Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-21 / 213. szám

1923. szeptember 21. — A bankjegycsalás nem uj trükk, igen tisztelt Szerkesztő ur, meri Mikszáth Kálmán régen megírta a »Szent Péter esernyő jégben, hogy az öreg Müncz Ábrahám Abel­lova községben négy krajcárjával vásárolta össze az »angyalos« krajcárokat. A nagy ma­gyar iró által leirt eset a következő: Az öreg Müncz Ábrahám agyalágyult lett vénsé­gére. Ekkor történt, hogy két városi fiatal zsiáógyerek megbízásából négy krajcáros ár­folyamon kezdte vásárolni az »angyalos« krajcárokat. Persze ilyen krajcár akkor már kevés volt forgalomban. Annál több volt raktáron a két »s^bera-nek. Mikor már elter­jedt a hire, hogy négy krajcárt ad az örgg Müncz az angyalosért, egy szép napon meg­jelent AbeUován a két zsidó fiatalember egy egy hatalmas tarisznyával, amelyek színültig tele voltak angyalos krajcárokkal. Ezeket árusítani kezdték a faluban még pedig három krajcáros árfolyamon. A falu.siak kapva­kaptak az üzleten, mert gondolták igy is nyernek darabonkint egy krajcárt, ha Müncz bácsinak négyért eladják. És félóra alatt megvásárolták a két tehetséges kezdő siber egész angyalos krajcár készletét, s azután sietve kereket oldottak, visszavonván előbb a Müncz Ábrahám nak adott megbízást. Az angyalos krajcárok természetesen mind a falusiak nyakán maradtak. így fognak járni azok is, akik bédiilnek a 2, 100 és 1000 korol nás bankjegyekről szóló mesének. Müncz bá­csiról még azt is megírja Mikszáth, hogy mi\ kor• Sztrecsnyén járt és az utcai gyerekek megcsúfolták, egész bazári árukészletét közi­bük dobálta. Ezért maradt szállóige: »Egy­szer járt Sztrecsnyén örült zsidó.« Tisztelet­tel EGY ELŐFIZETŐ, AKINEK NINCS CSILLAGOS KÉTKORONÁSA. — Vadáskutyám van és nem tudom, mit kezdjek vele igen tisztelt szerkesztő ur ! A dolog ugy történt, hogy Trockij névre hall­gató, derék házőrző kuvaszomat egy szép hetivásáron elfogta a Bakonyi utódja. Jár­tam én utána, könyörgöm, mert a bujtosi város végen nem élhetünk kutya nélkül, de a sintér, bocsánat a városi közegészségügyi felügyelő ur kijelentette, hogy egy ujabban napvilágot látott rendelet szerint a kutyámat 90 napig megfigyelés alá helyezik és ha 90 nap múlva ki nem töri a nyavalya, hát béké­vel haza vihetem, d !e a 90 napi tartásdíj fejé­ben á 500 korona, összesen 45000 koronát fizessek, mert ha nem, ő agyonlövi a kutyát! Lője agyon, mondottam én nyugodtan, is­merve szükreszabott pénzátreám tehervise­lési képességét. így lön kimúlása az én Troc­kij kutyámnak. A keleti kérdés azonban ezzel még korántsem lett megoldva. Végre is buj­tosi kúriámat őrizni kell és én csak nem ugat­hatok helyette éjnek idején, mikor más tisz­tességes ember aludni szokott. Denikve ne­kem házőrző kutya kellett és megtettem ez­irányban á lépéseket. Egyik efajta lépésem eredményekép egyik jó barátom, irántam ér­zett lekötelező hálája némi törlesztésiekép egy pompás vadászkutya kölyökkel ajándé­kozott meg. A kölyök még csak három hóna­pos, de nagyságban vetekedik máris néhai Trockij kutyám kifejlett testi terjedelmével. Aggódó kérdéseimre, hogy hogyan neveljek én a vadászkutyából házőrző kuvaszt, fent ismertetett jó barátom felvilágosított, hogy tartsam láncon a kutyát, etessem véres májjal es uszítsam őt naponkint másfél órán át és akkor elsőrangú házőrző kuvasszá fog átala­kulni. Hát kedves szerkesztő ur én már két hete kísérletezem, és az eredmény kétségbe­ejtő. A kutya oly keservesen siránkozik a láncon, hogy megesik rajta a szívem és nem birom ki soká, — a véres májat legtöbbször a feleségem veszi el tőlem és pompás vacso­rát kanyarit belőle, az uszításnak ped'ig a látható világon semmi eredménye sincs. A • kutyám kezes, mint a bárány, nem bánt az a világon senkit sem, örül, ha őt nem bántják. A mult éjjel a tyúkólamnál kikötött egy rossz lelkiismeretű polgártársam, a hóna alá csa­pott két. tyúkomat, az egyik gatyás volt, a másik kendérmagos és távoztában jó szive JÍYÍRMTDÉK. megesett láncra kötött vadászkutyámon, an­nak rendje és módja szerint megszabadí­totta láncaitól és vadászkutyám hálásan nya­logatta kezeit. Ezek után kérem a tanácsát szerkesztő ur, mit csináljak ? Egy vadászku­tya boldogtalan tulajdonosa. — Vallásos esi K^mecsen. E hó 9-én valláskülönbség nélkül gyűlt összie Ke­mecse közönsége a műkedvelők második vallásos estjére. A XC. zsoltár hangjai után Vitéz Irénke »Kálvária« cimü versiet szavalta el, a költeményt teljesen átérez­ve szép hangsullyat mondotta el. Jövel sízent lélek egyházi ének után Vitéz Ig­nác ref. lelkész ur egy bibliai képet ma­gyarázott meg és szép imával kérte Isten áldását az együttműködő lestvér gyüleke­zetre. Egyházi ének után Wéber GizellA Várady Antalnak a »Judási« cimü versét szavalta. Előadása és a vers ofyan szép volt, hogy mindenki a legnagyobb meg­elégedéssel adózott iWéber Gizikének. Az előadás fénye Gergelyfy János r. kath. lelkész ur gyönyörű beszéde volt, amely mindvégig lekötötte a hallgatóság figyel­mét. Mikecz Gábor az est rendezője hábo rus egyházi éneket énekelt. Szabó Gizike bezáró imádságát, amely könnyeket csalt a hívek szeméből, külön meg kell di­csérni. E testvéri ünnepet a Himnusz éne ke zárta be. — ünnepély után offertó­rium volt, melynek eredménye 26000 ko­rona volt, ezen az összegen a két egyház testvériesen osztozott. Bár minden köz­ségben és városban igy működne együtt a két egyház, mint Kemeosén. Ha mindnyá­jan összetartunk, egymást segítjük,, ak­kor lehet reményünk abban, hogy lesz belőlünk szegény magyarokból valami. A műkedvelők legközelebbi előadásán dr. Jesztrebényi Ernő tart vetített-képes elő­adást . — A Nyíregyházi Törekvés Sport Egylet f. hó 20-án rendkívüli választmá­nyi ülést tart délután 7 órakor az ipartes­tület helyiségében. A tárgy fontosságára való tekintettel a tagok minél több szám­ban való pontos megjelenését kéri az — Elnökség. — Ugyancsak a nviregyházi Törekvés Sport Egylet f. hó 27-éen dél­után 7 órakor az ipartestület helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat-. Fúzió a Nyíregyházi Kereskedők Sport Egyesületével. — Elnökség . T K ÖNYVE K ! KÖTÉSÉT J a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig készíti Jóba Elek könyvnyomdája ós könyvkötészete, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. szám. — Telefon szám 139. \ Diadal Moxgó Szeptember hó 20-án és 21 én, csütörtökön és pénteken 7 és 9 órai kezdettel TÜZEK (YVETTE) dráma 8 felvonásban. Lubitsch Ernő legszenzációsabb remekműve Főszerepben: Pola Negri. Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath püspöki palota. Üiletl telefoa: 81». — Klhely telefea: 169. Ajánlja saját kéuitményS mftfeaWrait éa kárpitosmunkáit. Hál*, ebédlő. Arimba, •»Un, leánysxeba, b6rbutorekban és •gyéb bátorokban legnagyobb Tálaaiték. HiriinuiuMtfMiMiaiwjuiitMWwiisag' APOLLO Szeptember 19 és 20, csütörtökön és pénteken 7 és 9 órai kezdettel: Fern Andra legszebb filmje: Az aranybörtön ;lvonásban. | REPRÍZ ; I keleti cirkuszdráma 6 felvonásban. | REPRÍZ! | Ezenkivül: A mesterdetektiv vidám olasz kalandorfilm 4 felvonásban. Pk. 7711—1923. i Hirdetmény. a háborúban eltűntek holtányilvánitási ügyében. A nyíregyházi kir. járásbíróság Serflek Frigyesné sz. Pózer Margit részéről a 28000 —1919. I. M. számú rendelet és az ezt kigé­szitő 30.000—1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Serflek Frigyes rakamazi volt lakos holtányilvánitása iránt az eljárást meg­indítja és az eltűnt részére ügygondnokul Szabó László nyíregyházi ügyvédet ren­delte ki. Az eltűnt neve : Serflek Frigyes, szüle­tett: Rakamaz, 1895. március hó 20. Szülei­nek neve : néhai Serflek Konrád, Ekker Bor­bála, utóbbi lakik: Rakamazon. Házastársá­nak neve: Pózer Margit, lakik: Rakamaz községben. Gyermekei nincsenek. Foglalko­zása az eltűntnek : földműves. Utolsó lakó­helye : Rakamaz. Ingó vagyona nincsen. In­gatlan vagyona 40.000 négyszögöl szántór föld Rakamazon. Bevonulásának időpontja : 1917. évi junius hó. Az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztot­ták: cs .és kir. 65. gyalogezred'. Az a csaf pattest, amelynél utoljára teljesített szolgá­latot: ugyanaz. Katonai rendfokozata: őr­vezető. Utolsó tábori posta száma: ismeret­len. Az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett: az orosz fronton az 1917. évi ütkö­zetekben. 1917. évi junius hó 8-án irt utoljá­ra, azóta nyoma veszett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életb«n létéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn tul még életben volt, ezt a hirdetmény­nek a bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelen­tés nem érkezik, a bíróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnak nyilvá­nítás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1923. szeptember hó 12. T)r. Haft mann s. k., járásbiró. A kiadmány hiteléül: Lukács, irodatiszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom