Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-03 / 223. szám

1923. október 3. jaiMmm 3 Három hónapot kapott a Buza-téri körhintás zenész a Weisz Irén megöléséért. A bíróság csak gondatlanságot állapított meg. — Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Nyíregyháza, október 2. Saját lud ősi. tónktól. Megemlékeztünk arról, hogy Erdős Imre 24 éves körhmtás zenész folyó évi július '27-én 7 óra tájban a dobverőjével olyan szerencsétlenül ütötte meg AVeisz Irén 8 éves gyermeket, hogy a dohverő hegyes vége átszurta a kislány mellét, sőt a szivét is megsértette. A körhintásnál

1, ugyanis vasárnap este lévén, rengeteg gjyeU rek gyűlt össze, akik közül egy Budai József nevü cigányköh'ök rakoncátlankodott legjobban. A zenész el akarván kergetni a gyereket, a dobverőjét nagy erővei feléje dobta. A cigány ügyesen lehajolt, az ütés 1 azonban, mely őt kikerülte, halálosan eltalálta az ártatlan kislányt, aki a helyszínen belehalt sérülésébe. A kir. ügyészség halált okozott súlyos testi sértés büntette eimén emelt vádat Erdős Imre ellen, akinek ügyében most volt a főtárgyalás. A bíróság Erdős Bertalan ügyvéd védelme után csak gondatlanságot állapított meg és ezért vádlottat három havi fogházra ítélte, amelyből két hónapot és egy hetet kitöltöttnek is vett. Az Ítéletben vádlott ós védője megnyugodtak, Tolcsvai Bónis Ferenc kir. ügyész azonban súlyosbításért fellebbezést je. lentett be. Uadikölcsönnel is lehet fizetni a valorizált adókat. A felemelt vagyon és jövedelemadó fizetésének tudnivalói. Mint már ismételten megirtuk, a kormány valorizálta az 1922—23. évekre szóló vagyon és jövedelem adókat és a felemelt összegű adók fizetésére kiadta a fizetési meghagyásokat. Bár egy ízben már részletesen foglalkoztunk a valorizált adókivetések, valamint azok befizetésének mikéntjével .minthogy azonban most is sokan nincsennek tisztában ezekkel a kérdésekkel, érdemesnek tartjuk az alábbi illetékes helyről származó tájékoztatást közreadni. E szerint az 1923. évi 36. t.-c. értelmében a jövedelem és vagyonadó valorizálása már életbe lépett. A földadót az adózók már a mult évben is valorizálva fizették azáltal, hogy bizonyos mennyiségű búzát, illetve annak az árát kellett beszolgáltatni. Most már a vagyon- és jövedelemadó valorizálására vonatkozó végrehajtási munkálatok is megjkezdődtek. A törvény lényegesebb pontjai a következők : 1. A vagyon- és jövedelemadónál a legutóbbi kivetés az 1921. évi volt. ezért most két évre kellene a kivetést eszközölni, azonban az 1922. és 23. évekre külön kivetés nem lesz. hanem a vagyon- és jövedelemadói ötszörösét, az 1923. évre pedig ugyancsak az 1921. évi kirovás hússzorosát írták ki. 2. Ha az egyes adózók abban a meggyőlződésben vannak, hogy az 1921. évi. tehát az alapul felvett kivetés helytelen és rájuk nézve sérelmes, nehogy most fokozódjék a sérelem, joguk van az 1921. évi kivetés ellen kifogással élni és annak felülvizsgálását kívánhatják. A befizetésre nézve az a rendelkezés:, hogy az 1922. évre járó egész, valamint az 1923. évre járó vagyon és jövedelemadó háromnegyed részét október hó végéig kell befizetni, az ez évi kivetés utolsó negyedét pedig december végéig. Aki a kitűzött határnapig adóját be nem fizeti, az a határidőn tul minden megkezdett hónapra adópótlék címén a hátralevő összeg 10 százalékát köteles fizetni. Ha pedig az adózó az 1921. évi kivetés felülvizsgálatát kérte is, annak az ötszörös, illetve hússzoros összegnek 60 százalékát kell befizetni addig is, mig ügye döntés alá nem kerül. A fizetést nemcsak készpénzzel, hanem saját jegyzésből származó nosztrifikált állam kölcsönkötvényekkel, hadikölcsönnel és pénztári címlettel is lehet fizetni, csakhogy ebben az esetben a papírokat csak 20 százalék értékcsökkentéssel fogadják el. Kimondja még a törvény azt is, hogy a fent előirt 10 százalékos késedelmi adópótlékot a pénzügyminiszter időközben tetszése szerint felemelheti. A kivetésről fizetési meghagyással értesitik az adózókat s fizetni csak akkor kell, de előlegképen addig is lehet fizetni. A belügyminiszter felhívja Szabolcs vármegye figyelmét egy a numerus clausus ellen írott könyvre. A belügyminiszter rendeletet küldött a vármegyékhez, melyben felhívja a ható «tág figyelmét »A numerus clausus Magyarországon« eimü sajtótermékre, melynek szerzője Székely Nándor, kiadója pedig a magyar egyetemekről kizárL zisidó ifjak. A könyvet az ország nagyobb városában házaló zsidó ügynökök házról-házra, üzletről-üzletre járva árusítják s így akarnak propagandát csinálni a numerus-clausus megszüntetése érdekében. Ennek a sajtó, terméknek országos utcai terjesztésére a belügyminiszter nem adott engedélyt, sőt szerzőjével szemben a könyvnek a magyar állam és a magyar nemzet megbecsü lése ellen irányuló tarlalma miatt bűnvádi eljárás van folyamatban. Ezért a belügyminiszter elrendelte, hogy a sajtótermék terjesztői ellen a hatóság az eljárás* indítsa meg, a könyvet pedig kobozza ei. Dombegyházán keresik Attila kincsét. A nagy hun királyt a monda szerint tudvalevőleg a Tisza—Maros szögben temették el. »Napsugárban, holdsugárban és fekete éjszakában«, vagyis arany, ezüst és vaskoporsóban a Tisza medrébe ágyazták bele holttestét olyan formán, hogy a folyam vizét arra az időre mig temették, másfelé vezették el. így tudják azt Dombegyházán is, ahol — tekintve a ma már megrendszabályozott Tisza folyó egykori gyermeki szeszélyeit — valamikor régen szintén lehetett folyammeder. Hogy igy tudják, arra bizonyság az a szegedi értesülésünk, amely szerint a minap Balassa Ármin szegedi ügyvédhez beállított egy dombegyházai házaspár, akik megkérték az ügyvédet, hogy szerezzen nekik Dombegyházán ásatási engedélyt. Arra a kérdésre, hogy mi célra: előadták, hogy ők Attilla sirját keresik már évek óta. Eddig eredménytelenül kutattak utána, de mostanában egész biztosra mennek, mert egy könyvben olvasták, hogy azon a helyen volt Atilla sirja, ahol most ásnak. Nem is kivánnók mi azt ingyen, tekintetes uram, — mondotta az ember. Ha megszerzi az engedélyt, ami a minket érdeklő részt nekünk juttatja, magáé lehet a kincs harmadának fele. Balassa ügyvéd azonban ugy látszik a meg nem lőtt medve bőrére, holnapi túzokra nem akart hitelezni és elutasította a kincskeresőket. Azok pedig elmentek vállalkozóbb szellemű irodát keresni. Hogy találtak-e, arról nem szól az értesülésünk. Egymillió koronás bankjegyeket bocsátanak ki. A bankjegynyomás ügyében, mint értesülünk, fontos tanácskozás lesz a pénzügyminisztériumban, mely alkalommai szóbakerül a nagycimlelü bankjegyek mikénti előállítása is. Erre az alkalomra Budapestre érkezeit (Juhi Oszkár, az OrelFü&si cég főnöke is. Azt halljuk, hogy uj félmillió koronás bankjegyeket az eredeti tervtől eltérően nem Svájcban, harem Budapesten fognak e-őállitfini, még pedig az állam jegynyomdájában. Fölmerült az a terv is, hogy egymillió koronás címleteket bocsájtanak ki, de nem azért mintha az inflációi mértéke ezt megkövetelné, hanem,, hogy a pénzforgalmat meg lehessen könnyíteni ezzel és el lehessen kerülni a kisebb címletű és gyors kopásra kitett bankjegyek kicserélését. Aki szappanos vizzel kincseket akar elővarázsolni a földből. A tardosi cigányasszony ravasz meséje. Nyíregyháza, október Saját lucló- ' silónktól. Pintér Hona 34 éves, hajdudorogi ci- ' ; gányasszony ez év augusztus "6-án Tardo- i son járt és

r az ott íakó Filip Jánosnéval elhitette, hogy a lakásában elátkozott régi • kincsek vannak a föld alall elrejtve s ezek a kincsek mindaddig nem fogják Filip Jánosaiét békén hagyni, ámig azokat valaki : onnan el nem távolítja. Neki azonban már i minthogy Pintér l'onának, csodálatos va- i rázsereje van, meri ő foggal jött a világ- | ra s ha akarják, könnj en elintézi az egész j ügyet, csak hallgassanak rá és minden- i ben kövessék az ő tanácsát. A jámbor piljpék beugrottak a ravasz . cigányasszony ostoba meséjének. Beültek mindnyájan a szobába és lesték a Pintér ! Ilona parancsszavát. Először is egy lavór , vizet és illatos szappant kért, azzal meg . mosta a kezét és a szappanos vizet a szoba ' négy sorkába öntötte, mondván,, hogy ott fognak előjönni a kincsek kénköves láncok között. Azonban nem keh megijedni, lianem adjanak elébb egy kis rulianénüt, konyhaedényt,, aranygyűrűt, meg Jgypár ezer koronát a szellemek kiengeszélésére. Filipék át is adtak akkoriban t-agy 200 ezer korona értékű holmit a ci'ányasszonynak, aki természetesen kereket jfdott. Miután Filipék hiába várták az elitkozott kincseket, feljelentést leltek a Asendőrségen. A csendőrök azután elfogák Pintér Ilonát, aki fölött most ítélkezett a nyíregyházi törvényszék Papp-taná•sa és három havi fogházát szabott rá csa. ásért. Ebből az előzetes letartóztatással így hónapot és egy hetet kitöltöttnek is >eU. Védő dr. Bálint István volt, a vádat rolcsvai Bónis Ferenc, képviselte. Az itéel jogerős.