Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-20 / 212. szám

kS íj if 1323, szeptember 21. Mit hozott Kállay Genfből Ä kormány ellenfelei közül azok, akik nem tudnak felülemelkedni kicsinyes pártszempontjaikon s az ország mai sú­lyos; helyzetében is a kormánybuktatást tartják legfőbb politikai céljuknak, attól a pillanattól kezdve, amióta Bethlen Ist­ván és minisztertársai egy rekonstrukciós kölcsön akadályainak elhárítására kiutaz­tak a külföldre, hogy a hatalmakkal tár­gyalásokat folytassanak, tervszerűen igye­keznek elhinteni azt a balhitet, hogy a külföldi kölcsön állami önrendelkezésünk feladására fog vezetni. Ez a nemcsak téves, hanem eg vben rosszhiszemű beállítás is arra való, hogy megingassa a kormány törekvései iránt megnyilvánuló országos bizalmat, amely lyiel mindenki várja gazdasági helyzetünk és pénzügyeink konszolidációját, pénzünk romlásának megállítását. Hiába való azonban a szélsőséges frakciók áltat folya­matba tett minden agitáció és fondorlat abból a nyilatkozatból, amit Kállay mi­niszter hazaérkezése utján tett, mindenki örvendetesen megállapíthatja, hogy ha a kölcsön sorsa jelen pillanatban még nincs is végleg eldöntve, viszont a kölcsönnel szemben tanúsított eddigi 'ellenséges lég­kör jelentősem megenyhült és a kormány tagjiü által elért eredmények nem teszik kétségessé, hogy a kölcsön is rövidesen meg íesz. Méltán kérdezheti mindenki, hogy inik hát azok az eredmények, amelyeket minisztereink hazahoznak, ha nem hoz­zák zsebükben a kölcsönt? Tudni kell, hogy a magyar kölcsön ügyéről eddig csak a jóvátételi bizottság hozott határozatot, mely a bizottság ismeretes összetételénél! fogva Franciaorsizág és a kisantant képvi­selőinek együttműködése és intenciói ré­vén ránk nézve nem volt kíelégitő. Ezért irányult Bethlen Istvánnak minden törek­vése arra, hogy a kölcsön feletti döntés a Népszövetség elé kerüljön, mely tudva­lévően Ausztriának is teljesítette hasonló kívánságát. Ami csak félig sikerült Paris­ban ,az most a kötsön dolgában a környe­ző államok külügyminisztereivel folytatott politikai melléktekinteteket is tisztázó eszmecsere után sikerülni fog a ránk néz- [ ve szerencsésebb összeléle'ü Népszövetség előtt. Megszűnt a kisántánt részéről a me­rev elzárkózás s most már csak az ellen- ; őrzés mibenlétéről kell megállapodni, hogy a kölcsön valóban reaiizálhatóvá vál­jék. i — Ellenőrzés és garanéiák alatt mint­hogy pénzügyi problémáról van szó, csak a mindenáron való ferdítés érthet politikai vonatkozásokat, mely önállóságunk serei, mévélj járna. Ellenőrzésre és garanciák­ra a hitelezőknek a kölcsönadó amerikai és angol piacnak, gazdasági értelemben van szüksége, ép ugy,, mint magánembe­reknél, mikor a kölcsönadó az ügylet le­bonyolításánál fedezetet akar látni. Kor­imányzatunk iránt meg van a teljes biza- I iont külföldön, elismerik a talpraállás ér- 1 dekében "követett céltudatos törekvését, államháztartásunk mérlegének szolid vol­tát. Ezt az elismerést hozta magával, mint biztató benyomást a pénzügyminiszter, melyet döntő fontosságúnak tartunk azért, mivel nyomában érvény esiülni fog a Nép­»zövetség részéről a Magyarországgal ^zenit­ben várt beíátóbb álláspont. i ^iiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiinin^ 1 HA SZEREST 1 Kulturbotrány volna a nyíregyházi gyermekvédő dispensaire bezárása. A dispensaire-ban újra megkezdődött a szülészeti rendelés. Nyíregyháza, szeptember 20. A Nyir­vidék tudósítójától. Nyíregyházán, a volt szabadkőműves páholy helyiségében fejti ki az amerikai vöröskereszt egyesültet által megalapított és kellőképpen felszerelt anya és cse­csemővédő intézet áldásos működését. — A dispensaire-t az amerikaiak átadták a Nyíregyházán megalakított Stefánia Egye sületnek, hogy a hatóságok és a társada­lom bevonásával most már ez az egyesü let biztosítsa az egészségesebb nemzedé­ket biztosító anya és csecsemő vor! el m e 1(. A dispensaire iegy évi működés után már számokban is kifejeződő sikerre mutat­hat rá. Az intézet élén álló dr. Mikecz Miklós egészségügyi tanácsos s a fárad­hatatlanul közreműködő dr. Bercnd Lász­ló, dr. Dohnál Jenő,, a védőnők és a szo­ciális téren segédkezet adó Bodor Zsig­ttiondné és Kégly Szeréna ugy az anya­védelem, mint a csecsemőgondozás terén olyan mélyreható eredményeket értek et, hogy Nyíregyházán kimutathatóan csök­kent a gyermekhalandóság számaránya a dispensaire működése nyomán. Ma már 25—30 csecsemőt hoznak naponta a dispensaire orvosi teendőit ellátó dr. Mi­kecz Miklóshoz ,aki páratlan humanitás­sal, áldozatos lélekkel menti a kicsinyek százait. Bizalommal keresik fel az intéze­tet a szülő nők is, akik körében sok hely­telen megszokás, Valamikor kipusztitha­tatlannak látszó babona oszlott el dispen­ßiaire-ben az orvosoktól, védőnőktől, vagy a lakásukon megjelenő hölgyektől kapott felvilágosítások, tanácsok nyomán. — Mindezeket összevéve a dispensaire ma már teljes mértékben érezteti áldásos ha­tását városunkban s Nyíregyháza hálái­val tartozik az alapot vető amerikaiaknak s az anya- és csecsemővédőintézetben fá­radó orvosok és védőnőknek. A Stefánia Egyesület szabolcsvár­megyei fiókjának tegnapi gyűlésén kifeje­zésre is jutott ez a hála és elismerés, de kifejezésre jutott az is, hogy a hatósá­goknak és társadalomnak sürgősen se­gitenie kell a virágzó intézeten, mert anya­gi feltételei egyáltalán nincsenek kellően biztosítva. A fiók gyűlésén Mikecz Dezső udvari tanácsos volt alispán elnökölt és a lemon­dott ügyvezető alelnök helyett Nagy La­jos vármegyei levéltáros ismertette számh szerű adatokkal a dispensaire működésé­nek eredményét és, anyagi helyzetét. Ami­lyen örvendetes az előbbi, olyan siral­masak az anyagi körülmények. Az intézet­nek ma mindössze tizennyolcezer korona ! készpénz áll rendelkezésre, tehát annyi ] se, hogy az egy havi személyi kiadá- 5 I sokat fedezni tudná. A Stefánia gyűlésen • megjelentek nagy megütközéssel vették tu­domásul, hogy ha gyors anyagi segítség nem érkezik, \ megtörténik a szégyenletes kul­lui-botrány: a nagiy széni ereű. mennyei működő nyíregyházi ííispensaireH be kell zárni,. —, Nagy Lajos előadó információjából kide­rült, hogy még a tagsági dijak sem foly­tak be s az előadónak az a felfogása, hogy a hatóságoknak is intenzivebben kellene támogatni az anya- és csecsemővédő inté­zetet. A gyűlésen élénk eszmecsere indult meg. Énekes János prépost kanonok ' rá­mutatott, hogy a hatóságok, így Nyír­egyháza városa eddig is a legmesszebbme;­nő támogatásit nyújtotta s a válságot fő­ként az okozta ,hogy nem szedettek be a tagsági dijak. Javaslatára elhatározta a szövetségi fiók, hogy a vármegye tehető­sebb polgáraihoz felhívást intéz s a dis­pensíaira anyagi támogatására hívja fel őket. Kardos István kulturtanácsnok meg­győzően mutatta ki, hogy a vármegye al­ispánja épp ugy szivén viseli a dispen­saire nagy társadalmi jelentőségű ügyét s Nyíregyháza város csak a legutóbbi ha­tározatával is évi 140000 koronát szava­zott meg az intézetnek. Dr. Mikecz Miklóis tanácsos a dispen. saire orvosfőnöke részletes tájékoztatót] adott az intézet anyagi ügyeiről. Kitűnt, hogy a dispensaire eddigi költségeit a ta­valyi Horthy akcióból juttatott összegből fedezték s voll olyan idő, mikor a vezető orvos a sajátjából finanszírozta az inté­zetet. Rámutatott dr. Mikecz Miklós arra is, hogy az ország több nagyobb városában maga a város tartja fenn a dispensairet Szombathelyen pedig egy magyar mágnás napi 150 liter tejjel járul a csecsemővé,­dő intézet ellátásához. Somogyi Gyula dr. és többek felszó­lalása után elhatározta a fiókgyülés, hogy igazgatóságot választ, amely sürü egymás­utánban gyűlésezik és mig egyfelől biz­tosítani igyekszik a hatóságok és a kor­mány intenzív támogatását, hatásos ak­ciót indít a társadalom áldozatosabb tá­mogatása érdekében. Az igazgatóság 'élé­re Kardos István kutturtanásnokot válasz, tolták mlef.íl. A fiókgyülésen Énekes János prépost kanonok kezdeményezésére nagyobb összeg gyűlt össze. A dispensaire műkö­dése egyébként újra abban a méretben folyik, mint az első hónapokban,, ugyanis dr. Berend Lásizló orvos betegségéből fel­gyógyulván, megkezdte működését és megkezdte a dispensaire-ben szülészeti rendelését . OLVASNI, IRATKOZZON BE AZ UJSÁGBOLT MODERN | KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁBA 1 Háborús intézkedések a román határ mentén. Kolozsvárról jelentik: A magyar ha­tár mentén levő katonai térparanesnoksá­gokra rendelet érkezett, amely iszerint a hadizónára eddig érvényben volt II. sz. rendelet helyett a legszigorúbb III. szá­mú rendelet lép életbe. Az uj rendelet ismét kiveszi a polgári hatóságok kezé­ből az állam biztonsága ellen elkövetett cselekmények ügyében való intézkedés jo­gát. Revízió alá veszik a fegyvertartási engedélyek ügyét, gyűlésekre,, összejöve­telekre csak a divízió parancsnokság hoz­zájárulásával adható engedély, a katonai hatóságok cenzúrázhatják a lapokat, sőt a levélpostát is, a polgári hatóságok . funkcióiban egy katonai delegátus is I részt vesz. Azokat az egyéneket, akik el­len államellenes cselekmény miatt eljárás indult, ki kell utasítani a hadizóna terü­letéről. A rendelet szerint olyan román állampolgárok is kiutasíthatók, akiknek ott tartózkodása nem kívánatos. A szigorú ukáz azzal a humorosnak is nevezhető mondattal végződik: A hadizóna területén tartózkodó polgárok az alkotmányban biz­tosított »összes jogaikat élvezik« kivéve azokat, amelyekről a III. rendelet intéz­kedik. Hogy a rendetet kibocsátói mit ér­tenek összes jogok alatt azt nehéz elképzelt ni, de hogy arról sejtelmük sincs mi az »élvezet« az bizonyos, ha még ezt is él­vezetnek nevezik. (KEK.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom