Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-11 / 181. szám

1923. autmzsius Ii, KÖZGAZDASÁG A szövetkezeti eszme értékesítése a szabadoktatásban. A kultuszminiszter ur junius hó 19-ére a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe hívta össze »Hazánk illetékes szaklényezőit« az iskofánkivüli népneve­lés kérdésének ujabb alapos megvitatá­sára. A kongresszus megalakulása után megalakultak a szakosztályok is, amelyek ben az egyes kérdések előadására meg­felelő szakembereket kérlek fel. E sorok irója is felkéretett mind a három szak­osztályban egy-egy kérdés eladására, ßiint »az iskofánkivüli népművelés tago­zódása s annak egyes ágai«, a >látogatási kötelezettség«» éís végül, ami itt bennün­ket a legközelebbről érdekel: »a szövet­kezeti eszme értékesítése a szabadokta­tásban.« E sorok irója a pedagógiai szakosz­tály junius hó 25-én tartott ülésén az a láb bi javaslatot tette a szövetkezeli eszmé­nek a szabadoktatásban való értékesítése ügyében. »Szövetkezeti (egyesületi) élet álltaiá­ban nagy nevelő tényező«. Felesleges itt a gazdakörök és szövetkezet munkájának eredményére rámutatnunk, hiszek ezek közismertek. Itt arról van szó, hogy mi­ként tudjuk megfogni az ifjúság Lelkét a szövetkezeti eszmével 1 ugy, hogy nevelő hatásuk nyilvánvaló légyen. A szövetkezeti (egyesületi) mozgalom­ínak az iskoíánkivü'i népmü\eés ,szfe npont jábói főleg az irányban van nagy jelen­tősége, hogy a szolidaritás érzését kelti fel az egyénben, testvérekké teszi a tago­kat és különösen a szövetkezeti életben a keresztény szeretet az egymás megér­tését és az egyéni értékek megbecsülését az összetartozandóság érzetét, az önbiza­lom az önismeret és az önsegítés elvét hir­deti. Ha az elemi iskola elhanyagolja a szövetkezeti eszmében rejlő erkölcsi és anyagi értékeknek a gyermekek fogékony lelkébe való beplántálását, ugy meg kell azt ragadnunk az iskolánkivüli népmüve­lésnél, mert ettől függ nagyrészben Ma­gyarországon a társadalmi béke. — Ha ugyanis az iskolán kivül népnevelés tanter­mében azt hallják a növendékek, hogy egymásnak testvérei és hogy egymást meg! kell becsülniök s ha azt tanulják ottan, hogy az egyén a maga elhajgy atottságjában, gyenge és erőtlen, mig ha tömörül,, szövet­kezik, akkor erős fesz és olyan célokat is megtud valósítani, amelyekre a maga elszigeteltségében nem vállalkozhatik: nő az önbizalma, ereje és ennek nemzeti,, gaz­dasági és társadalmi szempontból is igen nagy jelentősége van . Ezeket a gondolatokat csakis a szö­vetkezeti (egyesületi) eszme terjedése ut­ján, illetőleg annak gyakorlati megvaló­sítása utján lehet elérni. Mint már emiitettük, a szövetkezeti eszme egyik leghatékonyabb eszköze az iskolánkivüli népmüvelésnek, éppen azért mindent el kell követnünk, hogy az esz­me tanítása megfelelő helyett kaphasson az iskolánkivüli népművelés tárgyai kö­zött. E kérdéshez elsősorban olyanok szóljanak hozzá, akik a szövetkezeti szer­vezkedéssel, a szövetkezeti mozgalommal s annak a gyakorlati életben való megje­lenésével teljesen tisztában vannak. — A rochdalei takácsok történteiének elmondá­sa s a magyar szövetkezeti mozgalom meg indulása kiválóan jó propaganda eszköz a szövetkezeti eszme fejlesztése érdeké­ben. Az utóbbinál rá kell mutatnunk az 1890—1900-as évek gazdatársadalmi, po­litikai, mezőgazdasági viszonyaira és arra, hogy a magyar fö&i megmentése terén, il­letőleg annak a magyarok kezében való megtartása érdekében minő óriási munkát végzett a magyar szövetkezeti mozgalom­Rá kefl mutatni itt a szövetkezeti esz­mére, mint társadalmakat átalakító és for máló erőnek a jelentőségére ,de egyút­tal rá kell mutatnunk a két legjobban ki­fejlődött szövetkezeti formára, a hitel- és j a fogyasztási szövetkezetek munkájára a ! hitel és áruuzsora kiküszöbölése és letö­rése érdekében. Rá kelt mutatni az" ottani gyakorlati eredményekre, amelyeket e té­ren elértek; rá kell mutatni arra a nagy népművelő fontosságra és munkára, ame­lyet a szövetkezetek végeznek akkor, mi­dőn számitani, pénzzeí bánni,, üzletet ve­zetni, könyvelni, árukalkulációt csinálni, üzletet kötni tanítanak meg évenkint ez­reket és ezreket a föMniiv^s társadalmii. rétegből, v Rá kell mutatni arra a tényr® is, hogy minő hihetetlen erővel szervezke­dik a tőke nemcsak az ország határain be­lül, hanem azon kivül Ls„ nemzetközileg hogy mint koncentrálódnak a tőkék egyik oldalon, mig a másik oldalon a szociál­demokraták erős falanxként állanak, mint megszervezett tábor. Mindkettő pedig szemben áll a polgári társadalommal, a mely a két malomkő között fel 1 fog őrlőd­ni, ha nem szervezkedik és nem kö­i veti a szövetkezés eszméjét. De a társadalmi béke és a magyar egység szempontjából is rá kell mutat­nunk a szövetkezeti eszme "fontosságára. Nem szabad elfelejtenünk azt sem en­nél a kérdésnél, hogy a szövetkezeti moz­galomból indult ki a magyar közgazdasági életnek keresztény és nemzeti alapokra . való helyezése. Rá kell mutatnunk arra, hogy az | egyén az önsegítés elve alapján a szövet­] kezeti eszme gyakorlati megvalósításába j kapcsolódva olyan célokat is megvalósit­Í . hat amelyekre csak a nagy tőke volt ed­dig képes. A különböző irányú szövetke­zések összehozzák a szétszórtan levő szel­. lemi és anyagi erőket és igy állítják azt be a nagy nemzeti célok szolgálatába. Ha igy mutatunk rá a szövetkezeti eszme gyakorlati gazdasági, továbbá er­kölcsi és nemzeti oldalára és ha olyan egyéneket állítunk az eszme propagálói­ként ,akik ismerik a kérdést és hisznek annak jelentőségében, akkor e téren is nagy eredményeket fogunk elérni. Dr. Geszielvi Nagy László. ••MtfliH'r.lS!"" i üAMAlt* KOÍUJMI i il-^.i-jv, mm GAZDASÁGI ÉPÜLETEK, GYARAK, MALMOK BEFEDÉSÉRE ES REG! ZSINDELYTETÖií ÁTFEDÉSERE A LEGALKALMASABB EGYESÜLT CJ*STÉS MOH WLCONE" VEGYÉSZETI 6MRAK KOLLÁR MIKLÓS És BREITNER­KSipirűda': BUDAPESTÉI. ßaiiaufca ?8. Kapható: Wirtschafter Ármin raskereskedőnél, Nyíregyházán. Forgalmi adókönyv •a legolcsóbban beszerezhető a Jóüa-nyomdában és az Ujságboltban HO-RO-GA I. és II. része együtt a Városi Színház Mozgóban. Ü.FOIiXnO Augusztus 11-én és 12-én, szombaton és vasárnap az olasz filmgyártás szenzációja: TLASZ a legdravurosfcbb kalandorjáték 2 részben, 10 fetvonásban. Főszereplő: MARIO AUSOMA, a hires olasz atléta. Soha nem látott bravúros jelenetek! Városi Színház Mozgó Augusztus 11 és 12-én, szombaton és vasárnap a francia filmgyártás mesteri alkotása: HOROGA Rendezte: ABEL GANCE, a „J'akuse" alkotója. Főszerepben: SEVERIN MARS. I. rész: A csodá'a'os szív. II. rész: Az őrült. Mindkét rész egy előadáson. Tekintettel a hosszú műsorra, az előadások kivételesen fél 7 és 9, — illetve vasárnap 4, fél 7 és 9 órakor kezdődnek. Augusztus hó 10-én, 11-én és f2-én, pénteken és szombaton 7 és 9 órai, vasárnap 3, 5, 7 é3 9 órai kezdettel: Herkules fial kalandor történet 5 felvonásban. Kísérő műsor: Chaplin 3 felvonásos burleszk. APRÓ HIRDETÉSEK Hirdetési dijak: 10 szóig 1000 korona, azonfelül min­den további szó 100 korona. — Vidéki hirdetéseket csak az összeg beküldése után közlünk. — Apró hirdetés után érdeklődőknek csak válaszbélyeg vagy levelezőlap beküldése mellett válaszolhatunk. „Cim a kiadóhivatalban" jelzésű apróhirdetésekre esakis az apróhirdetés melletti szám bemondásával j? ad felvilágosítást a kiadóhivatal. Ü Postán érkezett hirdetéseket csak a pénz egyidejű beküldése mellett közlünk Szakácsnő kerestetik vi­dékre. Ajánlkozók adják le cimüket az Ujságboltban. 1592-1 Ügyes varrónő házhoz ajánlkozik helyben és vi­dékre. Cim az Ujságboltban 1587-1 Gyakorlott beton-csarép­készítő munkásokat felvesz Martra és Molnár Széchenyi­tér 9. 1596-2 Uj Koronás Regény Paul Frank: Kolibri. KAPHATÓ AZ UJSÁGBOLTBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom