Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-12 / 182. szám

usztus 12. Visszautazás. ^zás Miskolc felé Szili va.i'óL augusztus 20-án, Szent -*pján délelőtt fél 10 órakor invonattal történik. Érkezés Nyir.íázára este 19 óra 13 perckor. Esel leges felvilágosításokkal a Nyirividék szerkesztősége szolgál . A gazdák elnöke napirend előtt szólalt fel a képviselőtestületben A nyíregyházi gazdáknak kenderáztató kell. — Szabolcsban szép kendertermés van. Nyíregyháza, augusztus 11. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap délután tartotta rendes havi közgyűlését, amelyen csak 30—40 képviseleti tag jelent meg. Dr. Benes Kálmán polgármester a Hiszekeggyel nyitja mqg a köz gyűlést, majd bejelenti ,hogy a gyűlés folyamán átadja az elnöki széket Szohor Pál főjegyzőnek, mert'a népjóléti és belügyminiszter hivására a fővárosba utazik Bejelenti, hogy Jánosbokori Kovács András beadványban jelezte, hogy napirend előtt szólal fel. A Gazdaszövetség elnöke szólásra emelkedik és panaszt tesz a gazdák kender áztatásának meggállása ügyében. Csonkamagyarországban ma az a helyzet — mondja Kovács András, hogy mindent az országban kellene termelnünk, hogy letörjük az ínséget. A gazdákhoz az elmúlt évek ben több felszólítás érkezett, hogy többet termelni, többet dolgozni,, ez az ország érdeke. A földmivelésügyi miniszter felhívta a gazdákat, hogy termeljenek kendert. Nyíregyháza gazdaközönségének érdeme, hogy soha sem húzódott vissza, mikor az ország érdekében való munkáról volt szó és felkarolja a kenderlermeIést is. Az idén a vármegyében szokatlanul szép nagy kender termett. Nagy baj, hogy a városban nincsen kenderáztató. Voll ilyen, de a háború folyamán tönkre ment s most a gazdák a tanyák területén lévő vízállásokban kény telenek a kendert áztatni. A Kovács-bokorban is így történt, de tegnap az egyik csendőrjárőr megjelent az áztatónál és kijelentette ,hogy az egészségi szempontból veszélyes és így a kendert azonnal! et' kell távolítani. Kovács András kéri a képviselőtestületet, mondja ki,. hogy a gazdák akadálytalanul áztathatják a kendert a tanyai álló vizekben, mert más hely nincs és az értékes nemzeti vagyon nem mehet tönkre. Dr. Benes Kálmán polgármester válaszában megnyugtatóul közölte, hogy a városi főjegyző e tárgyban már információt szerzett a csendőrszárnyparancsnokságnál. A csendőrség beavatkozása konkrét panaszra történt, ugyanis az egyik tanyasi gazda bejelentette, bogy a kenderáztató vize megfertőzte a kútját. Most az orvosi hivatal vizsgálat tárgyává teszi az áztatót. A képviselőtestület tudomásul vette a polgármester válaszát és határozatban utasította a tanácsot, hogy gondoskodjék bizonyos vízállásoknak írtatokul való kijelölésről. — Az uj őszi Cs téli divatlapok megérkeztek az Ujságboltba. Erdély ősi földjét most is a magyarság szelleme lengi be Öt év után a bérces szülőföldön. — Irodalom és hirlapirás. — Hagyar könyvek. — Benedek Elek lapja. — A magyar színészet. Nyíregyháza, augusztus 11. A Nyirvidék tudósitójáától. I. 1918. óta csak most voltam Erdélyben. Akkor még ugyan a háború negyedik évének nyomasztó terhe nehezedett az embereWre, de szabad földön reménykedtek a háború szerencsés befejezésében s még csak sejtésünk sem volt arról, hogy néhány hónap múlva a leggyülöltebb nemzet fogja őket irgalmatlanul letaposni és hazánk testéről leszakítva, gyűlölt uralma alá hajtani. Azóta öt év telt el. S az aránylag rövid idő micsoda változást idézett elő ottan, arról csak annak lehet fogalma, aki ismerte Erdélyt akkor s látja szemével és lelkével most. De bármennyire is alakult Erdély politikai képe és bármennyire is igyekeznek u; urai Erdélyt nemcsak külsőképen, de szellemileg is átformálni, annyi megállapítható, hogy most is a magyarság szelleme lengi be Erdély területét. Sőt még erősebb a szellem küzdelme, mint volt ! Most a léte forog kockán s a fennmaradásáért küzd. — De ez a küzdelmének csak egyik része. Azonkívül pedig, mint a törzstől leszakított erős ág, Önmaga igyekszik gyökeret hajtani, törzzsé fejlődni, hogy képes legyen koronáját olyan erőssé fejleszteni, mely képes legyen az uj vihart kiállani. Irodalom és hirlapirás. A nemzet testéről leszákitott magyar szellem elzárva ősi, nemzeti, dus forrástól uj, éltetőerek után kutat s ennek eredményeként egy uj, magyar irodalom van fakadóban és megállapítható, hogy ez az irodalom a nemzeti szenvedés tüzében keletkezve, tisztultabb felfogásban jelentkezik, mint a mienknek sok-sok hajtása. Természetesen ma még csak felkelőben van, de már ez is a legszebb biztatás, — mert ott az irás lelki kényszer, — hogy nemsokára zenitbe jut. Az erdélyi magyar irodalomnak és művészetnek ma Kolozsvár a központja. Innen indul ki minden irodalmi és művészeti mozgalom. Itt gyűlnek össze Erdély irói e hónapban, a Janovics dr. színházában tartandó erdélyi magyar irodalmi olimpiára. Kolozsvár hírlapjai már átlépték a vidéki hírlapok kereteit. Nem helyiérdekű lapok többé, melyek alig jutnak tul a vároá határain, hanem Erdély magyarságának nélkülözhetetlen és irányító szellemi táplálékai. Az Ellenzék vagy a Keleti Újság, Kolozsvárnak ez a legjobban szerkesztett két napilapja, 12 oldalon jelenik meg naponkint. A vasárnapi számok sem maradnak terjedelemben fővárosi lapjaink mögött. Tartalmuk változatos, élénk és sokoldalú, hangjuk pedig önérzetes, sokszor súlyos, éles. Ez utóbbi sok erdélyi magyar újságnak tulajdonsága. Ez a hang jellemzi legjobban a sajtó szabadságát, mellyel az erdélyi magyarság, mint kisebbség, az elnyomás ellen erősen védi magát. Hagy a magyarnyelvű újságok mennyire élnek a sajtószabadság jogával, bizonyságul álljon itt az enyhébb hangú cikkek közül 1 — 2 szemelvény. A Marosvásárhelyen (ők Targu-Murésnek nevezik) megjelenő Székely Napló egyik számában olvasható a következő két cikk : »Az átfestett cégtáblák. Szegény cégtáblák', rájuk ugyancsak rájár a rud. Van már olyan cégtábla is, melyet ötször-hatszor festettek át. Most legújabban több ezer leivel készülnek azt a cégtáblát megadózni, melyen egyetlan magyar szót is találnak. Természetesen ilyen körülmények között a kereskedők befestetik cégtábláik magyar felírását. Most az összes üzletek ugy néznek ki, mintha gyászolnának. Jön a feketefestékes ecset és kíméletlenül letöröli a magyar feliratokat. De ósak kivülröl, mert a lelkekben ugy sem lehet rendeletekkel romanizálni.v. A másik cikk ugyanazon szám Figyelő rovatában a leiről ezeket irja : »A pénz »pofája« valamely nép szellemének szinte arcképe, legalább is ujjlenyomata. Azokhoz a számtalan kézen átszaladó kis tarka lapokhoz annyi jellegzetes hasonlatosság tapad

1, hogy végül csaknem fényképlemezekké érzékenyülnek. Az elértéktelenedett német márka külső csúnya művészi rajza, vihartálló ropogós, kemény papírja egy törhetetlen nép heroikus lelkinagyságát és elemészthetetlen szívósságát leheli. Az osztrák bankjegy számihivalgása majdnem mqgbékitőleg mosolyog, akárcsak a kipusztíthatatlan bécsi kedély, melynek az a takaros kis szines ábra kifejező képmása ... Mit mondjunk a magunkéról, (érti az oláh leit) melynek szomorú silányságáért nem mi felelünk. Ezek a ragadós szennybe olvadó, esemény rongyfoszlányok szégyenletes cégérei valami valóban — mosdatlan országgazdaságnak ! Vásári koldus dicsekszik igy visszataszító sebeivel. Ha néha néhány ilyen »államjegy« torlódik tárcánkba — a városi szemétkosarak borzalmas tartama fertőzi meg belsőzsebünk tiszta bélését. Ez a pénzpofa csak — undok fintor/« Ezek az átcsempészni sikerült újságokból válogatás nélkül az enyhébb hangú cikkek közül valók. De minden újságban és számban találunk hasonló, sőt élesebben megnyilatkozó cikkeket. Julius óta a magyar kisebbségnek oláh nyelven megjelenő lapja is van. Ennek al újságnak Olasul Minoritatilror (Kisebbségek Hangja) a cime. Négy év óta sokan gondolkoztak már a terven, hogy a magyar kisebbség kívánságait és sérelmeit meg kellene írni azon a nyelven is, melyet az állam vezető emberei is közvetlenül megértenek. Végül is megcsinálták Lúgoson Jakabffy Elemér dr., Sulyok István dr. és Willer József dr. Mindhárman kiváló emberei a gyakorlati politikának és cselekvésnek, mit előbbi tevékenységük bői is meg lehet állapítani. Először magyar nyelven próbálkoztak Magyar Kisebbség cimü lapjukkal, melyben egész kincsesházát gyűjtötték össze a kisebbségi jogokért való harcnak. Nagy felkészültséggel és hozzáértéssel, a történeti előzmények nagyszerű ismeretével léptek a közönség elé és most, amikor oláh nyelven is lapot adnak ki Kisebbségek Hangja címmel csak eredményesebbé és gyakorlatiasabbá tettek okos és céltudatos politikájukat. 'Magyar könyvek. A könyvkereskedők kirakataiban szemlét tartva, sok uj erdélyi iró könyvét találjuk meg ott. De minden ilyen uj könyv címlapján alul »Az iró kiadása« olvasható. Ez már elszomorító jelenség, mert azt mutatja, hogy az erdélyi magyar könyvkiadók anyagi erejükkel nem akarnak, vagy nem tudnak a szellemi erő támogatására sietni. Az uj könyveken kivül még bőven van magyarnyelvül Kellemes, üd

itő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! — ocskay-kert Esténkint D«ff3u Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő fajbo

rok, elsőrangú konyha — Színházi vacsorák 1