Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-27 / 218. szám

i9'23. szeptember 13. *' Bi (^few^fK^HWiíifíll Hfi I Mä III'" JmTÖCEB^. 141 zött követendő gazdálkodási módokat, melyeknek alkalmazása mellett a lehetőség határam belül termésátlagainkat emelhetjük. Majd hazai növénynemSsitő tudósaink közül a két legnagyobb Székács Eremér és Legány Ödön tartották meg előadásaikat. Székács Elemér a növénynemesités közgazdasági jelentőségét, Legány Ödön pedig a nemesített magvak utántermelésénél követendő eljárásokat ismertette. Országos hirü tudósaink hosszú évek során leszürődött gyakorlati tapasztalatait összefoglaló előadások kiválóságait mi sem igazolja jobban, minthogy az előadások meghallgatása után a gazdaközönség ismét és fokozottabb érdeklődéssel kereste fel a mindenkit meglepő szakszerű nagy gyakorlati jelentőséggel

1 biró kiállítást, melynek bejáratánál,, amint a régi legendás időkben a Csaba vitézek, a sarkadi vitézek, »Tisza szakasza« által kiállított kalászok állanak diszőrségeL A kalász pályázatot dr. Vargha Kálmán gazdasági akadémiai igazgató, Székács Elemér és Legány Ödön növénynemesítő szaktudósaink bírálták meg. A bírálat nem választott ki egyetlen kalászt, mint legszebbet, mert a nyolcmegyés kamarake

r rület isokiele talajviszonyai és a kalászosok sok fajtái között igen sok teljesen egyforma színvonalon álló kiváló kalászos mintát talált, hanem a Tiszántu kalászosainak általában nag3'on sok kitűnő példányait találván, a kiosztásra kerülő 40 kitüntetést a következő három csoportban osztotta meg. Kitüntetett gazdák Az első csoportban kitüntetett gazdák mint a legkiválóbb kalászok bemutatói a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kitüntető díszokleveleit nyerték: dr. gróf Aímásy Imre pusztaszenttamási uradalma (buza), gróf Almásy Dénes gyulavári uradalma(buza), vitéz Czeglédy Béla Debrecen (buza), Csizmadia András Orosháza (buza), gróf Dess^vffy Emil uradalma Büdszentmthály (buza), Eszenvi József Szepes,puszta (zab), dr. Gaál Mihály Hajdúböszörmény (buza), Gábor József Tíszacsege (buza), Grósz Zsigmond Hosszúhát (buza) Jóna István Debrecen (buza) Középháti bérgazdaság Püspökladány (bu za), Kreybig Alajos Cserhát-Surány (buza) Macsi uradalom (zab), Mészáros J»nő Kis ujszállás (buza), m. kir .gazdasági akadémia Debrecen ((buza), m. kir. Föld míves iskolák Karcag, Jászberény,, Nagykáíló ((buza), önálló gazdasági népiskola Debrecen (buza), Nyírség Mezőgazdasági ipari r. t. Borögszáilásf u/adahna (buza), báró Orczy Lőrincz uradalma Ujszász (buza), Pásztor Gyula Debrecen (buza), . gróf Zichy Géza tetátteni uradalma (buza). Második csoportban Szabolcsvármegye tiszteletdiját: Polgári András Debrecen (buza), Gulyás András Berettyóújfalu (buza), Békésmegyei Kisgazdák Szövetkezetének tiszteletdijait: Zsilák MiháJty, Botytyánszkv Mihály és Kraszkó Mihály gazdák Békéscsaba (buza), Engel László tiszteletdíját Molnár István Debrecen (buza) a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tiszteletdíjait Tomory Zoltán Szabolcs (buza) vitéz Kiss István Sarkad (buza) dr. Uray Endre Tyúkod (buza) Ehmueich Hyula Deinecser buza kalászai. Harmadik csoportban jutalmakat Szol nokmegyei Gazdasági Egyesület 3COOO korona jutalmát a »Tisza szakasz vitézeinek kalászai Szabolcsvármegyci Gazasági Egye sülét 20000 korona jutalmát László Albert DeinCcser (rozs). Debrecen sz. kir. város jutalmát Szilágyi Sánor Debrecen (buza) Közgazdasági Bank és Váltó üzlet r. t. Debrecen jutalmát 10000 korona Hereczky Gergely árpa. a Békésmegye jutalmát 50(X) K-t Saszák Ádám Békéscsaba buza kalászai. Az országban első ízben tartott ilyen pályázatot és kiállitást dr. Rácz Lajos kamarai igazgató és Horkay Lajos kamarai s titkár rendezték a művészies elhelyezési munkát peig dr. Julow Viktor s. titkár végezte. A kiállítás, mely még f. hó 30-án (harmincadikán) estig lesz nyitva egyetlen gazdának sem volna szabad elmulasztani megtekinteni, mivel ritka alkalom oly sok szépet és hasznosat együtt látni, mint ezen a kiállításon. Akik nem tudnak beletörődni a zárórába. Nyíregyháza, szeptember 2ó. Saját tudósítónktól. 1921. október 23-án bál volt Bessenyő dön az iskola termében. Nagyon víg volt a hangulat s a cigány még talán most is húzná a talpalávalót, ha zárórarendelet nem volna a világon. De igy bizony éjfél után 2 órakor Bessenyőd község alabárdos éjjeli őrei névszerint Cs. Nagy Iván és Laskai Imre hivatalos tekintélyük teljes latbavetésével igyekeztek a belügyminiszter ur legmagasabb akaratának érvényt szerezni, azonban Bessenyőd messze esik a belügyminisztertől, még talán csendőrök sincsenek ott, Tar István, Jenei Menyhért és Kis András besenyődi legényeknek pedig kutya jó kedvük volt s ugykipenderitették a két éjjeli őrt alabárdostól együtt a táncteremből, mintha ott se lettek volna. A nyregyiházi törvényszék Jenei Menyhértet és Tar Istvánt hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt fejenkint 25 ezer korona pénzbüntetésre ítélte, Kis Andrást pedig felmentette. Az ítélet jogerős. Melyik az igazi feleség ? Nyíregyháza, szeptember 25. Saját tudóősitónktól . Szilágyi Ferenc 38 éves balkányi föMmives éveken keresztül éft vadházasságban Révész Máriával, akilől 3 gyermeke is született. Amikor kitört a háború és Szilágyi Ferencnek be kellett vonulnia az asszony sürgette a házasságkötést, mert csak így' kaphattak hadisegélyl. Szilágyi ezen okból 1914. augusztus 1-én megesküdött Révész Máriával, de amikor 1918-ban a frontról' hazatéri, nem akart az asszonynyal tovább együtt élni, válópert indított ellene, amit azonban nem lehetett befejezni , mert az asszony hallani sem akart a válásról. Pedig a dolog sürgős lelt volna, mert Szilágyi időközben Néző Zsuzsán na balkányi leányzónak udvarolt és ezzel szeretett volná házasságra tépni. Amikor Szilágyi látta, hogy szépszerével nem megy semmire, egyszerűen beállított az anyakönyvvezetőhöz 1920. április 1-én és másik házasságát elhallgatván, nőül vette Néző Zsuzsánnát, akitői egy év múlva gyermeke is született. Az asszony csali akkor tudta meg, hogy baj van. Szilágyi Ferenc ellen megindult a bűnvádi eljárás kettős házasság büntette miatt. Ez ügyben most lett volna a főtárgyalás, de azt nem lehetett megtartani, mert vádlott időközben Debrecenbe költözött. — Uj tárgyalást fognak kitűzni. A magyar kormány újra ajánlatot tesz az összes utódállamoknak a gazdasági kapcsolat kiépítésére Budapest, szeptember 26. Amerikai sürgetésre a legújabb idők óta szinte lázzal folyik az a propaganda, amely minden eseménnyel kapcsolatban Európa gazdasági szanálását hangoztatja legfontosabb feladatául a nagyhatalmaké nak. De igen súlyos okát szolgálhatja ennek Németország teljes lezüllése, ami az összes világtekintélyek nyilatkozata szerint egyértelmű lehet az'egész kontinens gazasági megsemmisülésével. A szanálási a'kciókat természetesen Amerikából irányítják és aminek láthatatlan ereje kihat a most folyó népszövetségi ülésszakra is annyira, hogy minden ezzel ellenkező vállalkozás megbukik a nemzetek genfi találkozásán, viszont a legerőteljesebb követelések sürgetik annak a politikai alapnak magteremtését, amely keretül szolgálhat egyrészt az (gyes bukdácsoló országok belső gazdasági' megerősödésére, másrészt arra,, hogy különösen Kelet és Középeurópa míndszorosabb gazdaság vionatkozásba kerülhessen egvmássat. Ezt a helyzetet használta fel a magyar kormány egy ujabb ajánlattételre, a melyben felhívja az összes utódállamokat a szükséges gazdasági kapcsolatok megteremtésére. Erről báró »Wimmersperg Frigyes kereskedelmi államtitkár a következők szerint nyilatkozott munkatársunknak: — Magyarországot a mai helyzetért semmikép sem terhelheti felelősség. — Számtalanszor tett kísérletet a békeszerződés utasításához hi ven egy utódállamközi gazdasági viszony kiépítésére. Ismeretes hogy kísérleteink — kivéve az olasz-magyar megegyezést — nem végződtek pozitív eredménnyel, mert minden egyes esetben politikai akadályokat támasztottak szomszédaink jószándékunk kivitele elé. — Ma a most folyó genfi tanácskozások és röviddel ezelőtt megindult szanálási láz ujabb helyzetet teremtett számunkra, ahhoz hogy megsimételjük az ajánlattételi. Meg kell állapítanom, hogy ennek vissz • hangja sokkai kedvezőbb az összes eddigieknél. Jugoszlávia már be is jelentette készségét a közvetlen tárgyalásra, aminek anyaga a mi részünkről régen készen van és igy semmi akadálya nincs a tárgyalások mielőbb való felvételére se. Ezek helyét még nem állapítottuk meg, bár nem zárkózunk el az elől se, ha annak lefolytatását Jugoszláv területen kívánnák. — Igy szó van Szabadkáról, Belgrádról és Budapestről. Az anyag legfontosabb része a vasúti, dunahajózási és ezekkel kapcsolatban az általános kereskedelmi megegyezés, ami azért fontos mindkét államra, mert megteremthetjük vele az első lehelőségét a Duna nemzetközi költségen való szabályozásának, ezzel pedig a magunk részére való tengeri kijáratnak. — Az osztrákokkar történt megegyezésünket tudvalevően revizíonálnunk kellett annak idején, aminek az volt az oka és ez az ok ma is fennáll, hogy takarékossági rendszabályaink értelmében redukálnunk kellett a felesleges és luxusbehozalalt. — Mi mai körülményeink között még sokáig lieiszünk kénytelenek — devizabajaink miatt is a minimumra szoríttatni a behozatalt, tehát nem léphetünk egy állammal se olyan szerződésre, amely forszírozott rekompenzáció« alapra helyezkednék velünk szemben. Ugyanez a helyzet a csehszlovák törekvésekre is áü. Nekünk meglévő mezőgazdaságunk mellett iparunkra is nagy szükséünk van, ép életképességünk szempontjától. Természetes azonban, hogy félkész'áruk szükséges behozatala elől nem