Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-17 / 185. szám

4 1933. augusztus 17. keresztül volt mindég az első rajvonalban. Kitüntetései kétszer kisezüst, kétszer nagyezüst. Vitéz Vágó József tiszthelyettes a Piave alsó folyásánál Caposile hajtásában mint géppuskás 1918. juniusában az olaszok nak repülő bombáival támogatott támadását sikerrel védte ki s nemcsak hogy meghiusult az olaszok gyalogsági támadása, hanem még állásaikat is el kellett hagyni. Teljes 24 órán át dacolt Vágó József 18 emberrel az olaszok támadásaival, midőn felválthatták. Mikor egy Piave menti állást fel kellett adni csapatainknak, Vágó fedezte a visszavonulást s az utolsó pillanatban, mikor már mindenkit megmentettek, az olaszok rohama előtt robbantotta fel a Piave hídját. Kétszer kisezüst, háromszor nagyezüst s az arany vitézségi érem hirdetik hősiességét. A ga

zdák üdvözlik vitéz társaikat Az ünneplő közönség egyenkint éljenzi ós tapsolja meg a bemutatott vitézeket, akiket az ismertetés után János bokori Kovács András, a Gazdaszövetség elnöke meleg testvéri szeretet szavaival üdvözöl! a nyíregyházi gazdák nevében. Birtokosai vagytok — úgymond — a földnek, amelyet kiomiö vér,, a ti hősi véretek iis szentté avatott. E pillanatban beléptetek a dolgozni szerető, imádkozó nyíregyházi gazdaközönség kötelékébe. — Nyíregyháza város gazdatársadalma üdvözöl titeket. Isten áldását kéri az uj gazdatársakra. A föld ' átadása. Ekkor egy kis szőke leánykát szólítanak elő a sorból. A kislány* a vitézek között kisorsolja a hároin parcellát. Az I. számú Csatári, a II. Vágó,, a III. Bárdos tulajdona lesz. Most vitéz Toókos törzskapitány jelképesen átadja a vitézeknek az ajándékul

1 nyert földet. — Egy-egy marék földet vesznek át a vitézek. A törzskapitány rámutat a régi vitézi birtok adományozások szokására. Bocskay fejedelem Bihar és Hajdú te»"ü

!íetén 9230 birtokot adott hős hajdúinak. A mai csonkaországban adott telkek sem számban sem terjedelemben nem olyan bőségesek, de tisztes vagyont és címet biztosítanak és elidegeníthetetlen Hévén, századokon át biztosítják a vitézi család fennmaradását. Legyetek méltók — úgymond — e nagy kitüntetésre. Az átnyújtott föfd jelképezze azt, hogy a mai napon a birtok jogos tulajdonába léptek, de ne felejtsétek el, hogy e föld,, amelyen születtünk, ez fog ápolni és eltakarni. Sokasodjatok, növekedjetek javakban is e földön és neveljetek a hazának sok olyan vitézt, mint ti vagytok. A vitézek nevében a föld

1 átadása után vitéz Barczaujfalusy Egon százados mond meghatottan köszönetet. Amikor a Nyíregyháza város által nagylelkűen adományozott földet őfőméltósága képviselőjétől hálás köszönettel átveszik, a vitéz bajtársak nevében köszönetet mond és fogadalmat tesz, hogy az adományozott telkeket gondosan fogják megmunkálni s ha kell a külső és belső ellenséggel egyaránt szembeszállva, arra törekszenek, hogy szegény csonka hazánkat újra naggyá, erőssé tegyék. A feledhetetlenül szép ünnepnapért a városnak s a meg;, jelent résztvevőknek köszönetet mond. Tüzesen szói a riadó... A meghatódott percek lelkesedését tolmácsolja a vitézi regősök egyike, aki a hazaszeretetre ösztönző gyönyörű költeményt ad

! elő. Majd felzendül a koboz, s mikéntha Balassa Bálint vitézi korának énekesei éled

L nének újra, a vitézi regősök tüzes indulót adnak elő. Hol harcragyujtón riad, hol bánatban búsong a nagyszerű induló, amelyet ihletett lelkesedéssel tapsol meg a közönség. Megáldják a vitéziket Megható aktus következik ezután. Az egyházak képviselői mondának magasan szárnyaló beszédet és megáldják a vitézeket Geduly Henrik püspök vitéz Barczafalusy. Egon százados elé lépve, kezét a vitéz homlokára helyezi és fenkölt szavakkal fhond! áldást reá. Énekes János prépost-kanonok vitéz Vágó Józsefhez intéz a bibliai Ezsau áldására épitett irredenta erejű beszédet. Ruttkay Gyula kanonok vitéz Papp Miklóst áldja meg mély gondolatokban gazdag beszéd kíséretében. Dr. Bartók Jenő ref. lelkész vitéz Bárdos Péter és vitéz Csatári Györgyhöz a szentírásból, Pál apostolból vett sorok alapján intéz megindító, cselekvésre serkentő hazafias beszédet. A kormá

nyzó üdvözlése Az egyházi áldások után Dr. Benes Kálmán polgármester indítványára a birtokba iktató ünnepi közgyűlés egyhangú lelkesedés sei a következő táviratban üdvözli a vitézi rendet alapitó Kormányzó Ur őfőméltóságát. Föméltóságu Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó urnák. Nyíregyháza közönsége a város által ajándékozott vitézi telkeket beiktató, ünnep alkalmából hódoló tisztelettel ésj hazafiúi szeretettel üdVözli Főméltóságodát, a Vitézi Rend megteremtőjét és az ország helyreállítóját. A közönség lelkében mély nyomokat hagyó gyönyörű ünnep a Szózat hangjaival, és a Kormányzó lelkes éljenzésével ért véget. Társas ebéd a Öjazda Otthonban. Az ünnep után a Gazda-Otthonban társas ebéd volté amelyen a Kormányzó képviselője, a vitézek, a hadsiereg tisztikara, a polgárság notabilitásai jelentek meg. A helyőrség zenekara játszott, a vitézi regősök gyújtó erejű dalokat adtak elő. Dr. Benes Kálmán polgármester Horthy Miklós kormányzót, Geduly Henrik a vitézi rendet és törzslka pir tányát, Toókos Gyulát, jánosbokori Kpvács. András a vitézeket, Vitéz Toókos Gyula törzs kapitány az adományozó várost és polgármesterét, Vágó József a gazdákat köszöntötte Mély hatást tett a gazdákra Vitéz revfanyei Reviczky László ny. tábornok a Vitézi Szék ka pitányának beszéde, amelyben a munka hősiességét méltatta és a munkában egybeforró kisgazdákra ürítette poharát, a kisgazda társadalomra, amely — úgymond — nem politizál, dolgozik, szereti hazáját és áldoz íérte. Énekes János prépost-kanonok a vitézi regősök apostolkodását méltatta. Paulasz Márton az uj gazdatársakat köszöntötte, dr. Vietórisz József a vitézek családjára ürítette poharát, Vitéz Barczaujfalusy Egon századós kiműtatta, hogy hány vitéz mennyi földet kapott és mennyit vár még Szabolcsvármegyében. A vitézi regősök közül a komponista Farkas Dezső nagy lelkesedést keltve fejtette ki a regősök hivatását, Laurisin operaénekes pedig a nyíregyháziak meleg fogadtatását kö szönte meg s megígérte, hogy a regősök ősszel eljönnek Nyíregyházára. g I ••• III I« Konfliktus a város és a Kisvasutak között. A város panasza a kereskedelemügyi miniszternél autonómiájának sérelme miaít. A Nyiregy házavidéki Kisvasutak és Nyiregyháza város között mindezidáig kölcsönös volt a támogatás, a jó viszony. A Kisvasütaknak érdeke is ennek a jó viszonynak ápolása, nemcsak azért,, mert épitkezései idején a Legmesszebbmenő jóindulattal találkozott, de a jövő szempontjából

1 is: A Kisvasutak előtt a továbbfejlesztés, a terjeszkedés nagyszerű perspektívája áll, de "minden terv kártyavár csupán a város hathatós és jóindulatú támogatása nélküli Most a Kisvasutak árf elem élésé vei kapcsolatosan, ha nem is jóvátehetetlen, de kellemetlen konfliktus támadt a Kisvasutak és a város között. A kisvasutak ugyanis a várossal kötött szerződésükhöz hiven, mint mindig,, ez alkalommal is a város hozzájárulását kérték a menetdijak tervezett felemeléséhez. A tarifaemelési terv 60 százalékos emelést kontemplált. A városi tanács és szakosztályok a 60 százalékos emelést egy kissé váratlanul nagynak találták és azt kérték a Iíisvasutaktól, hogy igazolja kiadásainak, így a vontató áram árának,, továbbá az alkalmazottak fizetésének hasonló mértékben történt emelkedését. A Kisvasutak a tanács és a szakosztályok határozatában az ügy késleltetését látták és tekintettel arra, hogy a tarifaemelés sürgető kényszerként nehezedett a vasútra, rövid uton egyenesen , , , _ j a kereskedelmi minisztertől kértek engedélyt a <;() százalékos emelésre. A kereskedelmi miniszter a tarifaemelés-hez hozzájárult is ennek alapján a Kisvasutak augusztus 8-án reggel a város hozzájárulása nélkül életbeléptették az áremeléseket. A menetjegy a belső forgalomban 120-ról 200-raiaSóstóra 200-ról 300-ra cnieP kedett. A város képviselőtestületének pénteki közgyűlésén az elnöklő helyettes polgármester rámutatott a várost ért sérelemre A tarifa emelést, mint meg nem másiIható tényt tudomásul vesszük, mondotta,, de kifejezést kell adnunk a sajnálatos helyzetnek, amely a várostól annyi jót élvező Kisvasutak eljárásából előállott, amikor egyfelől a városhoz fordult a tarifaemelés ügyében s ugyanakkor párhuzamosan a kereskedelmi minisztériumban azzal az indokolással, hogy a város késedelmeskedik, kieszközölte az emelést. — Hangsúlyozta a helyettes polgármester, hogy a magas tarifa veszélyezteti a sóstó-fürdő érdekeit. A város az 1800 korona önköltségi áron előállított egy fürdőt 1000 koronáért, tehát ráfizetéssel szolgáltatja ki a közönségnek s a magas tarifa súlyosbítja a fürdőzők, a Sóstó és a város amúgy is nehéz helyzetét. Énekes János prépost-kanonok udvariatlanságnak mond ja a Kisvasutak részéről mindig előzékeny várossal szemben a magasabb tarifának a közönségre való oktrojálását. A személves viszonyhoz ez a magatartás nem járul hozzá, megjegyezzük magunknak ós adandó alkalommal magyar szokás szerint visszaadjuk. Ezt a város autonómiája szempontjából is sérelmes e

!járást a kormánytól sem vártuk volna. Figyelmeztetendő a tröszt is, amely annakidején mikor építtetett számításába vette a Sóstói fürdőt is, hogy a kisvasút oldroj utján a város egyetlen fürdője ellen dolgozik. Krómy Károly dr. az iránt érdeklődik, hogy a yáros a szerződés alapján mily mértékben szólhat bele a menetdíj megállapításába. Szobor Páll helyettes polgármester közli, hogy a szerződés 8. pontja egyenesen megállapítja a békebeli menetdijakat. A szerződés alapján egyébként a városnak a Kisvasutak által igénybe vett területért evenként 10 korona jár aranyban kifizetve s ezt a Kisvasutak tizennégy év óta elmulasztották kifizetni. A képviselőtestület elhatározta, hogy a város tegyen panaszt a kereskedelmi miniszternél az autonómia sérelme miatt, egyben fejtse ki a tröszttel szemben, hogy a Kisvasutak eljárása mily mértékben káros magára a kisvasutakra s a várossal szemben fenáltó jóviszonyra is.