Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-14 / 183. szám
1913. augusztus 14 „Az elcsatolt kisebbségeknek joguk van kulturdokumentumaikhoz." A csehszlovák kormány felajánlotta a pozsonyi Petőfi-szobrot, flindcn műemlék a népszövetség: védelme alatt áll. Budapest, augusztus 13. Sok szó esett ugy a csonkaországi, mint az elcsatolt területi sajtóban azokról a szobrokról, és egyéb történelmi műkincsekről, amelyek az ország megeső nkitásával idegen kezekre jutott. Periodusonkint jelennek meg hirek hol a román, hol a cseh kormány ajánlatairól 1, amelyek szerint azok felajánlják a magyar vonatkozású ilyen mü és történelmi emiekeket Magyarországnak részint rekompenzáció ellenében, részint ellonszolgálat nélkül. — Legutóbb is a nagyváradi Szent László szobra körül volt élénk sajtóvita, hogy a románok eltávolították helyéről és egyúttal meg is rongálták az értékes emlékmüvet. Voltak hirek, melyek szerint a kisántárit kormányok együttesen kész Ilinek a területeiken levő emlékeket eltávolítani, mint irredenta okokat és ezért demarsszerüen hivnák fel a magyar kormányt ezek leszereltetésére, illetve pjszálliHatására. Minden ilyen hír természetesen felvevőre talált és alkalmas az állandó nyugtalanSág táplálására. Fontosnak tartottuk tehát a legilletékesebb helyen informálódni az elcsatolt területi műkincsek sorsáról, amely kérdésben dr. Czakó Elemér kultuszminiszteri államtitkár a következőkben nyilatkozott munkatársunknak: — Csodálatos, hogy az elcsatolt területek szobrainak és műkincseinek sorsa kérdéses lehet, hiszen azokról a llegrészletesebben történt intézkedés a békeszerződés keretében. Ez az intézkedés kétségtelenül hangsúlyozza, hogy amint az átcsatolt kisebbségek, ugy a velük vonatkozásban álló összes szobrok és műemlékek a Népszövetség védelme alatt állnak. Hogy aztán e védelem nem tudta megakadályozni a lefolyt és az egész világkultúra kárát okozó barbár rombolásokat, ez a kérdés még nem intéződött el, de kizárólag az illető kisebbségek legbelső peres ügyét képezi. — Nyílt titok, hogy valóban érkeztek a magyar kormányhoz felhívások a szomszédálliamok részéről a szobrok és és történelmi emlékmüvek szereltetése és elszállíttatása ügyében. így elsőnek a csehszlovák kormány tette meg ajánlatát a pozsonyi Mária Terézia szobor lerombo lása alkalmával arra, hogy szállíttassuk a magyar trianoni határok mögé a pozsonyi Petőfi Szobrot, mert az uralkodó izgalmak közepett esetleg nem akadályozhatja meg a Petőfi szobor elleni merényletet sem. A magyar kormány azonban szigorúan ragaszkodott a békeszerződés pontjaihoz és kijelentette, hogy még időlegesen se vállalhatja az elcsatolt magyarság védelmét, amit a nemzetek legfelsőbb fórumának kell minden körülmények közt ellátnia. — Nincs igaza annak a felfogásnak, tnely szerint az elcsatolt területek szobrai ós történelmi műkincsei össznemzeti kulturkincsek. — Minden egyes szobor és minden emlékmű az illtető vidék talajából nőtt ki és kizárólag az illető vidék kulturkincsét képezi. Az elcsatolt magyarságnak tehát joga van minden ellenkező felfogás dacára a saját kulturdokumentumaihoz, amit se a csonkaország el nem kérhet tőlük, sem az idegen impérium el nem vitathat tulajdonukból . — Magától értetődik ilyenformán, hogy a magyar kormány nem bocsátkozhatik tárgyalásokba az illető államok kormányaival az elcsatolt területek kulturkincseinek ideszáUittatása ügyében. Erdély élet-halál harca. Hagyar szemmel Erdély földjén. — A magyar iskolák sorsa. Az agrárreform. — A „Simongáti lányok". II. A délkeleti megszállt terület iskolaügye szeptembertől a magyarságra nézve aggasztó stádiumba lép, mert az állami, sőt a kiözséfgi és szerzetesi iskolák I. osztályaiban is azon az alapon, hogy »nem tűrheti az államhatalom, hogy a községi iskolák idegen kultura szolgálatában álljanak,« a következő tanévtől teljesen oláhnyelvü lesz a tanítás és fokozatosan évről-évre halad fel a felsőbb osztályokba. És e rendelkezés vonatkozik a szászok iskoláira is. Pedig a szászság nemzetiségi engedmények reményében az első pillanatban hajlongva sietett az oláhuralmat elismerni és szolgálatait az uj hazának felajánlani. A felekezeti iskolákban, kivéve a szerzeteseket, magyarul, vagy azon a nyelven tanítanak, amilyen nemzetisége az iskola. Természetesen az oláh nyelv, mint tantárgy, kötelező ezekben az iskolákban. A tapulók négy évenként absolválnak. Tehát már a IV. elemit végzett tanuló komoly vizsgálati bizottság elé kerül és érettségizik. Ezeken a vizsgálatokon győződik meg aztán az állam tanügyi közege arról, vájjon Kolozs megyének Cluj vagy Kolozsvár a székhelye, vagy az alsóefhérmegyei Marosszentimre mellett az »oláh Hunyadi« vezérlete alatt oláh vagy magyar vitézek harcoltak. A felekezeti iskolák államsegélyről még csak nem is álmodhatnak. Az iskola minden kiadása a fenntartó hatóságot terheli. A felekezeti tanügyi személyzet fizetése jóval kevesebb az államiakénál. Ezek anyagi helyzete körülbelül olyan, mint a magyar köztisztviselőé. ők velünk együtt viselik a magyarság vesztett háborújának terhét, de ők még az anyagi terhén kivül a vesztett háború szellemi terhét is hordozzák. De magyarságukért szívesen hordozzák ! Társadalmi szervek. Erdély társadalmát a minden irányú szervezkedés jellemzi. S ez érthető is, mikor érdekeit, jogait lépten-nyomon támadások ellen kell megvédenie. Szövetségbe tömörültek a munkaadók, a munkások, iparosok, kereskedők stb. Külön Szervezkedett a magyarság a szászság, a svábság és oláhság. Különösnek hangzik, pedig ugy van, az erdélyi oláhság politikailag külön szervezkedett, mert az ó-királyságbeliekkel szemben politikai, sőt anyagi érdekeit neki is kell védenie. Az utóbbiak természetesen politikaiak s a nemzetiségi érdekek védelmét szolgálják. Az előbbiek pedig anyagi természetű szervezkedések s ennek a megvédésére alakultak. Ezek az erőt reprezentáló szervek igen sok esetben eredménnyel szolgálják tagjaik érdekeit. Románia politikája Erdély ellen. Románia politikája azt a látszatot kelti, talán nem is látszat, hanem valóság, hogy a megszállt Erdélyt olyan provinciának tekinti melyet minden irányban ki kell használni. — Ezt a célt szolgálja birtok- és adópolitikájával. Agrarreform . Az agrárreofrm végrehajtása ,mely az ó-királyságbeli közép- és nagybirtokosokra nem vonatkozik, Erdélyben talán már ebben az évben befejeződik. Evvel meg is szűnnek a nagybirtokok és minden ember a kis- és törpebirtokosok osztályába lép. 4—5—10— 15 hold földje mindenkinek van aszerint, (a városi lakosság nem értendő ide), hogy mennyi volt a felosztásra kerülő terület nagysáága és az igénylők száma. Az aztán nem fontos, van-e a juttatott terület megmunkálásához valami instrukciója. A nagybirtokosoknak is meghagynak még valamit, 3000—3500 holdból ugy 250—300, 500— 600 holdból 50—60 holdat. Ez természetesen óriási veszedelmet jelent Erdély lakosságára, mert a nagybirtok, amely a nem termelő fogyasztó közönség keresletet bőven s igy rendes áron ki tudta kenyiérmagvakban elégíteni, az agrárreform folytán megszűnt. A törpe- és kisbirtok, hozzá gazdásági felszerelés nélkül, a piac számára vajmi keveset fog produkálni. A veszedelem pedig, mely már az idén igen jó termés mellett is a kenyérmagvaknak és lisztnek bár lassú, de folytonos emelkedésében érezteti hatását, ezután fog még igazán mutatkozni. Az ó-királyság hatalmas nagybirtokainak termését Erdély piacaira vetik s egy kicsit komp likáivá a helyzetet egy a külföldi gabonanemüek bevitelét betiltó rendelettel, olyan magas árért adhatják termésüket, ahogy akarják. Adózás. Adópolitikájuk pedig a találékonyságban páratlan. Kereseti adó ott is van, mi is ismerjük. Azonban az a bizonyos adóprés a szerint, hogy az adózó alany az állam vagy, a kisebbségek nyelvét, vallja magáénak anya : nyelvként, kevesebbet vagy többet szorít ki az adózóból. Aztán meglehet felebbezni is. De, mint szavahihetők mondják, a felebbezésft nem szokás elintézni. A forgalmi adó ott is ismeretes. Ott az 1 százalék. Aztán a látványossági adó; ez 30 százalék. S micsoda furcsa helyzeteket teremt. Minden előadás (színház, mozi hangverseny, stb.) jegyeit a pénzügyigazgatóság lebélyegzi. Aztán bizonyos meghatározott szá mu, 5—10 adómentes, de lebélyegzett tiszteletjegyet engedélyez. Ha elég a tiszteletjegy, ugy rendben van a dolog. Ha nem elég, törje a fejét a rendezőség, vagy adjon tiszteletjegyképen, de ingyen rendes helyáru jegyet, azonban a 30 százalékos látványossági adót ezek után fizesse meg. Vagy ha az igazgatónak kedve jönne társulata előadását megnézni, gondoskodjék magának 30 százalékos látványossági adóbélyegzővel bélyegzett jegyről, különben a gyakran megjelenő s a lebélyegzetten jegyek után kutató adóellenőrökkel gyül meg a baja. De aztán kit terhel a felelőség, ha valaki jegy nélkül szökik be az előadásra ? Még csak ezután fognak igazán felburjánzani a lehetetlen adónemek. A városok ugyanis egyik legújabb törvényben felhatalmazást nyertek szükségletük fedezésére kü Kellemes, üd itő s zórakozó hely a Színházi vacsorák 1 — Bocskay-kert Esténkint Damu Bóla zenekara hangversenyez. Kitűnő fajbo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák I
