Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-30 / 221. szám

í JúilKsrisÉ^ 1923. szeptember 30. Nyíregyháza, szeptember 29. A JNyir­vidék tudó,silójától. A Testnevelési Bizottság lelkes agi­tációjának országraszóíó eredménye van. Szabóics vármegye Levente Egyesületei több mint négyszáz ifjúval 1 képviseltetik magukat a vasárnap délutáni nagy Leven­te-napon, a bujtosi sporttelepen. Szabolcs­vármegye ezzel a hatalmas demonstratív erejű sportünneppel példát mutat az egész országnak, miként lehet a vármegye falvaiba besugározni a test és lélek ed­zésének vágyát, bevinni a sportszellemet,, amelynek erősödése a nemzeti védő és offenzív erő leggazdagab forrása. Az utóbbbi hetekben kemény trénin­gen veitek részt a vármegye községeinek leventeifjai. A testnevelési törvény vég­rehajtási utasítása eddig még nem jelent meg, a vármegye járási testnevelőinek ke­zében még nincs ott teljes mértékben a testedzés végrehajtásához szükséges erő, mégis nagyszerű eredményt mutatlak fél a szabolcsi járási vezetők és a községek Le­vente Egyesületeinek vezetői, akik képe­sek voltak megmozdítani a vármegye ifjú­ságát és úttörő munkájokkai biztositolták a vármeg) Te sportéletének gyors felvirág­zását. A Testnevelési Bizottság is megfeszí­teti munkával kásizitette el a vármegye sportéletében fordulópontot jelentő nagy ünnepet. Dr. Krómy Károlyi dr. Tóth László akadályt nem ism»rve agitáltak a Levente ünnep érdekében. Kozák István tanár, aki a szabadgyakorlatok tervezője és végrehajtója, ismert ügyszeretetével 1 fá­radt a nagy sportesemény előkészítésében A bizottság kiváló támogatást nyert dr. Káflay Miklós főispán személyében, aki felhívta a legmagasabb körök figyelmét a vasárnapi nyíregyházi sporteseményre, Mikecz István alispánban, aki a köz­ségek odaadó támogatását biztosította let. kes felhívásaival az sportünnep részére. Az országos testnevelés élén álló Ta­nács meleg elismeréssel értesült a nyíregy­házi Levente ünneprőt és értesítette a sza­bolcsvármegyei testnevelői kart, hogy Raics Károly vezérfőtanácsnok az Orszá­gos Testnevelési Tanács társelnöke, to­vábbá Berky László főtanácsnok a vasár­napi nyíregyházi sportünnepen meg fog­nak jelenni a Testnevelési Tanács képvi­seletében. A sportünnep amelyen a diszes felvo­nulás után dr. Krómy Károly, a Nyetve elnöke ünnepi beszédet mond, vasárnap délután kezdődik, hogy azok az ifjak,, akik. nek vonata a délutáni órákban indul, kellő időben eltávozhassanak. A falvakból bejövő Levente Egyesüle­tek ifjai már a reggeli órákban megérkez­nek ós délelőtt 11 ó,,akor a bujtosi sport­telepen gyülekeznek. Itt emeljük ki, hogy a Kisvasutak igazgatósága ismételten tanújelét adta lelkes hazafiságának, meg­értő szelveméuíek s a (vonalán a sportünnep re érkező Leventék részére ingyenes uta­zást biztosított. A Levente Egyesületek ve­zetőin és tagjain kivüi számosan bejönnek az egyes községek lakosságából is, ugy, hogy a vasárnapi ünnepen találkozót ad' egymásnak és a nemzeti sport lelkes szeretetében forr össze falu és város népe. „A választások is bizonyítják, hogy szlovenszkó még mindig irredenta tűzfészek" Prágából jelentik: A prágai Lidove Noviny« cimü kormánylap a következő­kép siratja el a szlovenszkói választások alatt történt óriási kormány vereséget: »Szomorú, hogy még most is„ öt évi hosz­szu munka után az efmagyarosított tót vá­rosokban a magyar keresztény szoci ál is­la k többséget érlek el. Az ő keresztényszo­ciáüzmusuk pedig se nem szociális, se nem keresztény, mert a keresztényszociális ták a Luegcr-féle irány látszólagos kö­vetői, valóságban azonban Horthy-féle ir­redenta szolgálatban áll. Védőszentjük Szűz Mária, Magyarország védőszentje és Szent István, Magyarország első királya. Titkon utánuk sopánkodnak és várják a régi Magyarország visszaállítását. A tit­kos választások megmutatták igazi arcu­kat ós gondolatmenetüket. Szlovenszkó­ban tehát irredenta fészkek vannak, ame­lyek kitartó aknamunkáról" tanúskodnak.« Mindenkit kellemesen lep meg a Városi Színház uj köntöse. Az előcsarnokot művészi freskók diszitik. Cirkusz és politika. Három ur, aki a közelmultben az orszá­gos politikában s a főváros közügyeiben ve­zető szerepet vitt s részben még ma is irá­nyitólag szeretne hatni bizonyos társadalmi rétegekre, cirkuszi bérletre adott be pályá­zatot. A három »politikus«, nevezzük őket kitüntetőleg igy, a keresztény és nemzeti megújhodás jelszavával ékesítve a forradal­mak utáni kialakulatlan és iránytalan napok idején pendült a sorsdöntő országpolitika po­rondjára. A nemzet előlegezte nekik a bizal­mat s eszméket és törekvéseket várt tőlük, amelyek az ebek harmincadjára került hazát egy minden erőt összesítő, lelkeket átfogó programmal kiemelik a züllésből és szétron­gyoltságból. A kereszténység belső ereje a szeretet kiengesztelő balzsama, a nemzeti újjáépítés gondolata hogyne lett volna olyan biztató ige, amely után bízva indult a jótigérő jelszavaktol könnyen vezethető polgár. Idők multán csalódottan, keserű rezigná­cióval láttuk, hogy ugyanazon uraknak tettei­ben nem igen jelentkeztek a szép Ígéretek őszinte beváltása, sőt megdöbbentünk, hogy politikai eszközeik és szervezkedéseik módja olyan irányba tett merész kanyarulatot, amer ről-felől súlyos tanulságok árán épp akkor fordult vissza a beteg ország. Mindinkább nyilvánvaló lett, hogy ezeknek a forradalmi állapotokat még mindig kedvelő uraknak, csak álarc volt a keresztényi programm és leplező fátyol a hirdetett nemzeti egység, mely mögül hol diktátori hajlamokkal villo­gó szemek bújtak elő, hol pedig megértő egymásrakacsintással intézték kis játékaikat, az éppen általuk kurzussá degradált keresz­tény irány vértezett bajnokai. Nagy szeren­cse, hogy idejében félreállították őket az útból. A politikába bevitt cirkuszi játékaik, csatlósaiknak parlamenti nivót lesülyesztő harcmodora s puccsista—fascista érvényesü­lést keresésük betetőzték eredendő hibájo­kat s végérvényesen kirajzolták karakterü­ket. Leszorulva a miniszterkedés népszerű mezőnyéről, egyikük obskúrus puccsok moz­gató lelke lett, a másik tovább jeleskedett a felekezeti egyetlenkedések kimélyitésében_, harmadika pedig visszavonult a városházi többség hangos alvezérségére. Most aztán itt, a székesfőváros bizottságában találkoz­tak uj aktiviátsra a cirkuszbérlet pályázata kapcsán ; — azt az erkölcsi tőkét, amelyet szá­mukra a keresztény eszmék hirdetése köl­csönzött, mintegy gazdasági téren óhajtván kamatoztatni. Friedrich, Haller és Csilléry exkegyejmes urak cirkuszi pályázata, bármi­ként igyekeznek is az érdekeltek és sajtói­fullajtárjaik feltüntetni az esetet, etikai in­kompatibilitásnál fogva, nemcsak rájuk, a politikusokra vet sötét árnyat, hanem sajnos az ilyen cselekedetekkel mélyen megbántott keresztény nemzeti gondolatra is, amit a ki­sebb judiciumu nagytömeg könnyen hajla­mossá lesz összetéveszteni a politikai kon­junktúrával. Nem azt ítéljük el, hogy valaki keresz­tény ember, arra vállalkozik, hogy megpró­bálkozzék üzlektötéssel s ezáltal követendő példát állítson a materiális érzékkel és vál­lalkozó kedvvel kevésbé biró keresztény tár­sadalomnak. De elitéljük, ha magunknak közéleti tekintélyt igénylő egyének, »politiku­sok«, annyira meg tudnak feledkezni ma­gukról, hogy összeegyeztethetőnek vélik a nép képviseletét, törvények alkotását s a nemzet sorsáért való felelőséget — dummer­augusztok cirkuszi produkálásával. Mélyen elszomorító tünet, hogy ennyire sülyedhet politikai önérzete azoknak, akik ellenzéki pártállásuknál fogva a kormánytények fölötti bírálat jogát vindikálják. A társadalmi er­kölcs nevében tiltakozunk ellene, hogy ezek az urak a cinizmust és korrupciót megked­veltetni igyekezzenek a közélettel. A Városi Színház újjáalakítása va­rázslatos gyorsasággal közeledik a befeje­zéshez. Ala tegnap még kételkedett abban hogy a színház kapui már október 5-én meg fognpk nyílni, ma már igazat ad az' alakítást végző kitűnő mestereknek s elhi­szi, hogy az átalakítás befejezése napok kérdése, t Megkezdték a külső fal. festését is. Moliere, Shakespeare,, Szigeti József reliefjeiről lekerült a nyíri por rétege s ragyogó arccal néznek az alattuk folyó tisztító, díszítő munkára,, amellyel Tháíia templomának méltó külsőt igyfekszik ad­ni Nyíregyháza város és Heltai direktor áldozatkészsége. A Szinház belső világá­nak átfestése be van fejezve. Kellemesen lepődik meg, ' aki most a nézőtérre lép. A régi színházra le­hetetlen ráismerni, olyan ragyogón vilá­gító, finom izlésseel színekbe hangolt a né­zőtér. A páholyok bibor ais uj. Könyöklői­ket most vonják be uj plüssel. A villany­csillárok felszerelése most készül. A páho­lyokat egy-egy balikernyős kis lámpa fog­ja bevilágítani. A szinház megtekintése közben min­denkit megkap a vasfüggöny hatalmas reklámképe, amely Szalay Pál tanár festő­művész tervező erejét és pompás színek nyelvén beszélő pikturáját dicsérik. A' város sziluettje fölött a függöny egész magasságában egy óriás á'Iifl és keze töl­csérén kiáitj aa távolba a városi üzemek jó hangzású nevét és nevezetességeit. — Szalay mester egyebekben is nagy meg­lepetéssel: szolgál a publikumnak. A' bejá­rati csarnokban .amelynek sarkából' eltün tették a szemközti falhoz konstruált kis fülkével pótolták a jegyárusító szobács­kát, meleg magyar ornamentika claJCoa Egész Szabolcsvármegye képviselve lesz a vasárnaoi nagy sportünnepélyen. Az Országos Testnevelési Tanács elnöksége Nyíregyházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom