Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-24 / 190. szám

! ' I —II I I I 11 IB—M —aw^mmm «5 "A 1923. augusztus 24. A kereskedelem és ipar összeomlás előtt. A mai keserves, zűrzavaros világban sok mindenhez hozzászokott az ember, még ahhoz is, hogy ahová csak megy,, a merre megfordul, csak jajszót, csak pa­naszt hall. Ahhoz is hozzászoktunk termé­szetesen, hogy minden panaszt nem kel­lelt, sőt nem is lehet komolyan venni,, mert bizony nem egyszer fordult elő, hogy éppen azok, akik társaságban és az adófelszólamlási bizottságban a legkeser­vesebb sirámokat zengték, jómódban éltek s kutyabajuk sem voít a drágaság miatt. Mostanában azonban, mintha fordult volna egyet a világ kereke, ma már ko­molyan kell venni. A gazdasági, pénzügyi nyomor borzalmas, kegyetlen kereke im­már felőrölte azokat az erőket is, melyek még rövid ideje is eléggé könnyen beszél­tek. El 1 kell hinni az ő panaszaikat is, mert saját magunk nélkülözéséből tudjuk, hogy nekik sem rózsás a helyzetük. Kü­lönösen az iparosok és kiskereskedők helyzete nehéz és napról-napra súlyos­bodó. A közönség abban a hitben ét, hogy az ipa,,osok közül nagyon jól megy a cipé­szeknek és szabóknak. A munkabérek ugyan e szakmában aránylag jobbak, de — amint egy tekintélyes szabómester ki­fejtette munkatársunk előtt — uj cipő, uj ruha ma már ritkaság. Aki ma csinál­tat, az már igazán a jómódúak közé tartó- j zik. A mai szűkös anyagi helyzet e szak­mákat annál inkább sújtja, mert ezek dol­goztató közönségét a fixfizeíésesiek képez­ték. Azok pedig most csak javíttatnak. — A cipészek e'ismerik, hogy olyan horribi­lis áraik vannak, amelyeket,, mint öreg, régi világi munkások, restellenek kimon­dani. Nincs is vevő. A kereskedők közül 1 legtöbb panasza van a könyv és papirkereskedőknck. — Papírral annyira takarékoskodnak az em­berek, a hivatalok,, hogy csak a legégetőbb eselben vásárolnak. Fényűzési cikkeket, amihez tartozik a finom levélpapír, borí­ték, előjegyzési könyvek slb.„ egyáltalán nem vesznek. Ami azelőtt a legkeresettebb árucikk volt: a képeslevelezőlap, művész­lap, ma hónapokig teljesen érintetlenül hever az üzletben. Még legkeresettebb az üzleti könyvek és írószerek. Itt is azonban az emberek igen nagy takarékoskodása észlelhető. Hasonló rossz a helyzet a cipő, ruha és divatkereskedésekben. Uj anyag alig kerül eladásra az üzletekből. De nem is csoda ismerik be a kereskedők — hiszen minden kis darabért nehéz tízezreket kell fizetni. Ezek az üzletágak a legnagyobb pangásnak indultak. A kereskedések kö­zül legforgalmasabbak az élelmiszerüzle­tek. Enni kell mindenkinek, ha kevesebbet és rosszabbat is, de valamit mégis csak kell. A forgalom ezekben az üzletekben is jóval a mult évinél alul maradt. Nem tudunk olyan iparoshoz vagy ke­reskedőhöz tévedni ,ahoí nem panaszkod­nának. Minden téren, az egész vonalon el­jutottunk tehát oda, hogy közel álltunk a kereskedefem és ipari élet teljes össze­omlásához. Átreformálják az állampénztárakaí. Az állampénztárt tisztviselők országos gyűlése. Az állampénztári tisztviselők országos szövetsége hétfőn délelőtt tarlóit közgyű­lést a mískolczi vármegyeháza nagytermében. A közgyűlést vasárnap vá­lasztmányi ülés előzte meg. Délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a tárgyalát Bráz János, a pétizügvminiszteriuni 1 >a osztott áilampénztári igazgató-elnök. Majd az el­nöki jelentést olvasták fel, amely az el­múlt év munkájáról adott beszámolót. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya volt a tervezett állampénztárt reform is­mertetése. A pénzügyminisztérium erre nézve már javaslatot dolgozott ki. A ja­vaslat szerint az állampénztár önálló ha­táskört kapna, kilépne a pénzügyigazgató­ság vezetése alól és elsőfokú hatóság rangjára emelkednék. A reform végrehaj­tása régi kívánsága a tisztviselőknek s igy érthető, hogy az ország minden részéből 1 )összejött állampénztári tisztviselők a legnagyobb lelkesedéssel hallgatták és vették tudomásul az állampénztár reformá Iásáról szóló javaslatot . A közgyűlés további tárgysorozatán egyes hivatali sérelmek elintézését, illető­leg orvoslását kérték. Ezután áttértek az illetmények rendezésének kérdésére. Az áilampénztári tisztviselőknek az a kíván­ságuk, hogy oiyan fizetést kapjanak renge­teg felelősséggel járó munkájuk után, ami­bői' meg tudnak élni. Másrészről 1 a lakbé­rek emelését kívánták, mert a mostani lak­bérekből nem lehet lakást bérelni. Elha­tározta a közgyűlés, hogy az áilampénz­tári közlönyt ezentúl havonként kétszer jelenteti meg s ebből a célból bizonyos hozzájárulást vetett ki a tisztviselőkre. A pénztári jelentés felolvasása után teljes egészében újra megválasztották a régi tisztikart. A közgyűlésből üdvözlő táv­iratot küldtek az áilampénztári tisztvise­lők Kállay Tibor pénzügyminiszternek és Ivády Béla államtitkárnak. Alispáni engedély kell a jótékony mulatságok és gyűjtések rendezéséhez. M S Nlakulatura kis és nagy mennyiségben kapható a ióba-nyomdában Széchenyi-ut 9. A legutóbbi időben előfordult egyes gyűjtési visszaélésekkel kapcsolatosan a napokban körrendelet jelent meg, amely újból szabályozza az adománygyűjtések módozatait. A rende'et részletesen foglal­kozik a jótékonysági adózások, gyűjtések minden fajtájával és számos tekintetben jelentős változásokat és a visszaéléseket tehetetlenné tevő, vagy legalább is. ezt célzó intézkedéseket ir elő . A rende'et szerint most már nemcsak az országos gyűjtőakciók, de a helyi jó­tékony mulatságok, táncvigalmak,, sőt előadások is közvetlenül a belügyminisz­térium engedélyéhez van kötve, Illetőleg a belügyminiszter tudomásulvételéhez, amit az alispán utján gyakorol a minisz­ter. Eszerint a jótékony táncmulatságok, vigalmak, előadások tartásához a rend­őrhatósági engedély mellett szükség van az alispán engedélyére is. Az alispánnak azután a megtartott mulatságokról, előadá sokról stb. esetenként rendes elszámolást kell belerjeszteni s ezeket az alispán el­Henőrizni, illetőleg felülvizsgálni tartozik s a megtartott mulatságról, előadásról stb. az elszámolás végleges összegeivel együtt jelentést kell tenni a belügyminiszterhez. Az alispán az engedélyek megadása­kor részletes f eltételeket is'köthet ki arra nézve, hogy a befolyó jövedelmek keze­lése miként történjék. A jótékony célra begyülő összegekből százalékos haszon­részesedések ki nem köthetők ós nem hoz­hatók levonásba. ' Ezenkívül is mindennemű jótékony célt szolgáló gyűjtés akár intézmények, akár magánosok által is történik az és bár minő célt szolgál, a belügyminiszter en­gedélyéhez van kötve és engedélyköte­lesek a különböző folyóiratok, lapok ál­tal' eszközölni szokott jótékonysági gyűjté­sek is, amelyekben az illlető lap oívaSói vesznek részt. A lapoknak adja meg kizá­rólag a miniszteri rendelet, hogy a gyűj­tést az engedély iránti kérelem beadása, il­letőleg bejelentés után még az engedély megadása vagy megérkezte előtt tényleg^ megkezdhessék . Tokajnak Szabolcsvármegyéhez vaíó csatolásáért élénk mozgalom indult meg. Iparosok, kereskedők, képviselőtestül et i tagok az odacaaíotás meilett. Nyíregyháza, augusztus 23. A Nyirvi­dék tudósítójától. Amióta Tokaj község küldöttsége meg­jelent Szabolcsivármegye főispánja előtt és közbenjárását kérte Tokajnak Szabolcshoz csatolása érdekében, á 'Zemplénből való elszakadás gondolatát állandóan felszí­nen tartják az egykor virágzó Tokaj jövő­jéért aggódó körök. Zemplén hivatalos kö­rei annak idején ellenakciót kezdtek ugyan, de a mozgalom vezetőinek felelős­ségre vonása nem lehetett komoly elné­mitója annak a vágynak, mely a község széles rétegeiben fokozódó erővel ól. — Tokaj és Szabolcs között mind dinkább élénkül az anyagi és szellemi 'forgalom s Tokajnak vármegyénkre utaltsága létkér­déssé tette a nagyközségnek Szabolcshoz való csatlakozását. Munkatársunknak all- _ kátma volt e kérdést a helyszínen tanul- j kedő lakósokkal való beszélgetés köz­máuyózni és szándékosan kerülvén az is­mert mozgalomban vezetőként szerepelt tényezőkkel való érintkezést, a lakosság legszámottevőbb reprezen tálóihoz for­dult, hogy megludja,, mi a véleménye To­kaj iparosainak, nagyszámú kereskedői­nek, munkás polgárainak a Szabolcshoz való odacsatolásról. Jellemző, hogy egy­öntetű, jól átgondolt és kialakult érvelés­sel támogatott állásponttal állt mindenütt szemben s ez az volt, hogy Tokaj lakos­sága a Szabolcshoz csatolást egyenesen életkérdésnek tekinti s bármikor kész í érette síkra szállni. Mindennél többet i mond az átcsatolás kérdésében az, hogy az Ipartes tület, a községi képviselő testüllet s ai kereskedők határozatot hoztak a Szabolcs­hoz való csatlakozás érdekében. Tokaji polgárokkal, iparos és keres­Ma és minden este Művész Színpad előadása a Bocskay-Kertben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom