Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-30 / 195. szám

JiWEOBBMBBK 1923. augusztus 30. Adósságok fojtogatják a jugoszláv államvasutat. Szabadkáról jelentik : Súlyos helyzetbe jutott az elmúlt esztendők alatt a jugoszláviai államvasút. Tudvalévően a .Jugoszláviához csatolt terület vasúthálózatának nagyobbik része magánvállalkozások tulajdbna, ame lyeket az állam kezel, s amelyekkel az elszámolást azelőtt tudvalévően a szegedi leszámoló hivatal végezte. A trianoni szerződé^ -életbelépése óta az egyes vállalatokkal külön leszámoló hivatalt létesítettek, amely működik is, de eddig

1 csak papiroson javára irta az egyes vállalatoknak a javukra mutatkozó Összegeket, de pénzt még egyiknek sem fizettek. Huszonhat ilyen, most már nacionalizált vasúttársaság van, amelyek eddig hiába ostro molták az államot jogos követelésükért. A vasút adóssága meghaladja a félmilliárd dinárt. Hatalmas tartozási tétel a városok kövezetvám követelése is. A városoknak járó kövezetvámot ugyanis a fuvardijakkal együtt a vasút szedí be, köteles lenne azonban ezeket az összegeket késés nélkül az egyes városoknak átutalni. A vasút ennek a kötelezettsé gének sem tesz már évek óta eleget. Ilyen címen Szabadka városnak egyedül félmillió dinárnyi követelése van, de hasonló, összegeket követel Zombor, Zenta, Becskerek, Újvidék is. A városok, amennyiben követeléseiket a vasút nem utalja ki sürgősen, perrel fogják megtámadni az államvasutat. (KEK.) „A magyar propaganda aláássa a cseh köztársaság külföldi tekintélyét". A nemrégien törvényerőre emelkedett magyar kisebbségi rendeletről az egész külföldi sajtó nagy objektivitással emlékezett meg, kiemelve,, hogy jelenleg Magyíarj

: ország tartja lleginkább tiszteletben a területén lakó kisebbségek jogait. Ez a körülmény kinos feltűnést keltett Csehszlovákia hivatalos tényezőinél, akik a dolgot — amint azt Prágából jelentik — a magyar propaganda sikerének tüntetik fell. A kormányhoz közelálló »Szlovenszka Politika« cimü lap legutóbbi vezércikkében azt irja, hogy a magyarok a kisebbségi ren delettel kapcsolatban nagy propagandát fejtettek ki a külföldi sajtóban. Ez a propaganda, amelynek eredményeként az egyes lapok, főleg Németországban Magyarországot követendő például állították az utódállamok elé, aláássa a cseh köztársaság tekintélyét külföldi hivei előtt. Ujfehértón óriási tüz pusztított. * A kár több miliós. Uj fehértóról jelentik: Hétfőn éjjel] eddig ismeretlen okokból kigyulladt az uj feliért ói Takarékpénztár szegegyházi bérletén lévő szérűskert. A nagy kiterjedésű szérűn hatalmas kazlak és boglyák állottak, amelyek mind lángba borullak. — Nagymennyiségű szalma, pelyva, törek és takarmány vált a lángok martalékává. Az ujfehértói tűzoltóság Aranyoss István főpa rancsnok vezetésével azonnal a veszedelem kszin helyére vonult és lokalizálta a tüzet. Kedden reggel

1 még mindig éjgett a száCmaszérü s a forróságtól csak két három lépésnyire lehlet megközeliteni. Igy az oltás is nehezen ment. Az ujfehértói tűzoltók lemberfieletli m un tő munkáját dicsérettel

1 emliti Ujfehértó népe. A többmiífíós kár a Frankfurti biztositónál fog megtérülni. Rendkívüli közgyűlés a vármegyeházán. A vármegyei pótadó 210 százalékos. Nyíregyháza, augusztus 29. A Nyirvidék tudósítójától. Dr. Kállay Miklós főispán a vármegye törvényhatósági bizottságát augusztus hó 28ra, keddre rendkívüli közgyűlésre hívta öszsze. A törvényhatóság; tagjai közül mintegy harmincan jelentek meg. Az elnöklő főispán megnyitó szavaira a bizottsági tagok állva hallgatják meg a magyar nemzet imáját, a Hiszekegyet, amellyel a közgyűlés kezdetét veszi. Virányi Sándbr vármegyei főjegyző előterjeszti a m. kir. miniszterelnöknek leiratait, amelyek Belitska honvédelmi miniszter, Daruváry igazságügyminiszter felmentése és gróf Csáky Károlynak honvédelmi továbbá Nagy Emilnek igazságügyminiszterré történt kinevezéséről szólanak. A törvényhatósági bizottság a távozó miniszterek működésének elismerésével és az uj kormányférfiak munkálkodásába vetett bizalommal és reménnyel veszi tudomásul a kormányelnök leiratait. jelentős tárgy volt a vármegye 1923. évi költségvetését megállapító belügyminiszteri leirat s ezzel kapcsolatban a kivetendő vármegyei pótadó kulcsának megállapítása és a szükségessé vált pótköltségvetés tárgyában tett alispáni előterjesztés. A vármegyei törvényhatóság már a mult év októberében megállapította az idei háztartási költségvetést. A belügyminiszteri döntés csak julius hóban jött le s az azóta beállott áremelkedést figyelembe véve megfelelően magasabb tételben állapította meg a költségvetés végösszegét. Julius óta ujabb nagymérvű drágulás állott be, különösen a papir, pósta és vasúti tarifa terén, ugy, hogy most az alispán a változott viszonyokhoz képest pótköltségvetést készített és terjeszt elő, amely szerint a pótadő összege lényegesen emelkedett és 210 százalékot tesz ki. Az állandó választmány javasolja a költségvetés részleges tárgyalását, elfogadását, közszemlére tételét. Megyery Géza az iránt tesz kérdést, hogy vájjon a belügyminiszter által fedezett kvantum is olyan mértékben emelkedik-e, mint a fokozódó drágaság folytán a vármegye pótadója ? Mikecz Istvái? alispán közli, hogy a belügyminiszter kizárólag a tisztviselők fizetését vállalja, mig a papir és egyéb házi szükségletek horribilis tételét a vármegye maga fedezi. A pótköltségvetésben természetesen a tisztviselők fizetéséből semmi s'incs felvéve. A törvényhatóság egyhangúlag tudomásul veszi a 85 milliós pótadós költségvetés tárgyában tett alispáni előterjesztést. A kereskedelmi miniszternek a törvényhatósági útalap 1923—24. évi költségvetését megállapító leiratára vonatkozó alispáni előterjesztést is a maga egészében tudomásul vette a törvényhatósági közgyűlés és elhatározta. hogy az útépítési közmunkák dija és a felmerült személyi kiadások a költségvetés keretei szerint felemelendők. A bizottsági közgyűlés köszönetet mondóit a kereskedelmi miniszternek a megye útépítési céljaira kiutalt 3, 4 és 2 millió részletösszegekért. A Kótaj—nyirbogdányi közúton levő híd átépítésére kiutalt 3 millióra vonatkozóan kéri a törvényhatóság a kereskedelmi minisztert, hogy ezt az összeget tiz év alatt fizethesse vissza. A rendkívüli közgyűlés a vármegyei országos bizottságba, az annak idején megválasztott Dr. Kállay Miklós törvényhatósági bizottsági tagnak lemondása folytán megüresedett tagsági helyre Korniss Ferenc bizottsági tagot választotta fmíéjg s a bizottság rendi kivüli tagjául pedig Mikecz Dezsőt és Szalánczy Bertalant kérte fel. A törvényhatósági rendkívüli közgyűlés ezután a testvértörvényhatóságok átirataira tért át. A közgyűlés további jelentősebb döntését lapunk más helyén közöljük. KÖZGAZDASÁG. A spanyol paprika ellen. A szegedi paprikaérdekeltség népes értekezletet tartott, amelyen a paprika kivitelének elősegítéséről tárgyalnak. A magyar paprika mindinkább kezdi eívesziteni külföldi piacait, mert a spanyol pap rikában erős versenytársa támadt. Az antant államok vámkedvezményt adnak a spanyol paprikának és a keresletét is mei*könnyitik. Ezzel szemben a magyar paprikának már itthon is sokféle akadállyal kell megküzdenie, melyek az exportálás körül támadnak. A szegedi értekezlet éppen ezért elhatározta, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara utján kéri a pénzügyminisztert, hogy a magyar paprikának versenyképessé tétele végett az exportvaluta beszolgáltatása alól mentsék fel a paprika exportőröket. A spanyol paprika csak a háború óta csinált karriert a külföldi piacokon. Kétségtelenül megállapították már, hogy a spanyol paprika sem izben, sem színben nem tehet méltó konkurrense a mi paprikánknak. Azelőtt nem is nevezték paprikának ezt a spanyol terményt, hanem pimenton volt a neve. Amikor a spanyolok látták, hogy a magyar paprikát menynyire keresik külföldön, üzleti fogásból az ő pímentonjukat elnevezték paprikának. A külföld ezt elfogadta, sőt még mi is akceptáljuk az elnevezést. A szegedi érdekeltség most feliratban fogja kérni a kereskedelmi minisztériumot, valamint a ?••.{ külügyminisztériumot is, hogy miként a franciák megtiltatták velünk, hogy a cognac és a champagne szót magyar gyártmányokon használhassuk, épp ugy tiltsák el a spanyoloknak is, hogy i pimenIonjukra a paprika elnevezést használhassák. Az országos kémiai intézet utján pedig felkéri az érdekeltség a vegyvizsgáló hivatalokat, hogy vegyeljemezzék a spanyol' paprikát és hivatalosan mutassák ki a magyar paprika közötti különbséget. Its—

" —-s Iskolai cikkek FÜZETEK, RAJZESZKÖZÖK, RAJZTÁBLÁK, KÖRZŐK, VONALZÓK, ISKOLA TÁSKÁK, RAJZTÖMBÖK, NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK az Ujságboltban HIRDETŐINKHEZ! A mindinkább súlyosbodó gazdasági viszonyok kényszerítő hatása folytán a jövőben hirdetésehet csakis előzetes készpénzfizetés Cmellett veszünk fel. Felkérjük ugy a helybeli, Mint a vidéki igen tisztelt hirde\töi}iket, hogy a nagybecsű megbízásaiknak megfelelő összeget a hirdetés szövegével együtt küldjék be, mert elleneseiben a hirdetést nem közölhetjük. A hirdetéseket kérjük naponta délelőtt 11 óráig beküldeni, mivel a később küldött hirdetés már csak a következő napon jelenhet meg. Tájékozásul közöljük még, hogy a hirdetés miliméter soronként 50 K, szöveg között pedig 100 korona. Tisztetettel : a NYIRVIDÉK kiadóhivatala.