Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-05 / 200. szám

2 •n J#ÍR,yiX3É% 1923, szeptember 5. A nyíregyházi háztulajdonosok akcióba lépnek. Résztvesznek az országos gyűlésen. - A házigazdák sérelme. A nyíregyházi háztulajdonosok vasárnap délelőtt, a városháza nagytermében tartották meg alllapszajíály módosító közgyűlésüket dr. Bencs Kálmán elnöklete mellett, amelyen a háztulajdonosok igen tekintélyes számban voltak képviselve. Módosították az alapszabályoknak ama szakaszait, amelyekre a belügyminiszteri jóváhagyás megadható nem volt, ugy, hogy mosit már,, rövidesen hivatalosan is akcióba léphet az egyesület. A Sándor Mór ügyvezető-igazgató áítal előterjesztett módosítást egyhangúlag elfogadták. Az ülés további folyamán Sándor Mór ellő terjesztette az elnöki jelentést az eddig kifejtett működésről, amelybe belé tartozik a házbéreknek mai nívóra emelésével' kapcsolatos országos naggyülésen való eredményes részvéte', az egyesület több tagjával, továbbá annak az intézkedésnek is megszerzése, hogy a háztulajdonosok íegaíább részben, beleszólhatnak a lakásoknak kiadásába. Az elnöki jelentéshez többen szólottak hozzá. Bánszky András nagy derűt keh ve adta elő, hogy többektől és a bíróságtól is tudakozódott az iránt, hogy vájjon feífeségétől, akitől ugyan egész Nyíregyházáért sem válna el, vajjón el vál'hatik-e? Minthogy mindenütt igenlő választ kapott, azt kérdezte,, hogy hál akkor a fakójától miért nem válhat el? — Hogyan lehetséges ez? (Nagy, derültség:.) Dr, Benos Kálmán is tarthatatlannak mondotta a mai helyzetet és a lakásoknak felszabadítását szükségesnek látja, de a házbérek kötöttségét sem tartja már megokoMnak. Pisszer János rámutatott arra, hogy a nemzet vagyonát tevő házbirtokok épen kötöttségüknél fogva, pusztulásnak vannak kitéve, amely kötöttséged fenntartani öngyilkos politika lenne nemzetgazdasági szempontból. Hozzá szólottak még a jelentéshez dr. Kerekes Pál, aki a háztulajdonosok jogos panaszainak és kívánságainak hangoztatására lap alapítását inditványozta, mert a sajtó szinte a iegmostohábban bánik a háztulajdonosok érdekeivel és hangoztat mindig ezzel

1 ellenkező kívánságokat. A további íeüsizólalók Marsalkó Lajos, Lovas Kovács János, dr. Szűcs Jenő és a polgármester, ismételten különböző és a mai jogállápotot jellemző sérelmeket adtak elő, amelyek mind azt bizonyították, hogy a mai rendet tovább' fenntartani nem lehet anélkül, hogy a háztulajdonosok iürefynüket a mai ós a kommunizmusból még mutatóul visszamaradt rendszerrel; szemben végleg el ne veszítsék . Befejezésül még elhatározta a közgyűlés, hogy a vidéki háztulajdonosok által Keaskeméten e hó 8-án megtartandó országos naggyülésen képviselteti magját és a közgyűlésen jelen voltak közül sokan jelentkeztek az országos naggyülésen való megjelenésre . r A "közgyűlés resztvevői a nngyteremben iiraikocuTft hőség emenerc is niTnövegig kitartottak ós ezzel is képét adták' annak az elkeseredésnek, amelyet a mai jogállapot belőlük kiváltott . Itt csupán még annyit kell megjegyeznünk, hogy az uj sajtót életre liivó indítvány kapcsán, a sajtóval szemben kivételt nem hallottunk, pedig tudtunkkal, a mai hciyzletnek megjavítása irányában, sokat küzdöttünk e lapok hasábjain, tehát ^«nnünkel vád nem érhfet. í:pp;n ellenkeződ lieg

1, mindenkor sürgetői voltunk a kötöttség olyan megszüntetésének, amely a lakásszaporitást célozta. Ami a házbéreket iíleíti, régóta hangoztatja lapunk, hogy ma már túlhaladott álláspont azoknak minimálása, vagy ami mindegy, maximálása. Az az aggodalom, hogy a szabad áralakulás mellett kialakuló tisztviselői lakbéreket a közülietek nem tudnak megfizetni, megdől akkor,, ha a felemelt lakbérek után befolyó kincstári haszonrészesedések ,s a házbéradók nagyságára gondolunk. Ezekből okvetlenül kilelnek e lakbérilletmények, de sőt "az állam tekintélyes többletbevételire ís számiihat. — Nincsen ok tehát a félelemre, mert hiszen a magánalkalmazottak és munkások, az emelkedett árakhoz viszonyított fizetést meg tudják maguknak szerezni. Ez esetben a lakásépítés rentábilis is lenne és igv az megindulna. De itt van a legújabb sütet, az adóvalorizáció. Ha már felemelték a lakbéreket, akkor mi akadálya van annak, hogy analógiában az adóvalorizációvali, emelkedjenek a lakbérek is? Ami a megengedett emelésikor nem volt sok, miért sok az most? Vagy miért nem lehet az valorizál tan ugyanannyi, mint akkor? MegoUdliató lenne ez a kérdés, de sokkal kényelmesebb hozzá nem nyúlni. Már pedig Pató Pá] ur nehezen^ mozgatja meg csizmjfcs nehéz lábait. (P. J.) A kereskedők és iparosok az uzsorarendelet helyesbítését követelik. Szüségesnek tartják az árdrágítók megrendszabályozását, — Az uzsora rendelet hibái. — A kereskedelmi és iparkamara közgyűlése. A debreceni kereskedelmi és iparkamara a napokban tartotta közgyűlését SzentKirályi Tivadar elnöklete alatt. Dr. Radó Rezső főtitkár ismertette a kamara pénzügyi helyzetét, mely jelenleg igen nehéznek mond

1 ható, mert a kamara által kért előlegeknek csak a felét engedélyezte az állam, noha a korona azóta egynegyedére sülyedt. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy mivel májusban módosított költségvetés jóváhagyása még nem érkezett meg, ismét felírnak a kereskedelmi miniszterhez és kérni fogják a módosított költségvetés mielőbbi jóváhagyását. Majd megalakították a kamara szakcsoportjait s kimondották, hogy a

z öfszszefr illetékeket felemelik és a legszükségesebb kiadások fedezésére harminc millió korona kölcsönt vesznek fel. Nagy érdeklődéssel fogadták a tagok tí'r. Radó főtitkár előadását az életbelépő uzsorarendeletről s ezzel kapcsolatban az uzsorabiráskoaás uj rendjéről, az utánpótlási ár felszámításáról és az árvizsgáIás kérdéséről. Majd az előterjesztett határozati javaslat alapján kimondbtta a közgyűlés, hogy a kamara sürgäß felterjesztésben kívánja a kereskedelmi minisztertől az utánpótlási ár •számítási alapul vételelének elismerését, mert az utánpótlási ár számítási alapulvétele nem más, mint a kereskedőknek és iparosoknak jogos védekezése a korona értékcsökkenése ellen. Bár a kamara azon az állásponton van, hogy az árdrágítókat meg kell rendszabályozni, ismételten óvást emel az uzsoratörvény és az uzsorabirósági rendeletek amaz intézkedései ellen, amelyek a tisztességes üzletemberek al aptalan m eghurcolás ára alkalmat nyújtanak. Tiltakozik a közgyűlés az uzsorabiróságok olyirányu kialakulása ellen, minek folytán az árdrágítást törvény osztályt örvénnyé, a kereskedők éis iparosok ül dőzésének egyoldalú eszközévé válnék. Nyomatékosan kívánja épen ezért a közgyűlés a gyorsított eljárás mellőzését, de mindenesetre olyan módosítását, amely a felebbezésre módot nyújt. Fentartja a közgyűlés azon korábbi álláspontját, hogy külön uzsoratörvényre és uzsorabirósági eljárásra már nincs szükség, de mivel ez intézmények fennállanak, okvetlenül szükséges a napi beszerzési, másképen utánpótlási ár elvé nek elismerése. A rendelet szerint kötelezővé tett szakértők ne hivatalnokok legyenek, hanem a gyakorlati szakemberek. Radó főtitkár előadása és a határozati javaslat elfogadása után Békés Lajos szólalt fel, aki elkeseredett hangú beszédben mutatott rá arra, hogy ezzel az uzsora-rendelettel a kormány a kereskedelem é\s ipar becsületes művelői ellen statáriálte rendszabályokat léptet életbe, mintha azok rablók és gyilkosok lennének. A kereskedők és az iparosok ne kérjenek védelmet, mert joguk van azt követelni. Elvégre a kereskedelemnek és iparnak saját megbecsülése érdekében kötelessége, hogy az ilyen eljárások ellen tiltakozzék. Ezután Képes berettyóújfalui kültag beszélt, aki azt kifogásolta, hogy a kereskedőket és iparosokat bárki feljelentheti, meghurcolhatja, ellenben, ha az illetőt felmentik az alaptalan feljelentőnek semmi baja nem történik. Szent-Királyi Tivadar elnök felszólalásában hangoztatta, hogy kereskedelem és i.par nélkül nincsen fejlődés, ninc,sen kultura és nem lehet ebből a rettenetes gazdasági kfiaoszból kiszabadulni. Reményét fejezte ki azonban, hogy az illetékes tényezőket végül is sikerülni fog belátásra bírni s igy a tisztességes kereskedő és iparos ismét nyugodtan dolgozhat majd. Diczig Alajos kamarai fogalmazó az ipari munka szabadságáról szóló törvényjavaslatot ismertette. A közgyűlés a kereskedelmi alkalmazottak fizetésrendezési ügyével nem foglalkozott, mivel erre nem tartotta magát illetékesnek, hangsúlyozta azonban, hogy ezt a kérdést szociális szempontok alapján kell elintézni. Jön! Ä nóta király Jön ! mr ^ Jön! nótaKirály a BOCSKflT KERT müvészszinpadára!