Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-02 / 222. szám

Í923. október 2. JSStiBBDte mellyel ezt a célját elérheti? És itt azt látjuk, hogy a sport által kivánja ezt elérni. Nagyon sokan még azzal sincsenek tulajdonképen tisztában, hogy hát mi is az a sport? A sport a lestgyakorlatok összesége, mai megjelenésében idegenből hozott intézmény és alig 1—2 évtizedes múltra tekinthet' vissza. Talán innen van az, hogy oly kevésr sé ismerik, nem tudják becsülni azt a nagy értéket, ami benne rejlik,, azt az erőt, a mely a nép és nemzet nevelésének leghaU\konyabb eszköze. Nem ismerik nagyon so. kan és sajnos olyanok nem ismerik, akik különben nagy megértéssel viselteinek a mi feladataink, nemzeti céljaink iránt.— Vagy ami még ennél is rosszabb, nem olyannak ismerik a sportot, mint aminő valójában ós csak itt-ott elvétve előforduló ferdeségeiből Ítélik meg. Valahogy ugy vannak még sokan a sporttal

1, mint valamikor a mi eleink voltak a burgonyával'. Egy idegenből ideplántált növény, amelynek kezdetben csak a zöld bogyóit isimerték és haszontalannak sőt károsnak hitték. Mikor aztán megismerték az átdásthozó gumót, amely a földben tenyéaz, akkor megtanulták becsülni és ma már a burgonya odajutott, hogy et siem tudjuk képzelni a világot burgonya nélkül, különösen Szabolcsvár megyét nem. A sportot nálunk még ma sem ismerik a kezdet nehézségei folytán és ha elvétve tudomást szereznek is róla, igazi ér lékét nagyon sokan még ma sem tudják. Mi ez az érték? Egyszóval kifejezve: nevelés. Nevelő hatás- Nevelő erő. Hogyan és miképen érvényesül' ez a hatás? Jói tudjuk, hogy az alsófoku iskolák éppen csak a tudományok alapelméieleit adhatják és erkölcsiekben is csak kevéssé hathatnak, mert ifjaink azokból még gyermekkorukból kikerülnek és éppen ekkor, ezekben a legválságosabb idők ben, amikor kialakul a jellem, ebben a veszélyes időszakban az ifjú már a véletlenre van bizva ós magára van hagyatva. A sporl célja; az iskolából kikmilö ifjúságot továbbra is oklalni, velük «<r vábbra is foglalkozni, őkei lovábéra is nevelni. Nemcsupán a testi erő fokozása lesz erre az eszköz, hanem az az igyekezet is, hogy mi idősebbek az ifjúsággal gondolat és szellemi közösséget találjunk és ezen keresztül hassunk rá. Az ifjú az iskolában, templomban, a felnőttek között olyan kevés időt tölt, hogy az alatt képe® esetleges rossz tulajdonságait leplezni. Ellenben a játék lendületében, az indulat hevében megfelejtkezik minden képmutatásról és a nevelő megtalálja a rejtett hibákat, amelyeket igy aztán módjában áll orvosolni. Játék közben lehet megismerni az ifjú lelkei. Ez a sportnak szigorúan pedagógiai értelemben vett nevelő hatása. í Általános erkölcsi szompoiUokbóI is rendkívül hatása van a sportnak a nevelés tekintetében. Például C son ka magva rországon is minden évben sok százra megy azoknak a száma, akik korcsmai, lakodalmi vagy egyéb összetűzés során életüket vesztik, vagy sérüléseik következtében hosszabb vagy rövidebb időre munkaképtelenekké válnak. ' Ennek aztán itt a mi szempontunkból' nézve az a következménye, hogy elvész a nemzetgazdaság kárára igen sok élet, munka erő, ugy a isiérttettek, mint a tettesek sorából. És ha meggondoljuk* hogy mi okozza ezt tulajdonképpen, mi vezeli azt a fiatalembert arra, hogy embertársának ártson, más okot nem találunk,, mint azt, hogy mibennünk,, magyarokban az ifjú korban a legnehezebb munka dacára'is mindig marad bizonyos energia fölösleg, amely kitörést keres,, ez az ugyneve. zel virlus. Ez a magyar virtus sok emberéletel oltott már ki ós sok magyar életet juttatott a tömlöcbe. . Ha meggondoljuk, hogy ennek a virtus nak más becsületes bevezetést is találhatunk ha itt a zöld gyepen a szabad ég alatt egyr mással vetélkedve mutatja meg, hogy ki a különb legény és ezért elismerés és kitüntetés az osztályrésze

x — akkor ez & virtus majd ltí fog utat találni magának és nem fog a másik ép a maga élete, becsülete ellen törni. Ha semmi más jelentősége nem volna a sportnak, ugy ez egymagában is végtelen nagy értéket jelent. A másik jelentősége a sportnak a közegészség terén - mutatkozik. Jól tudjuk azt, hogy hányan és hányan valamikor a boldog béke Magyarországban évente 70.000 ember pusztult el tüdővészben megelégedtünk ennek a konstatálásával, ellenben mit sem tettünk, hogy ezt a számot csökkentsük. Ped«g egészséges életmódra való neveléssel lényegesen csökkenthetjük. Nem mindig a hiányos táplálkozás és nélkülözés okozza, hanem nagyon sokszor a rendetlen életmód is. Hogy ezt megelőz zük, igyekezzünk egészséges életmódra ne vélni már ifjú korukban magyar véreinket. Itt is százakat és ezreket lehet megmenteni Továbbá nagy jelentősége a sportnak, hogy mi a sporton keresztül szakítani aka runk azzal a szokással, ami — sajnos — évtizedeken át megrögződött bennünk, hogy a falura csak akkor mentünk, amikor valami mozgalom, legtöbbször politikai mozgalom volt. És azontúl nagyon keveset törődtünk a faluval. Mi azt akarjuk, hogy részt vehessünk a falu népének játékában, ünnepeiben, hogy gondolat közönség, szellemi közönség támadjon közöttük és rrü. közöttünk, hogy megtudjátok ti rn

agyar leveték, hogy ti mik vagytok és rni kik vagyunk, — nincs más célunk é,s yem akarunk mást, amit ti is akartok és akarnotok kell: boldogan élni egy büszke. szabad hazában ! És akkor, amikor azt látom, hogy itt bent véreink százai pusztulnak el az indulat és betegség miatt, hogy tul a trianoni határokon

1 ellenségeink sanyargatása folytán ugyancsak százak és ezrek pusztulnak el, csupán azért, mert nem volt ugy nevelve évtizedeken keresztül és ma sincs ugy nevelve a magyar ifjúság, amint nevelnünk kellett volna ! — akkor szeretnék az apostolok meggyőző erejével és Kossuth Lajos lángszavá val b'.rni, — szeretném, ha hangom erösebb volna a vészharang kongásánál, amely túlharsogja a vihart, az orkán zúgását é

s ami mindennél nagyobb, erösebb és áthatolhatatlanabb, a közönyt, ezt a romlásunkat okozó, átkozott magyar közönyt : hogy a magyar nemz

et jövője a ma

r gyar ifjúság szíve, l

elke, karjának ereje, hogy ezt a végtelen nagy kincset, ezt az erőt, Magyarország jövő jét továbbra is magára hagyni, továbbra is a véletlenre bizni: árulás! Magyar leventék! Ti vagytok a magyar jövő ! Büszke cim, de óriási nagy kötelességeket ró rátok. Arra kérlek benneteket, gondoljatok mindig arra, hogy ti vagytok a magyar jövő. Igyekezzetek az élet minden mozzanatában méltónak lenni ehhez a gondolathoz, amit a magyar sors rátok rótt. Játszva szerezzetek kitartást a zöld mezőben, — erősítsétek izmaitokat, őrizzétek meg egészségieket a mindennapi kenyérért való munkára, küzdelemre és ha majd üt az óra, a magyaráág nagy leszámolására ! (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Magyar leventék ! Ne felejtsétek el, amit a szivetek felett viselt jelvény mond : Leventék ne felejtsétek el a fenyves Kárpátok által koszorúzott nagy Magyarországot ! Szabolcsi közsegek mérkőzési" A lelkesítő, maradandó hatású beszédre éljen hangzik fel, majd Kozák István tanár, szabadgyakorlatot végeztet a leventecsápatokkal. A gyakorlatok a feldolgozásukra fordított három heti időhöz képest igen jól mennek. A szabadgyakorlatokat az athlétikai számok követik. A nemes vetélkedés láng ja lobog fel a szemekben s viharos buzdító szó repül a futó vagy a kötelet huzó falubeli testvérek felé. Az egyes számokban a nyerserő hatalmas arányai bontakoznak ki s elgondoljuk, mily nagyszerű sporteredmények válthatók ki ezekből az acélizmu falusi fiukból a testnevelés eszközeivel! — Láttunk egy tiszaladányi ifjút, aki sulydobásban a harmadik helyre került, de a vasgolyót csak ugy könnyedén legyintette oda. Rohod, Demecser ifjai az előmérkőzésekben nem kerültek be a döntőbe, de olyan nyererőről tettek tanúságot, hogy a legszebb reményekre jogositanak. A legszélesebb frontban a kötélhúzásnál állottak szemben a községek, Ebben nyolc egyesület vett részt. Még a tribünről is fölhangzott a harsány biztatás : Mada, Mada ! Ujfehértó ! Nagyhalász ! A győzles szabolcsiak. A részletes sporteredmény a következő : Az atlétikai számokban különösen Gáva és Ujfehértó leventéi domináltak. Ujfehértó ezen kivül a futballt ís megnyerte. A részletes eredmények a következők : .60 m. sikfutás : 2 előfutam után a döntőben első Farkas, Ujfehértó; 2. Fischer, Mándok. — 100 m. síkfutás: 3 előfutam után 1. Egry, Gáva, idő: 12.2; 2. Hönsch, Nagyhalász, 12.6; 3. Schvartz, Fehérgyarmat. — Távolugrás: 1. Csendes, Gáva 5.11 m.; 2. Hönsch. Nagyhalász 5.08 m.; 3. Torday, Mándok! Sulydobás: 1. Halász, Gáva 9.98 m.; 2. Komjáthy 9.00 m. — Kötélhúzás: 1. Nyirmada, 2. Nagyhalász. — 4X100 staféta: 1. Ujfehértó, 2. Mándok. — Az atlétikai számok lepergése után Ujfehértó és Nagyhalász futballcsapatai mérték össze erejüket, de az idő rövidsége miatt már nem fejezhették be a mérkőzést. A jobbik csapat, a rutinosabb Ujfehértó volt, a lejátszott idő alatt azonban csak egy góllal tudták megterhelni a nagyhalásziak kapuját. Érinek, okievekk. A futtball után az érmek és oklevelek kiosztása következik. A szónoki emelvény alatt Gáva, Ujfehértó, Kótaj, Demecser, Mándok és Nagyhalász csapatai sorakoznak fét a díjkiosztás aktusához, a többi község a délutáni órákban induló vonalokon hazautazott. A szónoki emelvényen Vitéz Raics Károly, a Testnevelési Tanács társelnöke jelenik meg és elismerő szavakban méltatta a Nyíregyházán lejátszódó nagy sportünnep jelentőségét. — Magyarország nemzeti felemelkedéséhez egy lépéssel közelebb jutottunk. Az ige testté kezd válni — mondotta. Mi létünkért önfeláldozásunkért küzdünk és ezt a küzdelmet a lelkek lerülelére tettük át, ahol még hatalmunk van. — A Testnevelési tanács elnöke meleg köszönetet mondott Szabolcsvármegye lestnevelési bizottságának, különösen Krómy Károlynak aki lelkes munkájával oly sokai tesz a nemzet éleiére mélyen kiható testnevelési kérdés megoldására. A lelkesítő beszéd elhangzása után dr. Kállay Miklós főispán kiosztotta az érmeket és okleveleket. Az elsők ezüst, a második dijat nyert versenyzők bronz érmet kaptak. Okleveleket kaplak kötélhúzásért Xyirmada, Nagyhalász, fegyelmezelí magatartásért Xyirmada, Vasmegy er,. Tiszaladány, Kótaj,. Ramocsaháza, Rohod., futballéri Ujfehértó, részvételéri Fehérgyarmat. Az ünnepség a Himnusszal ért véget. ,