Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-23 / 240. szám

jíYiEjrnxÉK 1913. október 25. I Meg hivó, 1 GÖRE MART SA lányom esküvőjére, mely vigalom péntektől vasárnapig fog tartani ^z h§lybé}.i Apoílómozgódába, melyre jrvárqs apjaját, nagyját, tisztelöttel meghivom. Tekintettel a rosz valutára, a nászajándék nem }c0telező.

t csak ja jtgymegvált^s. Három napig dínomdánom, aztán lőhet szánombánom. Mindenk-i ottlögyen a mozgodába. Jegyet már előjegyözhet, hogy elnekésön, Göre Gábor bíró ur sk. és hűséges életpárja. Kátsa cigány Madzag Katyi hamistanu. Dutbints sk., ö. m. a f. Katufrék sógor, mint tanuk. Birák és ügyészek országos gyűlése. Vasárnap tartotta meg országos gyűlését a birák és ügyészek egyesülete Szegeden, ahol a nyíregyházi osztály részéről Dr. Szirmay Lajos és Dr. Foltin Endre királyi törvényszéki birák jelentek meg. A fogadás igazán magyaros volt. Kocsik sora várta az érkezőket. Kétszáz nem helyi biró és ügyész jelent meg. Kedves szeretettel ölelte magához a hiies magyar város csonka Magyarország kiküldötteit. A közgyűlés békeidőre emlékeztető nyugodt, méltóságleljes tónusban folyt le. Wolff Károly a főudvarnagyi biróság elnöke nyitotta meg a kongresszust, mint az egyesület elnöke. Nagy koncepciójú beszédében rámutatott arra, mikép összejőve telünk célja, hogy a vidéki bíróságokat, mint vidéki empóriumokat rá kell szoktatni arra, hogy minél nagyobb erővel önállóan is irányítsák a testület gondolkodásával, erkölcsi és szellemi fölényével az állampolgárok közvéleményét és felfogását, továbbá, hogy ezen összejövetelünk emelni akarja a kari szolidaritást és egységességi érzetét, amely által a súlyos gondok közepette küzködő kartársak érezzék az összetartást é; a régi birói hagyományok nagy szellemi szolidaritását

1. Európa jelenlegi helyzetében minden csepfolyós állapotban van, a lelkeken a nagy gazdasági krizis, a lelkek nagy válsága, mint tények mellett kétségtelen, hogy egy erő jelentékenyebben kidomborodik, s ez az öszszetartás, az egységesség ereje és ezt az erőt a birói kar nem a romlásra, hanem az építő, alkotó munkára szenteli a nagy, a szent és ezer éves magyar vérrel védett és áztatott Magyarország feltámasztása érdekében. Leszögezte az elnök az osztályharc, mint a magyarság erőrontásáuak bontakozó kontúrjait, kiemelve a testvéries emberszeretetet a nagy cél érdekében. A közvélemény figyelmét felhívja a birói kar jogos, nem egyéni, vagy kari, hanem állami érdekeire és arra a dicsőségteljes és heroikus munkára, melyet a birói kar asszonyai a Iétfentartás súlyos gondjai között hősiesen tanúsítanak a nagy magyar haza érdekében. Intve figyelmeztet, hogy a mai viszonyok kaotikus alakulata nem társadalmi evoiució, hanem a haladás stagnálása és esetleg végromlás, — ennek megakadályozása a birói testületnek soha el nem hervadó gondolata és elve lesz. Megállapítja, hogy a birói kart nemcsak az igazságszolgáltatási, hanem a közigazgatási ügyekben is felhasználják és ezi az államéletösztön megnyilvánulása s ez a tény dokumentálja, hogy az intakt birói erőt szükség volt beilleszteni az egyetemes állami cél érdekében. A birói erőt, tekintélyt, méltóságot és hatalmat az anyagi erő biztosítja, ezért küzdünk ennek elérése végett. Soha nem domborodott ki ez a tétel pregnánsabban, mint a midőn a lehetetlen béke pusztító béke hatásában a balkánizálódás réme fenyeget. A magyar birói kar ezen rém útjában áll az ő régi hányományainak és nagy szellemi erejének felhasználása .mellett. A birói -tekintély megóvása és a magyar birói függetlenség nem egyéni vagy kari érdek, hanem a nemzet konszolidációjának vitális érdeke. Nyugodtlélekkel valljuk és megállapítjuk, hogy a magyar birój és ügyészi kar nagyobb áldozatot hozott a hazának, mint bármely, más testület s ezt tette és teszi azon szilárd «s hazafiságtól lángoló elhatározással és kijelentéssel, hogy továbbra is megmarad ezen haza iránti áldozatos szeretetében. Senki ne higyje, hogy a kultura ,a cixTlizáció ,és a fejlődés uj utakon lehetséges, ellenkező leg, a nemzeti tradíciókat, az évezredes jogö«*- kat csupán rövid időre lehetséges felborítani. A socialis axiómák megdölésének idejét éljük, a tekintélyek roskadoznak, enélkül állami élet nem lehet, — ezen igazságba kapcsolódik a magyar bifói kar, midőn az egyenlő elbánás elve alapján a tekintélyének. ,a megóvása kérdésében intéz szót az anyagi (.megmentés végszükségében a legfel sőbbekhez. ... ».; ,. .j .),... t- . Biztunk .és ma is bízunk abban, hogy a magyar állam kormányzójának és .vezetőinek mindenkori, törekvése .a birói hatalom függetlenségének nemcsak sértetlen fenntartása hanem tannak anyagi megerősítése és kiépir tése. Bizalmunkban nem .csalatkoztunk a / legutóbb sem.. Ez az állami áldozat értékes gyümölcsök teimő talajául fog szolgálni, -+mert a bíráknak minden irányban törvény által'biztosított függetlensége, mint alkotmánybiztositék egyik legerősebb alapkövét és támaszoszlopát képezi az egységes, régi nagy Magyarország kiépítésének és feltámadásának. Dr. Foltin Endre. A nyíregyházi anya- és csecsemövédő intézetről a város gondoskodik. A Stefánia S?övets4<r Nyiresfvíiáza városához fordui seöitségért. Nyíregyháza, október 22. A Nyirvidék tudósítójától. • A Stefánia Szövetség nyíregyházi cso<portja szombaton délután a vármegyeháza kistermében Mikecz István alispán elnökié lével közgyűlést tartott, amelyen Kardos István kulíurtanácsnok ismertette a-nyíregyházi anya és csecsemő védő intézethe

lX zetét. Rámutatott, hogy ha a társadalom' illetve Nyíregyháza • városa nem siet az immár nélkülözhetetlen, szociális intéz* meny gyons támogatására, akkor a várost és a Stefánia Szövetséget az a szégyen éri, hogy mig az ország valamennyi más városában a jó sorsban virágzanak az anya és csecsemő védő intézetek, adidig Nyíregyházán be kell szüntetni a dispensaire-t. A Szövetség fiókja bizottságot küldött ki, amelynek feladata az volt, hogy a többi vidéki várostól kért információ alapján készítsen javaslatol, miként lehetne a Stefánia Szövetség szárnya alatt müködő intézeten segíteni. A bizottság Sz«ged, Debrecen,, Makó, Hódmezővásárhely bői kapott adatokat. Eszerint mindienüt'fc az illető városok vállalták az anya és cse csemővédő intézetek fenntartási költségeit. Igv pl. Debrecen város havonkint négy mázsa búzának megfelelő segéllyel támogatja a dispensairet. Ivarjdbs István tanácsnok előterjesztése alapján kimondotta a szövetségi fiók közgyűlése, hogy. miután a dispensaire mintaszerűen és kéz zelfoghaló eredménnyel végzi felaldíalait, a Stefánia Szövetség Nyíregyháza városához fordul, hogy a város Debrecenbe? hasonlóan huzaértéküi segélyben részesítse, a dispensairet. Miután ÖZ anva . és gyermekvédő intézet elsősorban Nyíregyháza város gyermekvédelmét szolgálja, kétségtelen,.hogy a város megjiozza a kért á'Idoaatot és megszavazna a segítséget. A Szövetségi fiók közgyűlése ezután a dispensaire megszervezésében elismerésre méltó, eredményes munkásságot ki. fejtő s most lemondó dir. Garay Gyula szövetségi ügyvezetőnek ügybuzgó mükör dóséért jegyzőkönyvi köszönet monküását határozta.eti ,s helyébe az ügyvezető igazgatói állásra Luka Jenő polgári iskolai tanárt a titkári tisztségre pedig Schrenk Károly tanárt választotta meg. A pénztárosi tisztségre Nagy Lajos lelkészt, vármegtylei levéltárost kérte fel a közgyűlés. A szövetségi fiók felhatalmazta az uj ügyvezető igazgatói, hogy minéi szélesebb körben, minél nagyobb számban toborozzon tagokat s egyszersmint elhatározta a közgyűlés, hogy a tagsági dijat már affolyó évtől' kezdve 1000 koronára emeli. Karfdp>S| István arra kérte a szövetségi fiók tagjait, hogy a nemzetnevelés,, a magyar ság jövője, az általános szociális bajok eliminálása .szempontjából olyannyira jelen, tős szövetség működésére hívják fel a nagyközönség figyelmét, hogy minél számosabban vállalják a tagsági kötelezettséget, a legkevesebb karitativ áldozathozatalt, amelyet mindannyiunktól elvárhat a nyomor enyhítésére, a higiéniai nevetésre vállalkozó Stefánia Szövetség. A csehek nem büntetik a valiásgyalázást. Cseh légionisták megszentségtelenítettek egy .templomot s a biróság valamennyiüket felmentette. A cseh megszállás idején 1918. December 30-án a bevonuló cseh hordák megszállották az azóta elhunyt Párvi Sándor szepesi püspöknek, savniki kastéliyát és ott elszállásolták magukat. Ugy este 8 óra tájban több tiszt vezetésévei a légionisták'behatollak a kastélyhoz tartozó templomba ós harangszó, valamint orgonazugás mellett misemondó ruhákba öltözve, misét szolgáltattak,, mig több társuk azalatt vadul ordítozott és dorbézolt. A plébános másnap megjelent a templomban, melynek belsejét teljesen felforgatva és összepiszkítva találta. December 31-én amikor a légionisták eltávoztak, a társaság több tagját nyomozás után sikerült kitudni. A pozsonyi hsdosztálybiróság ez ügyből kifolyólag 'most ítélkezett Passzer Ferenc hadnagy, Razera főhaidinagy,, Rezsni. önkéntes, Sveo. tizedes,, valamiül Kuosera, Kapót a és Bozse légionisták fölött. Bár a skandalozus esetről a harangok megszólalása, valamint az orgona és énekhangok révén azonnal tudomást szerzett a község vallásos lakossága, a vádlottak mégis letagadták a terhükre rótt cselekményt és .saját tanúikra, hivatkozva, tudni sem akartak az esetről

1. Ezek alapján a katonai biróság valamennyiüket felmentette a vaílásgyalázás vádja alól. Minthogy a vaílásgyalázás bűnténye teljesen köztudomásu, ez a felmentő ítélet egyike azon igazságügyi botrányok nak, amelyekhez hasonlo a panamáktól és visszaélésektől hemzsegő cseh köztársaság életében szinte mindennapos.