Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-01 / 197. szám

JV/ÜŰHDÉK, 19Í3, szeptember 1. A deflációs politika. Sokat hallani mostanában a pénzügy miniszternek távozásáról és e hírnek cá­folatáról. Távozik a pénzügyi kormány élé rőf dr. Kállay Tibor, mert az ő pénzpoliti­kája romlásba dönti az államot, — mond­jáikí (sokan. Lehetetten és tarthatatlan a deflációs politika, mert cz megakasztja a termelést, fizetőeszközben szükséget le­remt és megakad a kereskedelem. Es egészen komolyan arra mernek es­küdni az inflációsok, hogy ma defláció van. Manapság, amikor hetenként — holmi — ötven milliárdocskákat lökdös ki a forgalomba a Jegyintézet, hogy le­gyen min marakodni. De nem hihető, hogy akik defláció­ról regélnek ,megtekintenék a jegyinté­zeti kimutatásokat, amelyekből kilünik — negyven-ötven milliárd nem is igen szá­mit — hogy körülbelüli 350 milliárddal dobálózunk eubeti a kis országban, amikor még két év előtt 16—20 milliárd körül ál­lott a jegyforgalmunk . Sokan, akik aggódnak is a forgalomba bocsátott jegyek, nagy tömegén, számol­gatnak és — Istenem, hányadszor már — kimutatják, hogy minden ujabb jegy­kiboosátást nemcsak a pénzérték csökke­nése követ, hanem ezenfelül még,, a for­galomban levő pénzmennyiség értéke is, aranyérlékre átszámítva, folyton csökken. Összehasonlításokat tesznek a régebbi jegy forgalmi állomány aranyérléke és a későbbiek között és ebből arra az ered­ményre jutnak ,amit az imént mondot­tunk. Logikusan tehát akként kellene gon­dolkodni, hogy ha kétirányú ilyen vesz­teség éri a nemzetgazdaságot, akkor az ezt tevő okot kellene megszüntetni. Azt kel­lene mondani, hogy a mai pénzpolitika hia. Ilyes lenne akkor, ha még szűkmarkúbb lenne a jegykibocsátásban, de sőt,, csak akkor, ha ujabb jegyeket egyáltalában nem adna ki. f < Még a hires-neves génuai konferencia idején is azt javasolták a romló valutáju országoknak, hogy a jegymennyiség csök­kentésére törekedjenek, uj jegyeket ne bo­csássanak ki. Most nemrégen, Sir William Goode »a kiváló angol pénzügyi szakem' her« is azt javasolta, hogy a bankóprés munkáját lassítani lenne elsőrangú fon­tosságú, mert azzaili,, hogy a Jegyintézet az augusztus 7-ével végződött két hét alatt 74 milliárdot adott ki, tehát többet e két hét lefolyása allatt, mint amennyi az ösz­sizes jegy forgalom ez év januárjában volt, semmi egyéb nem történik, mint a pénz­érték csökkenése és az árak emelkedése. A jegycsökkentés lenne a deflációs po filika és akinek halálharangját húzgál- j ják a miniszteri székben, éppen az nem üz j deflációs politikát, pedig ezt fogják rá. »Dem nicht zu raten, dem auch nicht zu helfen« mondja a német Mi is igy vagyunk ezzel 1. A munkásság keresményét nem taka­ríthatja meg, még részeiben sem,, mert a pénzérték romlása a megtakarított pénz romlásával jár. Mig stabil valuta mellett a megtakartott és összekuporgalott pén­zen később mégis lehet valamit vásá­rolni, addig romló, tehát inflált pénzzel ez el nem érhető. Minél később, annál ke­vesebbet kapok a megtakarított pénzért. A munkásságnak érdeke íenne a stabil valuta, de méginkább a deflációs politika ha lienne. A közép existenciák helyzete ezzel rokon. Ezeknek is csak árthat és nem használhat az infláció. Mégis, talán ezek vetnek. legtöbb követ a deflációsnak neve­zett politikusra. Ezek kívánják a leghan­gosabban, a minél' több jegynek a kibocsá tását. Ahelyett, hogy deflációt sürgetne ugy a munkásság, mint a középegziszten­ciák osztálya, azt látjuk,, hogy az előbbiek képviselői is, nem a jegyprés megállítá­sát, hanem a magasabb fizetést köveie'ik, mintha ez segítene — habár ideiglene­sen, rövid időre segit is — a nyomorúsá­gon. A helyett, hogy deflációt követelne a középosztály, az árak szabad emelte­tésére irányuló rendelkezések kiadását követeli, mintha ezzel nem ismét csak to­vábbi bajok következnének et Az infláció egyedül azok érdeke, akik' valorizál attan hitelek birtokába juthatnak akárkinek ,vagy akárkiknek a jóvoltából. Minthogyv pedig ilyen hitelekhez sem­miféle kis, vagy középegzisztencia hozzá nem juthat .következik,, hogy a nagytőke érdeke az inflációs politika, amely nagy­tőke nem tartja elégnek a kibocsátásra ke­rülő jegyeket, hogy haszna annál na­gyobb és rohamosabb legyen. Az a pénzpolitika, amely hetenként öl­ven milliárdot is ki tud a forgalomba lökni, nem illethető deflációs jelzővel. — Ha pedig deflációs szándéka ennek a politikának komolyan megvan, mint aho­gyan ez eddig semmiből sem látszik, ak­kor nem a fejét kellene venni, hanem inkább megerősíteni, de őszinte igaz és valóságos deflációs szándékában. Pisszer János. A Kansz szabolcsvármegyei elnöki bizottsága foglalkozott a közalkalmazottak sérelmeivel A Tisztviselő Otthon étkezési előfizetési dijait megállapították. — Az OFB-nál sürgetik a házhely ügyében való döntést. — A húsz százalékos emelés ellen állást foglaltak. — Be kell fizetni a szénpénzt. Nyíregyháza, augusztus 30. A Nyimd'ék tudósítójától. A Kansz szabolcsvármegfyei törvényha­tósági választmányának elnöki bizottsága tegnap délután Rimaszombathy Géza pénz­,ügyigazgató, miniszteri tanácsos elnökletével ülést tartott. A bizottság Dr. Müller Ferenc főtitkár előterjesztéséből megelégedéssel ér­tesült róla, hogy a Royal-szállodá melletti régi Otthon-vendéglő helyén már a közeli hetekben megnyílhat a Knasz által életrehi­vott uj Tisztviselő-Otthon, amelynek étterme sok tisztviselő élelmezési gondját fogja meg­könnyíteni. Az uj otthon termeinek átrenová­lása élénk ütemben folyik s az előjelek sze­rint minden közalkalmazott hálás lesz a ! Kansz vezetősége iránt a végre megvalósuló valóságos Tisztviselő Otthonért. Az elnöki értekezlet után az Otthon veze tősége megállapodott az étkezési árak tekin­tetében az éttermet vezető özv. Patakynéval Ebéd—vacsora egy hónapi dija 50 ezer ko­rona, amihez természetesen a naturália be­szolgáltatása járul. Naturáliát be nem szol­gáltatók, illetve ebben nem részesülők az 50 ezer koronán felül az egy személy után járó megváltási dijat, tehát jelenleg 25 ezer koronát fizetnek. Csak ebéd' 40 ezer, csak vacsora 30 ezer korona, ebből levonva azon­ban a beszolgáltatott naturália értékét. Ezek az árak csak a tagsági igazolványt felmutató Kansz tagok részére érvényesek és szeptem­ber hóra szólnak. Az elnöki bizottság üléseinek jelentős tárgya volt az egyes tisztviselői kategóriákat ért sérelmek számbavétele. A postai személy­zet sérelmét Sípos Andor, a vármegyei törvényhatósági tisztviselőket Dr. Szesztay Zoltán, a tanügyi személyzetét Luka Jenő terjesztette elő. Beható eszmecsere után az elnöki bizottság elhatározta, hogy a'speciá­lis sérelmeket a központi választmány élé terjeszti. Mint általános sérelem egyhangú tiltakozásra adott okot az a kormányintézke­dés, amely az augusztus hóban élénken érez­hető mintegy 45 százalékos drágulás ellenére a közalkalmazottak szeptemberi járandósá­gát csak 20 százalékkal emelte fel. A sza­bolcsvármegyei törvényhatósági választmány e kérdésben csatlakozik a központiakhoz. Jó hatást tett az elnöki bizottságra, hogy a kisvasutak igazgatósága megadta alkalma­zottainak azt az emelést, amellyel a kisvasúti alkalmazottak illetménye a Máv. illetmények 80 százalékát érte el. A Kansz reméli, hogy a Máv. alkalmazottakkal egyformán súlyos és szigorú szolgálatot teljesítő kisvasutasok hovatovább elérik a teljes Máv. fízeté=i nivót és ezirányu jogos törekvésüket a jövőben kész lesz támogatni. Foglalkozott az eln'öki bizottság a szén­üggyel is. A szenet nyomósán megsürgette az elnökség. A szén beszállításáért járó rná­zsánkénti 200 koronát a csoportvezetőknek már most kötelesek lesznek befizetni az igényjogosultak. A szén kiosztási sorrendjét az erre kijelölt bizottság akként állapítja meg, hogy először azok kapnak, akik a ta­valyi kiosztásból kimaradtak. A házhelyek megítélése kérdésében Dr. Ragó József elnök a közeli hetekben szeme­lyesen szerez információt. Az elnökség remé­li, hogy még az ősz folyamán megkapják a jogosultak a házhelyet. Szabolcsvármegye községeinek ifjai nagyszabású sportünnepélyen mérkőznek meg. \ Nagy demonstratív sportünnep Nyíregyházán. — Valamennyi Levente egyesület csapatokat küld. — A középiskolák ifjúsága is részt vesz a felvonuláson. — A vármegyei testnevelési bizottság lelkesen csatlakozott Dr. Krómy Károly jelentős indítványához. — A sportünnep terve. Szabolcsvármegye legelső községei­ben magasan lobog a Levente egyesületek zászlója, izmosodik a testnevelés össze­fogó erejű, ífemzetet mentő gondolata. — Dr. Krómy Károlynak ,a Nyetve elnöki­nek lelkében jellent meg ez a gyönyörű látomás: mily megkapó erejű, nevelő hatású volna egy napon egy sorban látni azokat a lobogókat, egy nagy leventetái­borba toborozni vármegyénk ifjainak sportban edzett százait. A szépséges ter­vet "dr. Krómy Károly előterjesztette a vármegyei bizottság ütésén, ahol az lelkes visszhangra talált. A fordulópontot jelen­tő tervezet, ame%et a dr. Tóth László elnökletével! ülésező bizottsjág egyhan­gúan magáévá tett & részleteiben is meg­beszélt ,a következő : Tekintetes vármegyei testnevlési bi­zottság!! A testnevelési törvény végrehajtási uta­sitsa tehát rendelkezési jog és anyagi eszközök hiánya miatt a bizottság lávolról sem lejtheti ki azt a működést, amelyet a törvény érteimében, még inkább az egyetemes nemzeti cé rok megvalósilása érdekében kötelessége volna. Rövid fenn­állásunk alatt is módot találtunk azonban arra, hogy ha — az előbb megjelölt okok bóli ----- nem is tehetünk annyit, mint amennyi az ügy érdékében feltétlenül szükséges volna, értékes munkát végez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom