Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-25 / 216. szám

2 «aoraaai IM nin üi IH«ih M M,hi )m í; hu 19§3. szeptember 25. - »seirie«HRi«íSdegSHaBaMaa9aMMMa^ mowm iw A nehéz idők suiya alatt, a nemzet keserves állapota idején emeljük fel szavunkat városunk nemeslelkü höl­gyeihez. A nemzet szétzüHött anyagi helyzete, a megfeneklett közgazdaság adja kezünkbe a tollat, hogy városunk hazafiasan érző hölgyeihez küldjük instáló szavunkat: se­gítsenek megmenteni ezt az ártatlan nem­zetet. A mentő naszád egyik evezője a magyar nők kezében van. Ami pénzünk értéksüh eclésének egyik oka a módfelett nagy behozatal s ezért — nyilvánvaló — idegen pénzt kell fi­zetni. A behozatal legnagyobb tétele a ru­hanemű, ez maga 25 milliárd koronára rug A ruhanemű jórésize pedig luxus: selyem csipke, divatkelme. Ha ennek a 25 milliárd értékű behozatalnak osiak felét meg tudj" nók gazdálkodni, ez már valamelyest len­dítene gazdasági helyzetünkön. Pedig ez könnyen menne!! A magyar nők Egernél! és Munkácsnál fegyvert tudtak fogni; a magyar nők 18­ban le tudtak mondani a divatról, a páváa kodásról, a luxusról? Erre kérjük őket a haza jóléte és jövője nevében!! Mikor fogja már belátni az amberiség, hogy a divat kultusza üres, léha kultusz. A nő nem válik általa szebbé. Hiszen 1; végre is a divat csak hivalkodás a másik asszonnyal szemben: hogy íme, módom­ban van ennyit költeni. És pedig fölösleges; a gazdag asz­iszonyróli ugy is tudja mindenki, hogy gaz dag, ha pedig ezzel! hivatkodni akar,meny nyiveli szebb, ha az újság azt írja róla,, hogy egy nyomorgó családnak néhány ezer koronát adományozott. Ne értsenek félre hölgyeim!! A' szem­re valóság a hölgyek fegyvere a létért való küzdelemben, miután ma minden 1Q30 nőne csak 1000 férfi jut. De leh elegy szerűen, Íz­lésesen, csinosan öltözködni,, bizarr szí­nek, drága kelmék ós hiu fényűzés nélküli is. Higyjék el hölgyeim ,hogy" egy. komoly férfiú szemében, aki már az oltárra is gon­dol, sokkal szebb az egyszerű honi ruha, mint az idegenből importált méreg drá­ga tarka hixusrongy. Jön az idény, jön a farsang!! Legye­nek a nők az úttörők!! Indítsák meg tár­sadalmunk vezető és tehetős asszonyai a mozgalmat, tehát azok .akiknek módjában j áll luxust űzni. Alakítsanak »Egyszerű egy ; letet« melynek minden tagja fogadalmat j tesz, hogy a külföldi behozatal csökken- j tésére lehetőleg hazai kelmét visel, de j mindenképen egyszerű, izíéses ruhában j jár. Grand toalettet nem vesz fel se szín­házba, ise hangversenyre,, se bálba, se zsúrra!! Ez is honmentés hölgyeim!! Ez is ha­zafias kötelesség. És ha önök megállít­ják a divatiszenvedély puszii ló lavináját, hálás lesz érte az ország, de még az utó­kor is!! Rakovszky Iván belügyminiszter októberben jön Nyíregyházára. Mikor Betlíten István miniszterelnök Nyíregyházán járt, a kíséretében váro­sunkba érkezett Rakovszky Iván belügymi­niszter a tűzoltó lakianya udvarán egybe, gyűlt sok száz főnyi közönség előtt nagy­szabású politikai beszédjet mondott,. Ezzel a miniszter, városunk nemzetgyűlési kép­viselője beszámolt választóinak. Legkö­zelebb azonban újra Nyíregyházára érke­zik, hogy választói körében időzve,, sze­mélyes érintkezést találjon városunk tár­sadalmának különböző rétegeivel. Ra. kovszky Iván belügyminiszter nemzetgyű­lési képviselő érkezésének pontos dátuma ezidő szerint még ismeretien, annyit azon­ban illetékes halyen tudattak velünk, hogy a belügyminiszter még október hó folyamán meglátogatja Nyíregyháza város választópolgárait. A Leányegylet nyolcvan iskolás gyermeknek tud ingyen ebédet adni. A gyermekkonyhát rsem tudják eihdyezni. — Helyiséghiány miatt nem kapnak ebvdet a szegény gyermekek. — Ki tudna áldozatot hozni? Nyíregyháza, szeptember 24. A Nyír vidék tudósítójától. Akii* mostanában a szegény gyerme­kek patronájávaí, Ivégly Szerénával ta­lálkoznak, egy sürgető igen komoly ké­relemmel találják magukat szemben: Ivégly Szeréna a Leány egyesület ingyen ebéd akciója számára helyiséget kér. — Zavartan és röstelkedve fogadjuk ezt a kérelmet, hiszen magunknak is alig-alig van lakásunk s hirtelenében nem is tu­dunk tanácsot adni a Leányegyletnek, hogy a mai rettenetes lakásínségben hová Ls forduljon a szóbanforgó lakásügyben. Mindeneseire fájdalmas, hogy még tanács csal 1 sem szolgálhatunk s azt kell lát­nunk, hogy a jótékonyság hajója zátony­ra jutott. Mert lássuk "csak, hogyan is van ez a kellemetlen ügy? A Leányegylet a nyár folyamán elkésizült a téli évadra. — összegyűjtötték az ingyen gyermCkkónyha részére szükséges lisztet, zsírt,, burgo­nyát s a sok értékes élelmiszereket. Elké­szültek arra, hogy a tél folyamán egy se­reg szegény gyermeknek adnak ingyen gyen ebédet. Ha meggondoljuk, hogy a most beálló tél jóval kegyetlenebb ' ín­séggel sujt le a szegénysorsu családokra, mint a tavalyi, hogy a tüzelőanyag a liszt,, zsír s a többi élelmicikkek ára oly ma­gasra szökött, hogy a téli hónapokban rettenetes szűkölködés vár a szegényebb esiaíádokra, kétségbeesünk annak halla­tára, hogy a leányegylet ingyen ebédet akar adni, de nem tud,, mert sehol sincs egy konyhája, ahol az ebédet megfőzhes­se és egy olyan helyisége, ahol kioszt­hassa a rászoruló szegény iskolás gyer­mekeknek. Kötelességünk ezt tudtára adni a jóság iránt nem érzéketlen közönségnek amelynek köreiben bizonyára méltányol­ják a leányegylet tervének zátonyrajutá­tsiát és ha csak tehetik, bármily áldozat­tal 1 is segítségére lesznek az ingyenebéd akciónak. Tábortűz lobogott fel a Szabolcs utcában. A Turul cserkészcsapat beszámolója és búcsúestje. — Tánc a tábortűz körül. Nyíregyháza, szeptember 24. A Nyir­vidék tudósítójától. Szeptembervégi estén nyolc órakor már sötét van és szombaton is alaposan besötétedett már amikor a • kereskedelmis^ Iák szabolcsutcai intézete felé tartottunk, hogy résztvegyünk a Nyíregyházán még nem ismert érdekes ünnepségen, Turul 1" cser­készek tábortüzgyujtásánáí. Az iskola ud­varára a feszes vigyázz állásban tisztel­gő cserkészfiuk sorfala közölt fáklya fénynél lépünk be. Az udvar mélyén két bogrács tüze iövellli a fényét és egyszerre ugy érezzük, hogy bent vagyunk a cser­készeiét kedves romantikáju világában.— Négyszögben sövényt vontak a cserké­szek s ezen belül van a tábor, amelynek udvarára tombdiszes kapu vezet. Minden olyan, mintha ott volnánk a batatonberényi vagy más hangulatos tá­borozásnál. Itt van a hatalmas sátor, a melybe 30 ember kényelmesen ellakozhat. Melléje több sátor sorakozik s előtte sudár zászlóárbóc nyúlik a magasba, az 'őrs lo­bogójával. A tábor megszemlélésére sűrű sorokban érkezik a közönség s négyszög­ben állják körül a tábort, amelynek köze pén a kereskedelmisták pompás cigány­zenekara huzza a szebbnél 1 szebb nótákat. A cserkészek mindenben jeleskedj­ni tudnak s ime a cimbalom, nagybőgő,, hegedű is engedelmeskedik kezökben. — Pontban nyolc órakor Kollonay Zoltán tanár, az uj parancsnok négyszögbe sora­koztatja a cserkészeket. Az ifjak meHjett felsorakoznak az iskola kötelékéből távo­zó, de a cserkészzászlóhoz lelkes szívvel hü maradt »öreg cserkészek« is. Az ün­nepély Margócsy Emil igazgatónak tűz­gyújtó beszédévei "kezdődik. Nekünk ma­gyar tanároknak, — mondja — szent hi­vatásunk a tűz gyújtása, amelyet napróK napra végezünk. Annak az érzésével gyújtja meg a tábor tüzét, hogy ez a tüz ! egy napon eggyé lesz a láthatatlan sok í ezer magyar tábortűzzel, amelyeknek so- ' hatsiem szabad kiahidniok. Margócsy igaz­gató beszéde közben meggyújtja a pász­tortüzet, amely magasra csapva lobog a szépséges őszi estén. Egy percre azt érez­zük, mintha ősi magyar áldozati tűznél sorakoznánk fel, olyan mélyen áhítatos az az ünnepélyes pillanat, az arcunkra lengő fénnyel csapódó lábortüz értelmének elemzése. Margóosa igazgató lelkesítő szavai után ünneplő éljennel demonstrálják a cser­készfiuk azt a határtalan szeretetet, ame­lyet távozó parancsnokuk, Lénárt János az egri érseki katli. fefsokeroskedtelipii is­kola tanára iránt éreznek, aki most búcsú­beszédet intéz hozzájuk s egyszersmint be­számol a tábor balatonberényi táborozásá­ról. — Közvetlen, szeretettől^ magyar biza­kodástói áthatott, meleg szavakban szóL a cserkészet nagyrahivatottságáróf, a cser­kész tábori élet mélyen jelentős apró moz­zanatairól. Színes képet fest a Turul csa­pat nyári balatoni táborozásáról, amelyet a lábortüz köré sereglett fiuk boldog mo­solyai idéznek emlékükbe. Lénárt pa­rancsnokot percekig éljenzi a cserkészifju­ság, amely azután gyönyörű énekszóval, bohóságokkal, monológgal,, kedves cser­kész színdarabbal 1 szórakoztatja a közönsé­get, egész a mélabúsan felhangzó taka­ródéig. A tábortűz fénye mellett daloló, (szórakoztató fiuk, a tábori élet illúzió­ját ébresztő szép holdas est igaz gyönyö­rűségére van mindannyiunknak. A taka­rodó után a cserkészek zenekara tüzes csárdásra kezd s a tábortűz fényében táncra kerekednek a cserkésztük s a 'leá­nyok s a hold boldog mosollyal néz le a feledhetetlenül kedves tablóra. ffiry «L mjTW LV A MARÁVAL l WZ&jIÍM MMiJLW AJW a z Apollóban. Szigorúan felnőtteknek. Kői gummi hócipők minden nagyságban 75.000 K divatos szőrmeszárral E Hungária Cipőárullázban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. szám. Telefon interurbán: 195.

Next

/
Oldalképek
Tartalom