Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-27 / 244. szám

1923 októf-er 27. Nemzetközi szükségszerűség a Magyarországnak nyújtandó külföldi kölcsön. Ezt a nagyjelentőségű megállapí­tást, amelyet mi régóta hangoztatunk Európa előtt, nem magyar ember mond­ta, hanem egy angol férfiú Sír William Goode. Ezt a kijelentést nemcsak azért tartjuk szükségesnek lerögzíteni, mert az egyedül helyes felfogást képviseli, hanem azért is, mert olyan ember mondotta,, aki­nek a szava meglehetősen súlyosan nyom az uj európai helyzetben. Az osztrák köl­csön ügye is az ő nevével van összefüggés ben s ő is egyike azoknak a befolyásos antant férfiaknak, akik a magyar kölcsön ügyét elejétől kezdve megértéssel kezelték}. Sir .WáHiam Goode, mint kitűnő köz­gazdász világosan látta hazánk gazdasági leromlásiát, amely feltartózhatatlanul ha­ladna tovább az elvérzés utján, ha a kül­föld segítsége irányunkban meg nem nyil­vánulna. Ennek a katasztrofális folyamat­nak a megakadályozása európai kérdés s valóban »nemzetközi szükségszerűség.« Sir William Goode azonban ezzel a kérdéssel kapcsolatban más figyelemre­méltó kijelentéseket is tett. Azt is mon­dotta a többek között, hogy egy magyar, kormányválság nagyon rossz szolgálatot tehetne a külföldi kölcsön ügyének, mert az eddigi tárgyalások során Bethlen olyan szerencsés hangot tudott megütni, amely ível a tárgyaló felek teljes bizalmát vívta ki magának. Egy iíyen kérdés mederbe juttatása során pedig nagyon fontos az a körülmény, hogy a kölcsönös bizalom' meglegyen. Egy kormány válság során fel­színre kerülő ujabb szabályok — amiről hála Istennek ezidőszerint szó sincs — teljesen uj helyzet. elé állítanák a köl­psönakció sorsát s ez óriási csapás tenne mert ezidőszerint mindlen kilátásunk meg van arra, hogy tavaszra a kölcsön bir­tokában leszünk. A népszövetség kiküldöttjei u. i. az egész november hónapot nálunk fogják tölteni s igy a Népszövetségi Tanács dec. 10-iki ülésén már sor kerül a kölcsön tárgyalásira. Sir William Goocle vélemé­nye szerint, amelyre igen sok okunk van támaszkodni, a Népszövetség Tanácsának a határozata, fölöttébb biztos,, hogy ked­vező tesz. Lévén u. i. jelenleg az a hely­zet, hogy a kisantant is támogatja az ak­ciót is a népszövetségben ís azok a fér­fiak foglalnak helyet s döntenek, akikkel Bethlen már megállapodásra jutott Genf­ben. Az az eset, hogy a magyar kölcsön ügye a pár hónap előtti ellenzék dacára is győzelemmel futja meg európai útját, semmi mást nem bizonyít, mint hogy Európa tudatára ébreid! annak a nagyje­lentőségű ténynek, hogy Magyarország ígjazí­dasági megsegítése nemzetközi szükség­szerűség, Ez nem tisztára magyar egzisz­tenciális kérdés, hanem európai Tsivána­lom is, mert nem lehet vitás,, hogy Európa nyugalmát nem szolgálhatja egy olyan ország, amelyben a nyomor és az elégedet­lenség ütött tanyát. Sir William Goocle a kölcsön sorsá­ról 1 tehát igen jókat mondott is mint az antant hatalmak benfelitesétől, aki egye­bekben jó barátunk is, nem vehetjük rossz néven, ha egyben tanáccsal is szol­gált :addig is, amig a kölcsön-kérdés fel­színen van, nem szabad semmi elhaman­kodott tíiöigot tenni. A felvidéki szövetkezeit ellenzéki pártok panasszal fordultak a Népszövetséghez sérelmeikkel. Prágából jelentik: A felvidéki szövet­kezett ellenzéki pártok vezetőségei a so­rozatos sérelmeik ügyében a kormány megkerülésével a népszövetséghez fordul­tak, ahova a következő memorandumot intézték: A Népszövetségi Tanácshoz. — Genf. — Uraink! Alulírottak pártjaink nevében bátrak vagyunk a Népszövetség Magas Tanácsának figyelmét felhívni ar­ra, hogy a csehszlovák köztársaság tör­_ vényhozása és kormánya következetesén megsérti azt a szerződést, amelyet 1919, Szeptember hó 10-én kötöttek St. Ger­main en Laye-bíen a szövetkezett és tár­sult nagyhatalmak a csehszlovák köztársa­ság kormányával. A csehszlovák köztársa­ság kormánya egyfelől nem bizlositja a Szlovén,szkóban és Ruszinszkóban lakó nemzeti kisebbségnek azokat a jogokat, amelyek megadására a fent hivatkozott nemzetközi szerződés 7—9 cikkeinek ér­telmében a csehszlovák köztársaság kö­telezve van, másfelől pedig nem teljesí­tették azokat a kötelezettségeket, amelye­ket a szerződés 10—13 cikkei Ruszínszkó önkormányzata tekintetében róttak a csehszlovák köztársaságra. Amikor a (Népszövetség Magas Tanácsának jóakara tu figyelmét erre felhívjuk, egyúttal a mellékelt függvényben felsoroljuk sérel­meinket és kérjük, hogy azokat gondosan megvizsgálni méltóztassék és ha azok megokoltaknak találtatnának, a sl. ger­maini szerződés 14. cikkének 2. bekezdése értelmében a szerződésnek érvényt szerez­ni ős, az alkalmasnak és hatályosaknak talált utasításokat megadni kegyeskedj ékj, A memorandum ellküldlésének hite termé­szetesen a legélesebb visszhangot váltotta ki a cseh kormánysajlóból', ami azonban a szövetkezett ellenzék akcióját nem tudja befolyásolni. (KEK.) Az építési kölcsönért 1924. január 31-éig lehet jelentkezni, A tegnapi hivatalos lap közli a lakás- j építésről szóló törvény végrehajtási uta­sítását tartalmazó rendeletet. A' rendelet szerint 1924. évi január 31-ig lehet jelent­kezni azoknak, akik építkezés céljából az állani által adott 6b százalékos valorizá­iíatlan hitéit igénybe akarják venni. A hi­tet kapható újépületek, ráépítések,, kiegé­szítések, irodahelyiségek,, üzletházak eme 1" lésére, illetve építésére. Az építőnek a kész lakások egy részét, a lakásügyi ható­ság rendelkezésére kell bocsájtani. A nép­jóléti minisztériumban működő »Állami Lakásépités« cimü szervezetnél kell jelent kezni a hitelt igénylőknek. Igazolni kell a jelentkezőknek, hogy van telke és rendel­kezésre áll a tőke 40 százaléka. — Ugyan­akkor be keh mutatni az építkezés ter­véi ós költségvetését Az építkezést 1925. november elsejéig kell befejezni. A hat­van százalékos hitelt a Pénzintézeti Köz­pont folyósítja évi 18 százalék kamat öt év, alatt, egyenlő,, éves részletekben fizc­év alatt, egyenlő, éves részletekben fize­tendő vissza, Idle egyszerre is bármikor visszafizethető. Késedelmes fizetés esetén havonként 10 százalék a késedelmi kamat). A késedelmes építtetőnek, vagy a vissza­élőnek a kölcsön folyósított részét valori­zálva keli visszafizetni. Az uj házakat harminc évi, a toMaléképitkezéseket husz évi adómentesség illeti meg. Átalakítások­nál 1 az adómentesség tizenöt év, die ez is csak akkor, ha 1924. január elsejéig lak­ható állapotba kerül­A románok Nyíregyházát is maguknak követelik. A belgrádi sftjtó felháborodva tárgyalja Románia terjeszkedési szándékait Belgrádból jelentik: A belgrádi »Tri. buna e. lap. nyomán az egész belgrádi sajtó a legnagyobb elkeseredéssel irnak egy Romániában erősen propagált készü­lődésről. A lap cikke különben szószerínt a következő: »Románia a békeszerződés értelmében megkapta már Bukovinát, ahol a román lakosság száma maximum csak 35 százaléka az összíákóságnak, a többi mind idegen anyanyelvű, azután megkapta Erdélyt, a Maros vidékét,, Bánát keleti részét és egész Bessz,arábiát. Ezek a leg­nagyobb részén a románok vannak abszo­lút kisebbségben. Mindazonáltal a romá­noknak újólag még ez is kevés lett. (Tk • »Romania Ajarec-I jövendölgetik, amely egészen a Tiszáig húzódna. Ezenkívül kö­Pénteken délután lesz a város emlékünnepe a Hősök temetőjében. vetélik a jugoszláv bánságot, valamint Magyarországtól még 50000 kilométer négyzetet, benne Szolnokot,, Békéscsabát Hódmezővásárhelyt, Nyíregyházái, stb. — Ha ez a fantazmagória megvalósulna, ak­kor Romániának még két millióval több nem román alattvalója lenne, mint ameny­nyi most van. Ilyen jogcímen akkor a cse­hek bátran maguknak követelhetnék Bé­cset, mi pedig Budapestet, de vannak el­végre határok!!... Románia túlzott aspi­rációi arról tanúskodnak, hogy ők ha Szövetségbe vannak is velünk, alkalmas pillanatban arra törekednének, hogy még tőlünk is további területeket zsaroljanak ki.« (KEK.) Nyíregyháza, október 26. A Nyirvi­dék tudósítójától. Évről-évre kegyeletes. emlékünnep színhelye a Hősök nyíregyházi temetője). Az itt emelt obeliszk alatt, a háborúban Nyíregyházán elhunyt katonák sírjánál felhangzik évről-évre a bus magyar fo­hász és elmélyül a lélek a nagy nemzeti tragédia átgondolásában. Az önző, sivár,, szi\ telén jelenben valóban ránkfér, hogy ott, a némán is. Vádoló sírok között rá­eszméljünk a hadiárvák, özvegyek,, rok­kantak iránt váló kötelességeinkre s a hősi hálái felmérhetetlen áldozatot bemu­taló perceire gondolva hozzunk mi is ál­dozatot a közösségért, hazánkért. Az id/eí emlékünnep november 2-án, délután lesz a hősök temetőjében s programmszámai Szombat délután 3 1h órakor nagy gyermekelőadés: Tücsök Matyi, vagy a beszélő kutya. Mérsékelt he!yárak! Premier Este § órakor Premier Fekete gyémántok

Next

/
Oldalképek
Tartalom