Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-07 / 177. szám
2 JfíiMWÉE 1923. augusztus 7. Tiszta vizet a pohárba. Az események egymásután torlódtak össze az utóbbi napokra. Az országnak nagy szerencséje, hogy olyan nagy körültekintésü, higgadt em^er fogja a kormány gyeplőjét mint Bethlen István s hogy a megbokrosodott lovak nem ragadhatják el az ország szekerét. Az a hidegvér, amit Bethlen István tanusit minden alkalommal, amikor komoly események köszöntenek ránk, a legnagyobb bizalmat támasztja mindenki részéről személye iránt. Bethlen István szilárdan áll a sarkán és épp oly szilárd akaratereje és tettrekészsége; nem engedi, hogy az országot ismét kiforgassák gyökeréből. Gömbösék titkos és alattomos hianőverkedése, ami annál veszedelmesebb voJit mert a jóbarát mezébe öltözködve vették körül a mai kormányzati rendszert, ezekben a napokban világosan kipattant s természetesen ezek után lie is kellett vonniok a konzekvenciákat. A mozdonyvezetők sztrájkja és a nyomában bekövetkezett sta tárium kihirdetése, Gömbösék kilépése, s a kormány intencióival való, már előző és egyre gyakrabban történő szembehelyezkedésük, végre lehetővé tette, hogy mindenki világosan lásson. Ilyen ; megfigyelőkre a kormányzó pártnak nem lehet szüksége, akik minden alkalmat megragadnak, hogy nehezítsék a kormányzás amúgy is súlyos lehetőségeit. Megtörtént tehát az, aminek el kellett már egyszer következni: Gömböséknek be keltett Iátniok, hogy azzal a politikai felfogással, ami veszedelmesen kanyarodott a szélső s már-már nagyon tszél'ső irányban, nem lehetnek együ tt azokkal,, akik a higadtságot képviselik s reális utakon haladnak. Gömbösék érzelmi politikája tiszteletreméltó fixa-ideákat tartalmazhat, de Európa reális számító s mindent mérlegelő politikájában Magyarország nem képviselheti izoláltan a lángban lobogó és hamar elhamvadó érzelmi politikát, amely kifelé a megértés lehetőségét rontja, itt benn pedig korlátokat emel a rendelkezésre álló erők közé, amelyeknek egyesült és vállvetett munkája nélkül ez az ország soha talpra nem állhat. A szemtől-szemben való harcban nagyon rövid ideig tartott a két politikai felfogás birkózása. Gömbösék egy pár embert számláló kis csoportja súlyos vereséggel távoztak arról a térről, ahol égignyuló fákká akartak nőni. Az ország, közvéleménye örül és tapsol ennek a fordulatnak, mert végre is tiszta viz kelltett a pohárba. Azok a tényezők, amelyek ezt állandóan megzavarositolták, mér hete Ifen sokat ártottak nemcsak beljpo 1 iUkailíag, de a külpolitikában is. Kisded töredékük az ellenzék padjai közül már korántsem jön annyira veszedelmes módon sízámitásba. Azokon a területeken pedig, ahol jóhiszemű, dolgos embereket munkájuk zavartalanságában felkorbácsoltak, a kormánynak van hatalma és ereje rendet teremteni. A jegyzők internátust, aggkori menhelyet létesítenek és vendégszobákat rendeznek be Budapesten. A Jegyzők Országos Árvaház Egyletének akciója. A havasok tündéré a legszebb svéd film, szenzációt kf-Hő szépségű havasi felvételekkel és a legjobb r O" burleszk, hötfőn és kedden az Apollóban, Budapest, augusztus 4. A közigazgatásnak mondhatni legfontosabb tényezője a jegyzői kar, amely az állam és polgárai közötti közvetlen és állandó összeköttetést szolgálja. Felesleges külön hangsúlyozni, hogy a jó jegyző mennyire értékes szolgálatokat tehet és tesz ugy az államinak ,mint községe polgárainak. Éppen ezért mindenkor nagy jelentősége van annak, hogy a jegyzői kar szociális helyzete megfelelő legyen, hogy a súlyos és állandó munkába belefáradt jegyzőnek ne kelljen aggodalommal gondolnia öreg napjaira, hogy a kisi községhez kötött jegyző ne kényszerüljön gyermekei nevelése érdekében a főváros, vagy más nagyobb városba gravitálni, s hogy a jegyző özvegye, árvái jövőjét is valamenvnyire biztosítottnak lássa. Ezeket a szociális feladatokat kívánja megoldani a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete, amely az özvegyek, árvák gyámolitásán kivül céljául tűzte ki jegyzői internátusok léetsitését, aggkori menhely fenntar j tását, egyszóval a jövőre is gondolni köteles családos emberek gondjai nagyrészének enyhítését. Kérdést intéztünk a Jegyzők Országos Árvaház Egyletéhez a nagyszabású progiramm megvalósításának jelenlegi stádiumára vonatkozóan, ahol munkatársunk a következő információt kapta. — Egészen természetes, különösen a mai viszonyok között, hogy a jegyzők nem képesek olyan tagdíjakat fizetni, amelyekből programmunkat szándékainknak megfelelő mértékben és tempóban valósíthatnék meg. Épen ezért a Jegyzők Országos Árvaház Egylete saját kebeléből 100.000 korona alaptőkével egy kereskedelmi vállalatot létesített, amelynek rendeltetése az, hogy a jegyzői kar iró r szer-szükségletét fedezze. A részvénytársaság adminisztrációs költségeinek egyharmad részét az egyesület fedezi, kétharmad részét pedig maga az uj alakulás, mig a jövedelem 60 százaléka az egyesületet illeti, 40 százaléka pedig a vállalat fejlesztésére szolgál. A részvénytársaság alapítása igen helyes ötletnek bizonyult, amennyiben a 100.000 koronás alaptőke mellett is 1922-ben már 400.000 korona jutott egyesületünknek. 1923. januárjában az alaptőkét 2.000.000 koronára emeltük, mig most TO.000.000 koronára fokoztuk fel tőkénket. — A jegyzői kar szociális helyzeténekl javítására irányuló akcióink a közelmúltban jelentős lépésekkel jutottak előbbre. Az egyesület megvásárolta a József-körut 41. számú házat, amelyben a jegyzők főiskolát hallgató, gyermekei számára internátust, az elaggott jegyzők részére otthont, a vidéki jegyzők részére pedig vendégszobákat akarunk berendezni. Sajnos egyelőre á megvalósítás elé a lakásviszonyok miatt nehézségek gördülnek, reméljük azonban, hogy nem túlságosan hosszú idő alatt el is foglalhatjuk és a jelzett célra használhatjuk fel uj házunkat. — jelenleg Egerben van az egyesületnek internátusa, amelyben 20 jegyző-árvát részesítünk teljesen ingyenesen ellátásban és középiskolai oktatásban, mig 26 növendék havi 57.000 koronát fizet akkor, amikor más 1 internátusokban két métermázsa buza a tandíj. Ezenkívül a budapesti Frőbel intézetben 30 leánygyermeket tartunk ingyenesen. A két internátus évente 14 millió koronájába kerül az egyesületnek, amit részben egyesületi uton, részben persely es adományokból, részben pedig müvészesték rendezésének jövedelméből fedezünk. — Az egyesület 150 jegyzői özvegyet részesít másfél millió korona erejéig segélyben, 60 árva kap évente 40—40.000 korona segélyt, ami szintén két és félmillió koronát tesz ki. — Ilyen tehertételek mellett nagyfontossága lenne annak, hogy a megalakított részvénytársaság minél jövedelmezőbb legyen hogy ne kelljen a társadalom áldozatkészségét meglehetősen kínos módon igénybevenni. Ez azonban elsősorban a jegyzőkön múlik, akik közül még mintegy a fele nem tartozik a mi vevőink közé, hanem inkább idegen cégektől szerzi be szükségleteit drágábban és anélkül, hogy a jövedelemből maga, vagy kartársai, esetleg hozzátartozói, vagy hátramaradottjai részesülnének. (K. E. K.) A perecesi bányászsztrájk miatt beszüntették a munkát a diósgyőri vasgyárban. Mískolczról jelentik: A román megszállás után három éven át a dóisgyőrí m. kir. vas- és acélgyárabn pillanatra sem szünetelt a munka. Most mégis az egymásmellé felsorakozott óriási kürtők merednek az égnek anélkül, hogy öblös szájuk fenn a magasban ontaná a füstöt, a gyári munka szimbólumát. Pénteken délután a gyár vezetősége a világítási és vizvezetéki üzemeken kívül mindenütt beszüntette a a munkát, • mert a perecesi bánya és a Baross-aknák munkásai bérmozgalmuk so rán beszüntették a munkát s így a kohók .nélkülözik az életet adó, mozgásba indító energiát: a szemet. Hatezer gyári munkás kénytelen a sztrájk miatt tétlenségben tespedni s ezekben a gond terhes napokban 50—60 ezer munkaóra vesz kárba. A munkások ráncolt homlokkal, némán rójják a vasgyári szép, rendezett utcák sorát, nem csoda, ha lelkük érzékenységéig hatol a tétlenség: üzemszünet lévén, fizetést, keresetet a pihenés napján nem kapnak. A helyzet ebben a percben változatlan, a bányákban a sztrájk, a vasgyárban az üzemszünet változatlanul tovább tart. Megállapítható, hogy bár a perecesi munkások helyzete sem mondható teljesen kielégítőnek, a sztrájk mégis — mikor az ország összes tárnáiban dolgoznak — indokolatlan volt. A bányászmozgalom mostani fázisáról Ondrus János vasgyári igazgató a következőket mondta munkatársunknak: — A vasgyári üzembeszüntetést egyedüli a bányamunkások sztrájkja okozta. A munkások mozgalma változatlanul áll, mindössze az a változás történt, hogy néhány bányász jelentkezett munkára. Ez a sízám azonban kevés ahhoz, hogy az üzemet újra felvehessük. Kijelenthetem azonban, hogy a gyár vezetősége mássá;! 1, mint munkással nem tárgyal. Ami a bérmozgal!mat illeti, a gyár vezetőségének az a változatlan álláspontja, hogy az állami báKellemes, üd itő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! — Bocskay-kert Esténkint Damu Bóla zenekara hangversenyez. Kitűnő fajbo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák I
