Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-14 / 183. szám
4 Huszonöt milliót kap Nyíregyháza ujabb lakásépítésre " Nagyobb kölcsönt kérnek a népjóléti minisztertől. Nyíregyháza, augusztus 13. A Nyirvidék tudósítójától . A népjóléti miniszter értesítette Nyíregyháza városát, hogy a városoknak megszavazott lakásépítési segélyből Nyíregyháza város huszonöt millió koronái kap. Miután ma is kínosan nyomasztó a lakásínség városunkban, csak örvendeni tudnánk miden olyan támogatásnak, a meljy egy ujabb városi lakásépítés megindítója lenne. A korona nagy értékcsökkenése következtében, sajnos,, a huszonötmillió nem elég nagyobb szabású épitési akció megkezdésére. Illetékes helyen nyert információink szerint a város nagyobb kölcsön kiutalását fogja kérelmezni. Arról is szó van, hogy a zöldségtéri bérpalio la építéséhez is kérnek az érdekeltek nagyobb állami hozzájárulást azokból a milliárdokból, amelyeket a kötelezőépitkezés segélyezésére szánt az állam. ——Hg — «imwi •' ! i »Ii«» mn,.iimMniHBn > m i Hétfő reggeltől drágább a posta is. A távforgalmi levélportó 200 koronára emelkedett.—Ajánlott levél külföldre 1000 korona. Nyíregyháza, augusztus 13. A Nyirvidék tudósítójától. Hétfőn reggel' váratlanul megdrájg|ult a pósta is. A posta tarifát, amelynek emelkedését, mégis csak jobb volna előzetesen közölni a következőkben ismertetjük: Levél helyben 110, távolsági forgalomban 200, Ausztriába,, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba,, Olaszor szágba és Romániába 350, egyéb külföldre! 500 korona. A levelezőlap 50, 100,, 220 és 300 korona. Nyomtatvány és áruminta 50 gramonként belföldre 20, külföldre 100 korona, de belföldre a nyomtatvány 10 grammig csak 10 korona. Díjminimum az árumintánál belföldre 100, külföldre 200 korona.) 1 : i . Az ajánlás dija helyben 100, távolság* forgalomban 200, külföldre 500 korona. Expresszdij belföldre 500 korona, de Budapesten a helyi sürgős levélpostai küldeményeket belterületeken lehetőleg 4 órán belül kézbesitik. Postautalvány belföldre 25000 K-ig 200 korona, 50000 K-ig 400 korona,, 100 ezer koronáig 800 korona és ezenfe'ül "100000 K-ként még 400 korona. Az értéklevél értékdija belföldre 1000000 K-ig 1000 korona, ezenfelül 500 ezer K-ként még 150 korona. A csomagdij 1, 5„ 10, 15 és 20 kilogrammig 50 km. távolságra 250, 300,, 500, 700 és 900 korona, 20 km-ig 500, 900,, 1600, 2300, 3000 korona, 200 km.-en felül 800, 1400,. 2400, 3400 és 4400 korona. A távirat szódija belföldre 60, Ausztriába, Csehországba,, Jugoszláviába és Romániába 200, Németországba és Lengyelorba 300 K. A többi külföldi viszonylatban azl aranyfrankban megállapított szódijak, 1 arany frank — 3000 korona, arány szerint számittatnak. A távbeszélésnél az évi előfizetési díj a rendes állomás után Budapesten 432Ö00 vidéken 162000, illetve 54000 korona. A helyi beszélgetés dija Budapesten 200, vidéken 100, a távolsági (interurbán) beszélgetés dija: Budapest körül 15 km-ig 503 korona, egyéb viszonylatban 25 km-ig 1000 korona, 50 km-ig 2000 korona, 200 km-ig 3000 korona. A beszélgetési dí j Budapestről iWienbe 5250, Berlinbe 4500 korona. A távbeszélő előfizetési és az ezzel kapcsolatos dijak csak augusztus 16-ával ( lépnek életbe. A távbeszélő állomást augusztus végéig fel lehet mondani. Jutalmat kapnak a Szabolcsmegyében kiváló gazdasági cselédek és munkások, Az egyes gazdaságoknak kell előterjesztést tenni a kitüntetésre. Nyíregyháza, augusztus 13. A Nyirvidék tudósítójától. Évről-évre ösztönző erejű, a mindennapi munka, a becsületes," hü szolgálat megbecsülésével nevelő hatású a földművelésügyi kormánynak az" az intézkedése, hogy országszerte kiválasztja a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások közül a példás szorgalommal, ragaszkodással,' kitartó., eredményes munkával 1 kitűnt cselédeket és munkásokat és megjutalmazza őket. A gazdasági év befejeztével az idén is felhangzik a földmivetésügyi miniszternek felhívó szava, a melyre kilépnek a fölld munkásai sorából a legjobbak, mint a hadsorból a kilüntetést osztó parancsnok szavára a harcban kitűnt hős katonák. A szabolcsvármegyéből jutalomra, kitüntetésre kerülő mezőgazdasági munkásokat és cselédeket az egyes gazdaságoknak október l-ig kell felterjeszteniök a vármegye főispánjához. — A felterjesztésben megjelöllendő a kitüntetésre érdemes neve lakhelye, személyi adatai, szolgálati tényei. A cselédek közül azok nyernek kitüntetést, akik huszonöt éven át szolgáltak egy helyben s a legsúlyosabb időkben is ragaszkodással, hűséggel állottak gazdájuk rendelkezésére. Ezeknél a cselédeknél hatósági bizonyítvánnyal igazolandó a huszonötévi szolgálat. A mezőgazdasági munkásoknak természetszerűleg nem szükséges a hoszszabb csupán a kiválóan eredményes szolgálat igazolása. Értesülésünk szerint vármegyénkben három huszonötéves gazdasági cseléd és két kiváló mezőgazdasági munkás nyer kitüntetést. Teljesen dezorganizálódik a román posta és távírda is. Bukarestből jelentik: A román államvasutak teljes dezorganizálódásával párhuzamosan halad lefelé a züllés lejtőjén a romániai posta és távírda intézménye is. Erre legélesebben vet világot a Bukarestben megjelenő »Dimineata« cimü lap légutóbbi vezércikke, amelyben szószerint a következő áll: »A postatisztviselők túlnyomó része iskolai végzettség és szakképzetség nélkül végzi funkcióját. Bár a törvény 4—8 középosztályt ír elő, mindazonáltal a csekély fizetés és a nehéz szolgálat miatt érettségizett egyén alig egyete temi végzettséggel bíró ember pedijg! egyáltalában nem lép a posta szolgálalába. — Igy érthető aztán, hogy a kevés földrajzi ismerettel bíró tisztviselők kezén előfordulhatnak a következő legjellemzőbb esetek: A bukaresti »Chisnán Hotel London« címzésű táviratot Londonba küldték, a »Kronstadt« jelzésűt Németországba, a »Bronstreet«-it Berlinbe az »Unter den Linden «-re slb. A gépeknél altisztek, műszerészek, vonalfelvigyázók dolgoznak, akik máskor a huzalokat feszítették k; az oszlopokra. Ennek tulajdonitható, hogy a táviratok szövege is összecseréltetik és idegenek kezébe kerül az ellenkező értesítés. A minap déídául egy urnák meghalt a nővére, amiről értesítette a családot, 1933. augusztus 14. ahonnan válaszként ez érkezett el cserélés folytán »Szívesen osztozom azon örömben, amely üzletkötéseiben érték önt.« — A kormány egyébként 18 milliót költött most egy uj távirófőhelyiség renoválására. Ebben az uj teremben azonban csupa ócskaságokat szereltek fel, amik nagyrésze hasznavehetetlen. De ha véletlenül mégis jó tisztviselő kerülne a géphez és a gépek is jók volnának, a külső "vezetékek miatt se lehetne dolgozni. Olyan állapotban vannak ezek is, hogy ha egy veréb rászáll valamelyikre, beáll a vezeték érintkezése, mire a Párisba szóló háromszoros diju sürgős távirattal be kell várni ,mig elrepül a veréb a sürgönyclrótrőil], vagy stafétával kell beljebb küldeni azt. Hol vannak hát az ellenőrök?!! A (szakképzett tisztek?!! És végül maga az igazgatóság és a kormány?!! A válasz egyszerű: Nincsenek se ellenőrök, se ellenőrzés, a tisztek pedig ki vannak rendelve Erdélybe, hiszen a kirendelés napi 50—200 leu napidijat jelent.« A »Dimineata« cikkét igen sok lap átvette és fűzött hozzá éles kommentárt. ÁLOMDALOKHa bontja halvány fátyolát az este. Színes kh álmok indulnak repesve Mint himes Szárnyú madarak. Mesék tündére suhanva száll a csendbe, Lelkem hárfája megszólal csengve, zengve, Titkos ajtócskák nyilának. Mint erdő mélyén karcsú viliik tánca Kis álonidalok lejtenek trillázva Muzsikos csendben szerteszét. Zsongó dalokkal mese réten járok Fehér mezőben tűzpiros virágok Mesélnek iszáz bohó mesét Nekem virul ki minden szinép álom Gyűjtöm a mézét könnyű lepkeszárnyon S bűvös kasárba elteszem. És jő a reggel, bántó, Iszürke fénnyel. Hogy mindent, mit a kincsé, gazdag éjjel Könnyelműn osztott, elvegyen. Eltűnik minden; mesemező, álom, Dalnak, virágnak csak rongyát találom, Sóhajtva, busán ébredek. „Mik legyenek Masaryk feladatai a felvidéken". Prágából jelentik : Abból az alkalomból hogy Masaryk cseh köztársasági elnök a Felvidéken tartózkodik, a »Prager Presse« a csehszlovák politikát jellemző cikket irt, a melyben többek közt a következők foglaltatnak : »Massaryk elnök Szlovenszkón van, ahol azonban ne csak üdüljön, de igyekezzék reparálni a felszínen lévő veszedelem tudatában a prágai tót politika nagy baklövéseit. Innen Prágából csupán cseh érzékenységet látnak, de tót testvérközösségről beszélnek folyton. Ezért nem is ismerik el a tótok különleges jogait és földjük jogos birtoklását. A tót és rutén ellenzék igy alakulhatott meg amely sokkal veszedelmesebb, mint akár a magyar, vagy a német. Rossz gondolat volt a magyarság elnyomásával kierőszakolni a tót testvériséget, amit sokkal természeteseb. ben érhettünk volna el a magyar kultura segítségével. Még nincs késő megnyerni Szlovenszkót az egység számára, ám fel kell nyitni a határokat, aminek következtében meginduljon ezzel a mesterséges elrekesztés sei megakasztott életfolyamat, amely a tótságot nem Prága felé orientálja gazdaságilag. Így azonban mindszegényebb lesz a nép és vagy kivándorol, vagy elzüllik. Masbaryk tehát ne hallgasson a cseh uszító sajtóra és utján ne a kormánydresszirozta tótokat hallgassa meg, hanem hallja meg a másik, a többség panaszát és kívánságait, hogy mindenről jól informálódhassék.« (K. E. K.)