán Ma­gyarországon volt monopoljum mindig. Ha tehát egy uj bankérdekeltség bankjegy ki­bocsátási privilégiumot kapna, annak semi­lyen alkotmányjogi akadálya nem lenne. Az a bankérdekeltség, amely az uj földbankje­gyeket kibocsátaná, önkéntes társulás alap­ján gazdákból és telektulajdonosokból ala­kuljon. Törvény biztosítsa részükre a bank­jegykibocsátás jogát és állapítsa meg annak kényszerforgalmát a belföldön és ugyancsak törvény szabályozza a koronához való érték­viszonyát. A terv szerint a bankjegy egysége az öl lenne, vagyis minden négyszög öl föld nyújtana egy-egy bankjegyre fedezetet és aranyértéke egyenlő volna ilyenformán 0.5 aranykoronával vagy ugyanannyi svájci frankkal. A társuló telektulajdonosok ezért birtokuk egyharmadát megterheltetnék bank­jegyfedezetként a telekkönyv A) lapján, a szőlődézsma váltság mintájára, azzal az öl­mennyiséggel, amelyért ők, illetve földjük szavatol. Az »öl« tehát igy teljes fedezetet nyerne és sokkal értékállóbb pénzegységet adna, mint akár a német tervezetü buza­bankjegy. A Magyar Gazdaszövetség pénzügyi bi­zottsága az eszmét komoly tárgyalás alapjául alkalmasnak minősítette, amiért Hanzély földbirtokos egész előadását minden r&fíeté­ben közölni fogja a gazdák szemléjében azért, hogy az érdeklődőknek módjában áll­jon a nagyszerű tervhez hozzászólni. KÖNYVEK r—} külését ft legeirys/.ei iil>bt<>l a leg- P""1 S^/ díszesebb kivi éiig, arauyiuetszé Jpf í«í e.kei, paspartuukat é< mimten ij ill remii kézimunka kudii ov.á.»fct II ft legszebb kivití-lhen ké z'ti i JÓBA ELEK I ' könyvnyomdája és könyvköfówte Nyíregyháza, Széchenyiül 9. sz. Ttrtefun: 139. Szombaton, november 10-én d. u, Va4 kor gyermekelőadás gjj Este Vall kor. Felnőtteknek. A darab leányoknak nem való Koldus és királyfi | :-: Zsiros ügy :-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom