Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-30 / 195. szám

2 J^YIRglDER, 1923. augusztus 30. Építési hitel és mezőgazdaság. Irta: Vanlsó Gyula dr. A Magyar Gazda szövetség igazgatója. Az építési hitelről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban ismét időszerűvé vált a magyar földművelő népnek az az igénye, amit a törvényhozással és a kormánnyal' szemben a mezőgazdasági építkezések terén évek óta támadtak. A Magyar Gazdaszövetségnek két évvel ezelőtt Kecskeméten tartott tanyai kongresszusa utalt talán elsősorban, de ttiincteiesetre leghatározottabban arra, hogy az alföldi gazdálkodás sikerének és egyúttal az alföldi többtermelés megvalósitásának egyik elenged hetetlen és legfőbb feltétele a tanyarend!-. szernek építkezések utján való teljes megkonstruálása. Lehet vitatkozni afölött, hogy vájjon az építkezési javaslat időszerű-e, iíem késett-e el, vagy hogy szerencsés-e a rnegfoldásnak az a módja, amely a nagy pénzintézeteket kétségkívül jelentékeny üzleti haszonhoz juttatja^ egy azonban kétségtelen és ez az, hogy az építkezési hitelnek a városok részéről való monopolizálása a [mezőgazdasági te

pmelés szempontjából csak káros 'lehetne. Épen ezért helyesem hangoztatja ma a gazdaközönség azt a kívánságát, hogy a készülő törvénnyel kapcsolatban az Ő építkezési igényei is kielégítést nyerjenek. Bizonyos, hogy az Aliföldön és általában a tanyák világában nem a házépítés volna talán a legelső rendű, talán sorrendben megelőzi ezt az utaknak és kisvasutakí. nak építése. Tanyai iskolák, templomok,, kórházak, orvosi lakások és szövetkezeti gabonaraktár vagy egyéb tárházak épitése nélkül, azonban az utak és kisvasutak építésié sem eredményezné azt, amit minden agrárius kíván. Ha tehát arról van szó, hogy a kormány és a törvényhozás építési hitellel kíván a papjros-korotiákbó 1 arany koronát csinálni és erre a célra a bankóprést sem restelli igénybevenni, akkor ez az áldozatkészség csak akkor liehet a nemzet nagy egészének szempontjából gyümölcsöket ho zc, ha építési hitelt nemcsak a városok,, hanem a falu és itt elsősorban a tanyák — is kaphat. Ebből csak egy lépést kell tenni a törvényhozásinak és az egész építési hitel-akció keretébe bele kell vennie az arra legilletékesebb Országos Központi Hitelszövetkezetet. Ha egyelőre csak a tanyai központok gondolatának megvalósítása fogja vezérelni az illetékes, köröket és nem mennek tovább az úgynevezett népházaknak megfelelő gócpontokon való felépítésénél, akkor is otthont biztosilottak a tanyákon annak a kultúrának, amely nélkül a mezőgazdasági termelést ebben a csonka orszában soha nem lehet fokozni. (KEK.) Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Űileti telefen: 319. — Műhely telefon: »«». Ajánlja saját kéuitményü mábutoralt és kárpitosmunkáit. Hál«, ebédlő, áriizoba, •calon, leányszoba, bórbntorokban 62 egyéb bátorokban legnagyobb rálasxték. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága elhatározta a kórház kibővítését. Egy sebészeti és egy szülészeti pavilion épül. — Küldöttség utján . kérik a népjóléti miniszter hozzájárulását. Nyíregyháza, augusztus 29. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye közkórháza már hoszszabb idő óta nélkülözi a megfelelő helyiségeket. A most rendelkezésre álló betegszobák a mindjobban szaporodó betegek számához képest elviselhetetlenül szűkeknek bizonyultak. Az utóbbi időkben állandóan úgyszólván minden ágy le volt foglalva, sőt most már kénytelenek voltak a kórházba jelentkezőket elutasítani, mert a betegszobákban egy ágyon két beteg is feküdt. A vármegyei közkórház ügyét több izben tárgyalta a kórházi bizottság s a törvényhatósági közgyűlés is és Mikecz István alispán. Dr. Klekner Károly főorvos lankadatlan gondossággal érlelték meg a kórház kibővítésének ügyét. Minden tényezőt áthatott az a meggyőződés, hogy a kibővítésre feltétlenül szükség van s a további elodázás mérhetetlen kárt jelentene a vármegye lakosságára. A törvényhatósági bizottság határozatához képest a vármegye alispánja egy izben már el is készítette a kibővítés költségvetését és kérelmet intézett a népjóléti miniszterhez megfelelő hozzájárulás kiutalása érdekében. A miniszter álláspontja azonban a kibővítés költségeinek fedezését illetőleg az, hogy amennyiben Szabolcsvármegye maga erejéből fedezi az építkezés költségeinek nagy részét, a miniszter is hajlandó megfelelő segélyt nyújtani az építkezésekhez. A kórház-ügyet >.em lehetett tovább halasztani s az előállott uj helyzetben a tör-, vényhatóság kórházi választmánya, majd az állandó választmány is elhatározták, hogy a vármegyei kórház kibővítését halaszthatatlanul megkezdi. Az állandó választmány idevonatkozó javaslatát a törvényhatósági bi<zottság tegnapi közgyűlése tárgyalta. A javaslat szerint most egy sebészeti és egy szülészeti pavillonnal bővíti ki a vármegye a kórházat s az épittetési költségekhez a maga részéről * 50 vaggon buza árának megfelelő költséggel járul hozzá, azzal a feltétellel, ha az állam maga is ugyanolyan összeget ad

1 a fel építtetés költségeire. Minthogy pedig a szomszédos csonka vármegyék Bereg és Szatmár községei is a nyíregyházi közkórházba küldik betegeiket, sőt a betegek 11 százaléka Szatmárból kerül ki, megkeresi a vármegye Szatmár törvényhatóságát, hogy megfelelő összeggel járuljon az építkezés költségeihez. Dr. Bartók Jenő a nagyhorderejű javaslat elhangzása után indítványozza, hogy a kórházépítés ügyét szivén viselő és e kérdésben fáradhatatlan alispánnak mdndjon már most 'köszönetet a törvényhatósági bizottság. Olyan időket élünk — mondotta — amikor a legbátrabb ember is csügged' s az alispán a legsúlyosabb időkben oldotta meg a kórház kibővítésének kérdését. Mikecz István alispán elhárítja magától a javasolt köszönetnyilvánítást, azzal, hogy ezalkalommai is csupán kötelességét teljesítette. A későbbi felszólalások rezümálásánál az elnöklő dr. Kállay Miklós főispán is arra kéri Bartók Jenőt, hogy indítványától álljon el, mert ha köszönetnyilvánitásról van szó, a vármegye alispánjának az ő fáradhatatlan tevékenységéért naponta kellene köszönetet mondanunk A kórház kibővítése kérdésében a továbbiakban dr. Klekner Károly főorvos mond nagy figyelmet keltő beszédet. Felesleges ma — mondotta — a kórház kibővítésének szociális szükségességére rámutatni. A tényleges állapot tarthatatlanságát éreznie kell mindenkinek. Nemcsak a szegény népen segítünk most, mert a kórházra mindenkinek személyében is szüksége lehet, ma, amikor a leromlástól, az elszegényedéstől sem vagyon, 1sem munka, sem tisztesség meg nem őriz senkit. Rámutat, hogy a szóban lévő pavilion felépítése csak a momentán szükséget elégíti ki és arról lehet szó, hogy a ma fel nem' vehető betegeknek férő helyet biztosit. Ő nem tartja elégnek az ötven vaggon búzát, hanem száz vaggont kér. Az uj pavillonok legfeljebb 1925. nyarán készülnek el s igy a száz vaggon felét a jövő évben szavazhatná meg a törvényhatóság. Mikecz István alispán majd dr. Kállay Miklós főispán információja után dr. Klekner Károly eláll javaslatától s igy a törvényihatósági bizottság egyhangú határozattal magáévá teszi az állandó választmány javaslatát, a vármegyei »Erzsébet« kórház épületének egy sebészeti és egy szülészeti pavillonnal való kibővítését, amihez 50 vaggon buza árának megfelelő költséggel járul hozzá. Romániában magyar diákoknak nem szabad magyarul énekelni. ' Kolozsvár, augusztus. Egyik erdélyi nlagyar lap írja: A kolozsvári református gimnázium növendékei néhány héttel ez előtt nagyobbszlabásu tanulmányi kirándulást rendeztek az ókirályság területén. — Meglátogatták a nagyobb városokat s ütjük egyik állomása Campina voll. Itt aztán olyan eseményekben volt részük, mely; nemcsak a kiránduló tanulók, hanem főként az őket kisérő tanároknak marad emlékezetes. A diákok régi jó szokás szerint, nótázva vonultak be Campina városába.. — Magyar diákok voltak, magyar nótákat éne keltek s Campina uccáin végig csendült a dal: Zöldre van a rácsos kapu festve.« A magyar nóta hangja Campina rendőrprefektusának is megütötte a fülét, tetszett is neki mindaddig, mig meg nem értelte a szóból, hogy bíz ezek a gyerekek magyarul énekelnek. Rendőrt szalasztott utánuk, aki tapintatosan felszólította a fiukat, hogy fogják be a szájukat, az őket kisérő négy tanárt pedig — a prefektus szigorú parancsára — felkísérte a rendőrségre. A prefektus ur itt a követkefő szavakkal fogadta őket: — Felháborító dolog, hogy itt Románia egyik városában magyarul énekelnek. Hamarosan jegyzőkönyvet vett fel az Ma szerdán, teljesen új szóló műsor és új darabok a Művész Színpadon a Bocskay Kertben