Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-29 / 220. szám
s Mmtmizí 1923. szeptember 29. A kivándorlásról olvastunk ma, arról a folyamatról, mely apasztja az ország számbeli erejét, A kivándorlás sok esetben időleges, mert a kedvező viszonyokat feltaláló honfitárs idővel' visszajön, magával hozván fáradságának gyümölcsét, ami nemzetünk vagyonát gyarapítja. Ebből a szempontból nem kífogáso'íhatuk a kivándorlást, van azonban olyan ,szempont ís, amely nem birja ki a kritikát. A kivándorlók közül nagyon sokan honosítják magukat uj hazájukban. Csak Amerikáról 1 tudjuk, hogy ott kétszázezer magyar szerzett állampolgárságot. Más államokban hasonlóan áll a dolog. Es ez a iszám nem zárt, mert csak azokat tünteti fel, akik rendes eljárással kérik a külföldi honosítást, de hányan vannak,, akik hoszsízas ott tartózkodással — maguk, vagy ieszármazóík — szerzik meg az állampolgárságot. És hányan vannak olyanok, akik akik nem találják meg a boldogulásukat az uj hazában és elvesznek nyomtalanul. Megdöbbentő jelenség, melynek súlya csökkenés helyett folyton növekszik. Legújabban a magyar szakmunkásokat csábítják külföldre és amint értesülünk, ezek kivándorlása is ijesztő mérveket ölr tött. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar kormány nem közömbös e kérdéssel szemben, hanem kellő óvintézkedéssel jár el, hogy e káros folyamatot megakassza. — Csakhogy e processzust rendé,letekket meggátolni nem lehet. A kivándorlónak nem a hazafiatlanjság adja kezébe a vándorbotot. Azért megy ki, hogy jobb megélhetést, biztosabb existenciát 'teremtsen az itthoninál. Nem lehet őket ezért megítélni, mert az élethez mindenkinek joga van s> e jogát ott érvényesiti, ahol tudja. A kivándorlásit békében is úgyszólván kizárólag gazdasági okok tették szükségessé. Ma még fokozottabban érvényesül ezen indok. Ha tehát, aggasztónak találjuk a kivándorlást, ne csak rendszabályokkal álljuk útját, hanem szüntessük meg az azt előidéző okot. Változtassuk! meg gazdasági helyzetünket, amennyire ezt csak tehetjük. A magyar kánaánnak nem válik dicsőségére a nagymérvű kivándorlás, főleg ha azt látjuk,, hogy nem az általános nyomor oka ennek. A világháborúban mi veszhettünk a legtöbbet, a trianoni borotva sok millió magyart szakított el az anyaországtól; nem engedjük tehát a zt, hogy most a kivándorlás csökkentse megfogyoU e rőnket . Aki visszavágyik a börtönbe. A Liliom ucca réme. Nyíregyháza szeptember 28. Saját tudósítónktól. Madarász Teréz 19 éves, leveleki születésű, nyíregyházi Liliom-ucca 28. szám alatt lakó cselédleány ez év július 18-án szabadult ki a börtönből és most ujabb lopásokat követett el, majdnem va. la mennyit a Liliom utcában. Boros Páli Liliom-ucca 31, egy ismeretlen egyén Szeg fü-ucca 17, Ehrenreich Lajos Liliom-ucca 24, Görőmbey Gusztáv Liliom-ucca 26,. és Fülöp Zoltán Liliom-ucca 18. szám alatti lakásaiba surrant be és mindenünnen elvitt néhány értékesebb ruhaneműt. Szerencsére rajtaütöttek és megakadályozták a további fosztogatásban. Madarász Teréz tehát ismét visszakerült a fogházba, ahová olyannyira vágyott. Nyíregyháza város megszervezte a téli nyomorenyhitő akciót. Központi Jótékonysági Bizottság intézi a szegények felsegitését. A szegény iskolás gyermekek cipőt és ruhaneműt kapnak. — A város két vagon terményt adott a diákjóléti akcióra. A Jótékonysági Bizottság megalakulása. Nyíregyháza, szeptember 28. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város tanácsa elhatároz ta, hogy a most meginduló téli jótékonysági akció irányítását központi szerv utján intézi. — Ezzet teljes mértékben megvalósul a népjóléti miniszter intenciója. A központi szerv »Jótékonysági Bizottság'« néven tegnap délután alakult meg. Az alakuló értekezletre dr. Bencsí Kálmán polgármester meghívta a helybeli jótékonysági egyesületek delegáltjait s a jótékonysági ügyekkel szíves érdeklődés,isiel foglalkozó polgárok kózül többeket. A' polgármester elnökletével megnyílt értekezlet a Jótékonysági Bizottság elnökévé egyhangúan Énekes János prépost-kanoiio kot alelnökévé pedig Paulik János ág. ev. igazgató lelkészt választotta meg. A városi tanács szükségesnek tartotta, hogy a Jótékonysági Bizottság elnöksége ne hivatalos szervek köréből váÜaisztassék mert a hivatalos személyeknek nem volna annyi idejük a jótékonysági kérdésekkel foglalkozni, mint a társadalom egyes áldozatkész tagjainak. A jótékonyság* pénzforgása A Jótékonysági Bizottság értesülésünk Szerint egyrészt a jótékonysági póiadóból, mársészt pedig a Bürge/ István hagyaték jövedelméből meríti a jótékonysági kiadások összegeit. Az első teendő. Most a hűvösebb ősz kezdetén a Jótékonysági bizottságnak az az egyhfmg'u véleménye, hogy eliső teendő a szegény iskolás gyermekek cipővel es ruhafélével való ellátása. — A Bizottság ebben az irányban haladéktalanul megteszi intézkedéseit. — .Veisznek bőrt, szövetet,, vásznat és nyom- i ban hozzákezdenek a gyerekcipők, felső és alsóruhák elkészítéséhez. Liszt, fa. A Jótékonysági Bizottság második sürgős feladatának a munkaképtelenek, szegények, aggok,, gyengélkedők liszttel és burgonyával való ellátását ismeri, mig har macteorban a tüzelőfával való segélyezést fogja keresztül vinni. Negy veiirötv en mUlló A Jótékonysági Bizottság tervei szerint előreláthatóan negyven-ötven millió fog a bizottság rendelkezésére álliani s ennek az összegnek határain belül keh a bizottságnak a jótékonyságot lebonyolítania. A város funkciója Nagyon helyesen azt határozta el a Jótékonysági Bizottság, hogy ruhák,, cipők, liszt,, fa beszerzését a város fogja lebonyolítani és á város fogja a Jótékony sági Bizottság javaslatainak megfelelően szétosztani" a segélyezésül szolgáló holmikat. ' — A szegény diákok segítése A város jótékonysági akciója a felsorolt segélyezési terv végrehajtása metieLt intenziven támogatja Szabolcsvár me-i gye alispánjának a főiskolai ifjúság segélyezésére irányuló nemes akcióját s erre a célra Nyíregyháza város két vagon termést adott. A Jótékonysági Bizottság tevékenysége elé a legnagyobb bizalommal nézünk, és hisszük, hogy amikor a segélyezési terv realizálódik, szivükre teszik a kezüket azok is, akik eddig jómódjuk ellenére huziák-halasztották ,1elebbezték a jótékonysági pótadó befizetéséi. Gondolják meg hogy a tét és társa a nyomor itt guggol a város küszöbén és nagyon rossz tanácsot ad az embereknek, ha erélyes áldozatkészséggel et nem üzzük. Leánybecsület a legszebb magyar film! Bemutatja 5 napon át (s zerdától vasárnapig) az Apolló. Arad, szeptember 27. Az erdélyi magyar közönség érdeklődése hihetetlen feszültséggel fordul egy aradi bűnügy tárgyalása el, amely előreláthatólag még e hó végén megtörténik. A bűnügynek ezúttal nem politikai érdekessége van; közönséges bűncselekmény l etárgyal ás,árói van szó, de olyan érdekes ügy ez,, hogy európai szenzációvá nőheti ki magát- Feltűnő hogy a sajtó az üggyel keveset törődik. Ennek fő oka az, hogy az újságírók nem mernek irni az ügyről, mert Ali kezei hosszúak és félnek, hogy a börtönben ülők bosszúja fogja őket kisérni. A vádlott egy Mold József nevü vasúti főfelügyelő, aki ellen a vádirat a következ őb un cselekményeket sorakoztatja fel: gyilkosság, szándékos emberölés,, hazaárulás, sikkasztás,, kémkedés, hűtlenség, lopás, zsarolás, diplomáciai árulás, közokirathamisitás, megvesztegetés, szóval 1 olyan bűnök, amelyek közül ha esak egyik-másik beigazolódik, Moldot feltétleíuii kötél általi halálra kell itélm. fivílkoff:s a börtönből. Ez a lömeggyilkossággal vádolt igen előkelő állást betöltő és sok millióval ren. delkező tisztviselő ma vizsgáiali fogságban ül. De ennek dacára is kiterjedt hálózata révén ma is szabadon folytatja garázdálkodásait. Mola a börtönből is mérget kever és állandóan rettegésben tartja a vele érintkezőket. Igy legutóbb vizsgálóbíróját is megmérgezték igen titokzatos körülmények között és csupán a puszta véletlennek tudható be, hogy a vizsgálóbíró titkokat rejtegető ajkai nem némultak el örökké. Az el® őfelvonás ez: Mold József földhözragadt szegény szegedi bak. tercsalád gyermeke; felnő a szegedi piarista gimnáziumban. Kiszökve az intézetből! egy kéjbarlangot rendez be Szeged fegocsmányabbb íebujaiban. Az intézetből ki. csapják, Mold vasutas lesz és mint forgat, mi altiszt a Mávhoz kerül, hogy rettenetes kilengésekben oly gazdag pályafutását Egy gyilkos, aki megmérgezi bíráját is és mit sem lehet rábizonyítani. Hold oláh vasúti főfelügyelőt gyilkossággal, emberöléssel, hűtlenséggel, lopással, Zsarolással, diplomáciái árulással, okirathamisitássai és sikkasztással vádolják.