Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-10 / 180. szám

1923. augusztus 10. JNYÍMWÉK vedelmez mint azelőtt. ÉvrőL

Lévre gyarapodnak a szőíővel beültetett területek. 1920-ban 32000 hektár volt a szőlővel beültetett terület, ami 79 millió dollárt jövedelmezett. Azóta annyi szőlőt üttetnek hogy 1924-re a most befolyt jövedelem négyszeresét remélik. A szőlősgazdák saját érdekét akarom előmozdítani, mikor erre az uj iparágra felhívom figyelmüket. A szabolcsi homokon is j ónéhány ezer hold szőlő van. — Milyen óriási perspektívát nyújt, ha ezen a nagy területen egyik gyár a másik után emelkedne s mint megannyi kis hangya, kezdetié a saját erejéből a szőlő, ipari feldolgozása révén, a mezőgazdaság ez uj ágában, a maga vagyonát és a nemzeti vagyont szaporítani. Ha a törökök meg tudják csinálni, mért ne tudnók mi is megcsinálni? Mért szántsunk mi még mindig faekével, mikor ma már gözekék hasítják a begyepesedett talajt? Megmondotta hazánk nagy fia, a legnagyobb magyar, hogy a »feliámadási erő bennünk van,« Nem kívülről, de belülről kell a feltámadási erőnek kiindulnia. A gazdasági talpraállás egyik módja lenne az általam felemlített szőlő feldolgozási mód is. Gondolkozzanak rajta a szőlősgazdák s más hozzáértő emberek. De a gondolatot kövesse hamar a tett; mert minden jó eszmének megölője az »ejh, ráérünk arra még!!« kWalIrabensleln J. Négy nyugati állam látta eddig vendégül a magyar gyermekeket, Anglia, Belgium, Hollandia és Svájc vendégszeretetét élvezték a magyar gyermekek. — Legközelebb hollandi gyermekek jönnek magyar földre Budapest, augusztus 9 A legutóbbi esztendők súlyos eseményei válságai között sem halt ki az emberiségből teljesen az emberséges gondolkodás és akciók indultak a krizistöl leginkább sújtott jövő generáció megmentésére, támogatására. A magyarországi nyomorban elcsenevészedett gyermekek külföldi nyaraltatására, üdültetésere több nyugati állam jelentette ki készségét ugy, hogy többezer szegény, gyermek jutott néhány hétre »békebeli« ellátáshoz. Ez a humánus akció, amely a tervek szerint egyre nagyobb kereteket fog ölteni, hogy azután a viszonyok javultával kölcsönössé váljon Magyarország és az egyes nyugati államok között és abból a békében tervezett cseregyermek-akció alakuljon ki. A gyermeküdültetési akció eddigi eredményeiről és legközelebbi terveiről illetékes helyen a következőket mondották munkatársunknak. — A magyar gyermek vendéglátására elő ször Svájc jelentette ki készségét. Az akcióhoz hamarosan csatlakozott Hollandia, majd Anglia is, végül és legutóbb — áprilisban — Belgium is. Ebben az esztendőben az első csoportot, amely 32 gyermekből állt, február 14-én indítottuk útnak Svájcba, ugyancsák februárban — 25-én 572 gyermek utazott Hollandiába, 3 pedig Angliába. Márciusban ujabb 556 gyermeket küldhetünk Hollandiába, április' 15-én ismét 585-en utaztak Hollanf diába, 10-en pedig Angliába. Áprilisban, 29-én 470 gyermek utazott Hollandiába. — Ugyancsak áprilisban küldtük az első csoportot — 64 gyermeket — Belgiumba. Má

1jusban Syájcba 549, juniusban Hollandiába 501, Angliába 50 gyermek utazott. Az első félévben tehát Hollandia 2684, Svájc 581, Belgium 64, Anglia pedig 63 gyermeket látott vendégül, összesen 3392 gyermek volt külföldön. — Hollandia a második félévben is viszonozhatatlan jóindulatot tanúsít a magyar gyermekekkel szemben. Julius 4-én egy ujabb 469 főből álló csoport indült útnak 15-én pedig elindítottuk Belgiumba is az első nagyobb transzportot, 450 gyermeket. — Augusztusban — 19-én, csak egy csoport utazik el Svájcba, most válogatjuk össze a kiküldendő 550 gyermeket. Szeptemberben két transzport fog Hollandiába utazni, még pedig 9-én egy katholikus, 30-án egy protestáns gyermekekből álló csoport. — A magyar kormány különben most folytat tárgyalást a hollandi kormánnyal, hogy a magyarországi viszonyok javulása után milyen módozatok mellett viszonozhatnék mi is Hollandiának gyermekeinkkel szemben tanúsított vendégszeretetét. Ez a megállapodás a békében kezdeményezett, de a háború által félbeszakított gyermek-csere akció kiépítésének első etappja lesz. A gyer mekek utazása folytán felmerülő költségeket természetesen a két komány fedezné. A mostani akciónak nemcsak gazdáI sági szempontból van óriási jelentősége, amennyiben a szülőket néhány hónapra mentesiti a nevelés összes gondjaitól, költségeitől, hanem kulturális szempontból is szinte felbecsülhetetlen előnyöket jelent a számukra. A fiatal és impressziók iránt annyira érzékeny gyermekek idegen és a magyarországinál sok tekintetben talán fejlettebb millieube kerülnek hónapokra, nyelvet tanulnak világot látnak és ezeknek a heteknek a hatását nem csökkenti az sem, hogy magukat a tájakat, eseményeket el is felejtik a gyermekek. — A kiküldött transzportok kint való időzése különböző. Svájcban Jiz hétig maradnak az egyes csoportok, Hollandiában pedig 3—4 hónapot tölthetnek a fiatalok. Ugyancsak hónapokra rug az angliai sejour is. Akadt egész sereg kis »renegát« (persze csak a szó legtréfásabb értelmében) is, akik csak azért jöttek vissza, hogy angliai, vagy hollandiai uj mamájuk »véglegesítése« előtt elbúcsúzzanak a régitől... (K. E. K.) Napok kérdése csupán a kisantant felbomlása. Prágából jelentik: Kinos feltűnést kelt cseh politikai körökben a Cseszkoázlovaoszfco Noviny legutóbbi vezércikke, amelyben KözépEurópa helyzetével foglalkozik A cikk szerint 1. A cseh'.zIo?ák diplomácia egyre másra sulyoi veresigeket szenvedett a légutóbbi időben. így bale kellett egyeznie a fiancia iparral szemben való minimális vámokba, ami egyenesen megsemmisíti a cseh ipart és növeli a munkanélküliek szánrát. Másodsorban a cseh diplomáciának angol tyom.itsra beid kellett egyeznie a Magyarországnak nyújtandó kölcsönbe. 2. Jugoszlávia tehetetlenségre kényszerűi Bágária ellen a macedón kérdésben Románia miatt, amely viszont a bolgár parasztok megerősödésétől és egy a bojárok elleni felkeléstől tart. 3. Görögország Szaloniki elnyerésének rémé nyében teljesen elhidegült a kisantanttal szemben 4. Középeurópa ma lét érdekszférára oszlik: iz acgol és francia csoportra. Az angol blokkhoz tartoznak Lengyelország, Románia, Bulgária, Görög- és Törökország, mig a francia ceoporihoz csak Csehszlovákia és Jugoszlávia tartoznak. Ilyen körülmények között — irja a cikk, — fel lehet vetni a kérdést, hogy létezik e még egyáltalán a kisantant. Erre feleletet a közeli napokban várhatunk, annyi máris bizonyos, bogy a kisantantot ma mir nem lehrt a külpolitika szilárd alapjának, irányítójának tekinteni. A helyzet a legkomolyabb és ennek felidézésében óriási szerepat játszottak a cseh diplomácia sü'.yoä hibái. (K

.E

.K.) Forgalmi adókönyv legolcsóbban beszerezhető a Jóba-nyomdaban A drágasági hullám hátán. Fantasztikus árak. A drágaság A nyomor Saját tudóNyiregyháza. augusztus 9. sitónktól. Napról-napra nő a drágaság. Az árak hihetetlen magasságra kapaszkodtak föl és valósággal fantasztikusaknak mondhatók. — Ma már ott tartunk,- hogy nem is panaszko,dunk, hanem a döbbenettől megdermedve állunk meg a kirakatok előtt és magunkban kérdezzük : hát lehetséges ez ? Valóság ez ? És szomorúan vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy bizony valóság. Pedig a drágaság most már olyan nagy, hogy az életet egyszerűen elviselhetetlenné teszi. Ki tud százezer koronát adni egy pár cipőért, vagy hat—nyolcszázezer koronát adni egy öltözet ruháért ? Itt állunk a legborzasztóbb tél küszöbén. amelyet valaha Magyarország átélt, a nyomor ajtajában, hogy belépjünk oda, ahol föl kell hagynunk minden reménnyel. Egy Dante víziója kellene ahoz, hogy megfessük a mai kor képét. Pedig mindenki tudja, hol a baj, csak azok nem, akik segíteni tudnának rajtunk. Nincs menekvés a nyomor elől, s mi egy fuldokló görcsös ragaszkodásával kapkodunk a remény utolsó szalmaszálához hátha jobbra fordul minden. Bejártunk egy pár üzletet Nyíregyházán, hogy fogalmat alkossunk magunknak a mai árakról. Nem ok nélkül hangsúlyoztam, hogy mai, mert minden kereskedő azt mondotta : kérem, ez az ár csak ma érvényes^ holnapra nem vagyunk biztosak, hogy nem elviselhetetlenné teszi az életet, küszöbén. fogunk-e ismét emelni. Leszállításról szó sem lehet, csak emelésről. Lássuk tehát milyenek ezek a mai árak. Elsőnek egy drogéria akadt utunkba. A testápolási cikkek ára is lépést tart a drágasággal. Egy mosdó szappan 550—3500 korona, fogpor 50—300 fanyelű fogkefe 800—1000, jobb minőségű 1000—9500, párfőm dekája 1500—5000, kölni viz 2000—20000, cipőkrém 450—1200, önborotváló készülék 6000—15000, fésű 800—10000, hajkefe 2000—20000, manikür készlet 40000—200000. A cipőüzletben még elszomorítóbb a helyzet,' mert ha a parfőmöt és manikűrkészletet nélkülözhetjük is, de cipőre föltétlen 'szükségünk van. Egy munkás bakkancs mindössze 60000 korona. Férfi félcipő 50—60000, egész 80—150000, női félcipő 45—70000, női magas 60—120000 Lakkcipőt egyáltalában nem lehet kapni. Egy pár sárga, vagy barna férficipő 120—150000 korona. Egy pár cipőfűző 350—400 korona. Férfizokni 2800—20000, női harisnya 3500— 30000, gyermekcipő 12—30000, fiucipő 30— 50000. A férfidtivatkeráskedésben lemondtunk arról, hogy valaha is gavallérmódra tudjunk öltözködni. Egy horgolt nyakkendő 3—6000 korona, hosszú selyem nyakkendő 4500—22000, csokorra köthető 1500-7000, férfi ing fehér 28—48000, szi-