Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-18 / 210. szám

'JhföRgXDÉKi Í9Ü3, szeptember Í9. A micskepusztal árpádkori templom. Még 1921. év őszén jutott tudomásom­ra, hogy Erdődy Miklós ur bökönyi ha­tárba eső micskepusztal birtokán a ré­gi község templomát, illetőleg annak alap­falát megtalálták. Dr. Dohnál Jenő bará­tommal ki is mentünk a helyszínére, hol a már kikeresett álapfalrészeket lemértük, lerajzoltuk. A korán beállott őszi esőzé­sek miatt azonban az ásatás nem történ­hetett meg, sőt a felszökött napszámbérek több mint -egy évig késleltették a fundar imeiitum feltárását, mig ez év tavaszán a Nyirvidék 57-ik számában Erdődy Mik­lós ur egy a multak iránti őszinte szere­tetrőt tanúskodó lelkes cikkben hivta fel ismételten figyelmünket a kutatásra, majd muzemuunk gyenge anyagi erejé­re, még inkább a tudomány hasznára való tekintettet 1 az ásatás költségeit is magára vállalta. s Áldozatklészsége nem történt hiába. A két liétig tartó ásatás értékes eredmény}­re vezetett, mely alkalommal nemcsak a fundamentum alakját és nagyságát sike­rült megállapítani, dacára a több helyen megbolygatott és kiszedett alapfalak hiányának, hanem annak formájából épí­tési idejét is. A micskei templom ugyanis ta XIII. század második felében épült, ab­ban az átmeneti időben, mikor a román stihisu épületeken érezhetők a góth íz­lésű építészet sajátságai, amit nyugoti homlokzatának diagonális irányban épült támfalaiból következtetni. Az ásatás felderítette, hogy 10.90 m. hosszú és 9 m. széles templomhajóhoz 6.50 m. széles egyenes záródású szentély, tartozik, melynek északi oldalán sek­restye is épült. A feltárt aliap s a téglák hiéreteí kétségtelenné teszik a templom árpádkori eredetét. E megállapítást meg­könnyíti, egyszersmind megerősíti a Zol<­tai Lajos debreceni múzeumigazgató bará­tom állal megásott nagy- vagy belsőguthi templom alaprajza, mely nemcsak analóg, de méreteiben is csaknem azonos a inics­kepusztaival. Kár, hogy be nem mutatha­tom e helyen a két kiásott templom alap­rajzát, melynek feltűnő hasonlósága min­den szónál beszédesebb bizonyítéka v. la két templom egyidőből származásának. Az április 16-án megkezdett ásatás al­kalmával az épités idejét jellemző, beszélő faragott köveket nem találtunk, ha voltak is ilyenek, régebben elhasználták gazdasági épületeknek. Szájhagyomány szerint a bö­könyi gör. katli. templom a micskei tég­láiból épült. A téglák egy része 4. cm. vastag lapos, 15 cm. széles,, 25 cm. hosszú nagyobb része 7 cm. vastag, 13 széles, 28 cm. hosszúságú. A szentély délkeleti sarkán és déli oldalán, úgyszintén a templom északi oldalán kiálló falak való­színűleg nem pillének, csak leomlott fal­részek, mint az a szentély záródásánál is tapasztaltatott. Az 1578-ban elpusztult Micske község területének nagyobb része Bököny észa­ki részén, kisebb része Ujfehértó,, egy kis sarka Geszteréd határába esik. A most megásott és kikeresett temploma az ujfe­hértó-geszterédi ut mentén a Lónyai és Erdődy birtokok kereszteződésénél az utóbbi birtokon az úttól' északra 150 iné" terre csekély lemelkedésü u. n. Templom dombon épült. A templomot körülvevő község utcái helyét a mélyedések ma is világosan mutatják, a házhelyek során a föld szürkésszinü. A' fundamentum körüli kormos rétegbőt megállapítható, hogy a templom teteje nádból való volt. A templom körül kivüli-belől ember és gyermekcsontokra akadtunk, ami régi templomok környékén megszokott jelen­ség. Az épen kivett koponyák közül nehá nyal behoztam a múzeumba. Az alapfal északi oldala legjobban meg volt hábor­gatva; erre az oldalra hordták össze ha­lomba ezeket a csontokat, melyeket előbb kiástak, pedig ami apróságot találtunk,,azt 1 káptalan 'előtt Zarándi Péter fia László | elismeri, hogy Zokoli (Szakolyi) György, fiai és társai szabolcsvármegyei birtokaik [ hói s az ezek közt levő Myskéből is ki­I adják Zokoli Katalinnak az őt megillető | leányi negyedet. 1421. jul. 18-án kelt le­[ leszi conventi iratban Dengeiegi Zsuzsán­! na hozományában említtetik Myksie. 1423. máius 27-én keit a leleszi konvent jelen­tése azon határrendezésről', melyet Baka­mazi Pál és Zokoli János közt, Zokol és Mikse birtokokon eszközölt. 1424 szept. 11-én Zokoli Imre fiai tilalmazzák Raka­mazi Balázs diákot és Losonczi Dénest Zokol, Bőd,. Mikse, Adon, Mihályi birto­kokon fekvő részek zálogosításától. Csánki D. fentemiitett müvéből tudjuk, hogy Miske 1446 és 1483-ban is a Szakolyi csa­tiadé. Zichy okmánytár őrzi, hogy 1455 má jusi 21-én Rakamazí Fóris özvegye férje rokonait nyugtatja hozománya és hitbére iránt a leleszi couvent előtt, mely okirat­ban Bakamaz, Bőd,, Miksie, Zokol, Adon, 'Mihályi és Badván községek szerepelnek. 1455. márc. 16-án ugyancsak a leleszi convent előtt kelt iratban nyugtatja Upo­ri Pongrác néhai nagyanyja után járó le­ánynegyedét illetőleg Bakamazi Mihályt. A Károlyi család levéltárában olvassuk, liogy Zokoli Miklóst, kinek Mixe határá­ban van birtoka, a váradi káptalan meg­idéztette 1471 aug. 30-ra a Károlyi Ber­talan fia János részéről rajta esett sérel­mek orvoslása ügyében. Az országos levéltárban lévő clicalis összeírások szerint a töröknek behódolt Micskének 1567-ben 7 portája van s ezek után adózik. Földesura: Tokaji A. Velics: Magyarországi török kincstári defterek­ben olvassuk, hogy 1572-ben Meski (sic) falu 15 házból és templomból áll. Lakói ezek: A János, Bérén,, Bociinka, Csatos, Dankó, Decsi,, Dobos, Forgós, Kopár, Kovács, Kötényes,, Lukács, Pap, Szabó, Süle, Tokaj, Vig. Micske 1578-ban pusztult el Bolt, Bal­kány, Nagy- és Kis Guth,. Geszteréd, Hu­gyaj, Adon,. Parlag községekkel, amint azt a történetből tudjuk. A Nemzeti Múzeumban ie^ő Nyárády leveles ládában található értékes iratok szerint 1700-as évek elején egy részt bír­tak Micskéből a piaristák zálogban Erdődy Györgytől. 1756-ban Erdődy Istvánt, Nyá­rády Györgyöt ,és Erdődy, Gábort ismerjük birtokosainak, úgyszintén 1772-ben is. — Természetesen már akkor puszta, ami ki­tűnik a Nyárády féle egyik 1773-ban kelt okiratból, meíyszerint id. Nyárády Györgyné Uketyevios Borbála és fia ifj. Nyárády György zálogba adják micskei praediumban levő kuriájukat, melynek fe le 62 öreg lépés volt, 250 frtért Néme'hy Antalnak és hitvesének oly módon, hogy hat évig sem maguk, sem maradékaik ki nem válthatják. A praedium pusztatelket jelent. Jelen korban az Erdődy családon kí­vül a Morvay, Somossy,, Bori, Nánássy és más családoknak van "itt birtoka. Hálával és köszönettel tartozik mu­zeumunk Erdődy Miklós urnák azért az önzetlen hazafias áldozatért, mellyel gyűjteményünket, vármegyénk történetét s általa a tudományt gazdagítani szíves volt, de hálával adózik fiának Erdődy La­jos urnák is, ki apjának tudományszerete­tét teljes mértékben örökölve, az ásatás végrehajtásán és annak mentül pontosabb keresztülvitelén annyi energiával, fáradt­ságot nem ismerő szorgalommal, odaadás s,al és megértéssel munkálkodott, hogy közreműködése nélkül a már megbolyga­tott alapfalak kikutatása aligha sikerült volna, őszinte köszönetet mondok e he­lyen a magam részéről is Erdődy Miklós urnák és kedves családjának azon szí­ves barátságért és vendégszeretetért, mely, lyel kétheli ott időzésem aljatt körülvet­tek. — Kiss Lajos. itt szedtük össze. Buhadiszek voltak: bőr­szíjon két szeggel! ráerősített fémből való disz; ismeretlen rendeltetésű és anyagú téglányalak vászon nyomaival; egy fél­tenyérnyi bőrdarabon kis ujjnyi széles le­! mez karika három lyukkal; "lemez rósz ! ezüstből ruhára való; sodrony női ruha­j díszről és lencse nagyságú közepén lyu­| kas pityke. A templom északi és déli alapfalai bel ső részei mellől kerültek ki ezüst forint nagyságú faltöredékek, meszelt vakola­tok, melyek alapszíne tiszta fehérek vol­tak, némelyik egyenes és görbe vonalú vörös, másik fekete csíkkal díszítve,, de volt vörös alapszínű is; a templom bel­seje tehát díszített volt. Egyik téglatörei­déken szivalaku mélyített ornamentika látható. Napfényre kerültek még innen ajtó vasalások, hevederek részei,, belső részén farostokkal, sodrott karikáju ajtó huzó, kisebb nagyobb vasszegek és más ismeretien rendeltetésű rozsdás vasak. A kiszedett alapfalak földtömegéből letört hegyű fúrót, lakatot,, zablalöredéket is szedtek ki, úgyszintén használatlannak látszó uj tótfazék díszített töredékeit, me­lyek aligha egykorúak a templommal. Elő­került még egy rézgyűrű és Brandenburgi György Vilmos poroszországi választófe­jedelem (uraik. 1619—1640) lengyel min­tára vert 1624. évszámu ezüst garasa. A folklore körébe vágó azon sok hie­delem helyett pl. hogy Karácsony éjje­lén asszony jő fel a templomdombból és hangosan sir stb., valamint a képtelenebb nél képtelenebb nagy mondások és amit az e táji homokfúvásokról tartanak, hogy tudniiük azok alagutak, melyek a nagy­kállói várat ós Debrecen meg Nyírbátor városát kötötték össze — mindezek he­lyett inkább azokat az értékesebb adatokat isorolom fel, melyeket régi okiratokból si­került összeszednem és amelyek világos­ságot vetnek a község múltjára. Tudjuk, hogy Szabolcsvármegye te­rületén az első nagybirtokos csa Iád a !Güt—Keled csialád, amely család tagjai­nak neveit őrzik e vidék helységnevei kö­zül Adony, Gut, Dorog, Hodos^ Tiba, Vid, Pélbárt stb. Karácsonyi: »A magyar nem­zetségek a XIV. század közepéig« f l cí­mű müvéből- olvasuk, hogy a Gut—Keled nembeli Márton ispán alapította 1140-ben a csatári monostort, az alapítólevélben em üttetik Márton édestestvére Miske (Mi­cusa), Karácsonyi szerint is tőle kapta nevét a három község (Bököny, Ujfehértó,, Geszteréd) határában fekvő Micske község Csánki: Magyarorsz. tört. VöMrajza a Hu­nyadiak korában cimü müvében Miske, Mixe, Mykse néven fordul elő. Micske község legrégibb ismert birto­kosa ia Gut—Keled nemzetségben Sándor bán I. György fia, kitől' 1291 év előtt örö­költék I. István bán ivadékai palkonyai, bökönyi és györki birtokaival együtt, utóbb 1291-ben I. István bán legif­jabb fia Pál bán az előbb emiitett birtok- j részeket Hodos comesnek adta, mivel ak- ; kor örökölt, kárpótlásul az 1277-ik évi j csatában elvesztett balkezéért és a szén- ; vedett fogságért. Ugylátszik, hogy Hódos- j tói, a Szakolyi család ősétől visszakap- ; ták, mert 1329-ben I. Pál fia ós Vid és uno- f kaöccse Fábián bírják és a Szakolyi csa­ládnak akarják átadni kisibökönyi birto­kuk felével. A Szakolyiak ezt elfogadták, csak azt kötötték ki, hogy ha a micskei és kisbökönyi jószág átadásánál 'közbe­jönne valami akadály, akkor hugyaji bir­tokukból hasítsanak ki annyit, amennyit micskei részük és kisbökö­nyi birtokuk fele kitesz . A pápai tizedjegyzék szerint Mixe 1337-ben adózik, tehát már temploma is ván. A' Zichy okmánytárban száz éven ke­resztül 1455-ig több izben találkozunk Myskévet. 1420. évben jun. 4-én az aradi

Next

/
Oldalképek
Tartalom