Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-18 / 160. szám

2 1923. julius 18. A magyar mezőgazdaságnak beruházási és áruhitelre van szüksége. Budapest, julius 17. Magyarország mezőgazdasági termelésének nem csak fokozása, de békebeli színvonalon való megtartása is szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik, mert a mezőgazdasági üzemeknek sem beruházási, sem üzemi hitel nem áll rendelkezésére. Nem kelt különösebben részleteznem, hogy a hosszú háború és a forradalmi mozgalmak közeli egy évtizeden keresztül lehetetlenné tették a szükséges beruhá zásokat, aminek káros kihatását egyre jobban érezzük. Mezőgazdaságunk jelenleg alig képes az ország fogyasztását kielégíteni. — Rendes viszonyok^ között a föld termierejének pótlására és az üzemek zavartalan folytatására a gazdaságok hozadékából egy nagy részt beruházásokra, utánpótlásokra fordították. Ez évek óta nem történt meg és igy a mezőgazdasági üzemeknél látszólag jövedelemtöbblet származott, amely azonban semmiesetre sem teszi ki azt az összeget, amely a mulasztások pótlására szükséges lesz. Ez a körülmény magyarázza a gazdák körében megnyilvánuló hiteligénylést. A főkérdés a

z, hogy a jelen viszonyok között milyen alapokra kellene fektetni a mezőgazdasági hitelt, hogy az ugy a hitelnyújtóra, a szükséges garanciákat biztosítani tudja, mint pedig a gazdáknak lehetővé tegye különösebb megrázkódtatások nélkül a visszafizetést. Sajnos meg kell állapítani azt, hogy a jelen viszonyok között a magántőke nem hajlandó ilyen hosszabb időt igénylő befektetésre, ezért a mezőgazdasági hitel két részből ^kell, hogy álljon: beruházás és áruhitel.' Mig az áruhitelt, amely rövidlejáratú lenne, leg feljebb 1 évre koronaértékben nyújtaná a Jegyintézet és a gazda igy, is fizetné viszsza addig a beruházási hitelt valorizált hitelképen kellene folyósítani hosszabb lejárattal olyan formán, hogy a folyósítás és a visszafizetés azonos értékmérő alapul vétele mellett történnék. A kormánynak a buzazáioglevelekről szóló javaslata szerint 30—50 éves lejáratú kölcsönöket folyósitanának. Azt az, elvet, hogy a búzát a beruházási kölcsönök értékmérőjévé tegyék, ni int kisegítő eszközt el tehet fogadni, de rá kell mutatni arra a hátrányra, amelyet egy ilyen buzalevél mint valorizációs fizetési eszköz jelentene. Az egész mezőgazdasági üzem "jövedelmezőségét ugyanis nem fejezi ki teljesen a buzaáralakulása, mert nem minden gazdaság termel kizáÉrtesítők szemléje. Ág h. ev. főgimnázium. A' nyíregyházi ág. h .ev. Kossuth Lajos főgimnázium ötvennyolcadik értesítőjét bocsátotta útjára a bevégzett iskolai évvel. — A Hiszekegy imádságos szavai után három gyászkeretbe foglalt név nyit ja meg az értesítő sorait, melyekben dr. Meskó László, Martinyi József és dr. Prok Gyula emléke nyer megörökítést kegyeletes szavakban. Az iskolai év általános képe kedvezőnek mondható. Dacára annak, hogy több középiskola van a megye területén, megyénk e legrégibb s neves tanintézetébe váló felsorakozás nem csökken. Ily körülmények között a minisztérium is hozzárólag búzát, eltekintve attól, hogy az egyes gazdaságok hozama is nagyon különbözik. Ezenkívül a buza árát ném kizárólag a keres Let kínálat szabályozza, ha-nem a világpiaci helyzet is befolyásolja az áralakulást, már pedig a külföldi árviszonyoktól függővé tenni a mezőgazdasági hitel értékét mindkét félre igazságtalan lenne. Kézenfekvő az is, hog}' a magyar búzának akkor a legmagasabb az ára, amikor a termés rossz és így a gazdát a magasabb visszafizetés éppen akkor terheli, amikor viszonyai a legkedvezőtlenebbek A túlnyomó részben állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok még kirívóbb helyzetbe jutnának a buzazáloglevél rendszer általánosításával, mert egy esetleges állat vész, mely őket a tönk szélére juttatná, szinte lehetetlenné tenné számukra kölcsönük visszafizetését. Tény az, Jaogy a buzavaiuta ma meglehetősen elfogadott értékmérő, de általánosításnak legalább is annyi akadálya van, mint ahány körülmény teszi lehetetlenné az aranyparitáson való számolást. Az arany ugyanis ma elvesztette békebeli érték ki egy enli tő szerepét, viszont az aranyal nem lehet helyettesi teái! a buzavalultával, tekintve, hogy a buza egyrészt elsőrendű élelmicikk is és másrészt árának alakulását rengeteg külső körülmény fedezeti bevásárlások, malmok vásárlása, hatósági beszerzések világpiaci áralakulás stb. befolyásolják. A leghelyesebb tehát az lenne, hogy ha oliv an cikkekel állapitanának meg a folyósított kölcsön értékmérőül, amely cikkeket az egyes üzemek termelnek. Mindamellett azt hiszem a hosszúlejáratú 25—50 évre folyósítandó kölcsönök buzaalapon való számítása lehetséges lenne, hogy ha a buzazáloglevelek .kibocsájtásával egyidejűleg intézkedés történne; 1. aziránt, hogy a gazda tényleg valorizált kölcsönt, tehál a búzának folyósításkor! teljes értékét kapja, 2. aziránt, hogy a gazdákat a köl csőn törfesztésre évenként elraktározandó buza miatt árufelhalmozás vagy más cimen nem zaklassák. A rövidlejáratú hitelt mindenesetre csak a Jegyintézet folyósíthatná ne való rizációs alapon, hanem a normálisnál valamivel magasabb kamat, illetve haszonrészesedési jutalék mellett. Később remél hetően a magán töke is spékuláció helyett bekapcsolódnék a, hosszúlejáratú valorizációs hitelügyletbe és igy fokozatosan felszabadulna a Jegyintézet tőkéje. járult ahhoz, hogy osztályonként a megengedett létszámon felül még öL-öt tanuló is felvehető legyen. — Bár ez a körülmény a fegyelmezés munkáját nagyban megnehezítette, a tanulók erkölcsi magaviselete és szorgaíma ellen számottevő kifogás nem merült fel. Kifogástalannak mondható a tanulók egészségi állapota is, csupán Imre Zöllán IV. oszlátyu magántanulót ragadta ki tanuló társai közül a halál. A zavartalan iskolai élet keretében az ifjúság a hazafias és egyházi jellegű ünne pélyeket megtartotta, részt vett a polgárság hasonló irányú ünnepségein. Az ünnep ségeken kifejezésre jutó gondolatok ápolását célözta az ifjúság kebelében alakult különféle önképzőkörök alakítása s azokban való munkálkodás. Az önképzésnek sok szép eredményét mutatták fel az elmúlt iskolai év folyamán a tanulók, amikor nemcsak egymás között mérkőztek az elsőségért, hanem a Nemzeti Szövetség irredenta pályázatán a legszebb sikerrel szerepeltek, a budapesti énekkari versenyen egy, csoportverseny második diját vitték el s a debreceni kerüljeti torna-; versenyen az összes futószámok első diját s több második dijat nyertek. A tanítás sikeres biztosítására az ifjúság részére rendelkezésre állottak a szertárak és könyvtárak, melyek közül a tanári könyvtár 610 kötettel, az ifjúsági könyvtár 17 müvei, a természettani szertár vétel utján 19 eszközzel s áz ifjúság közreműködése folytán házilag előállított műszerrel gyarapodott. Az ifjúság segélyezésére és ösztöndijaira 52000 koronát fordított az iskola, tandijelengedés és a segitőalapból tandijkíegyenlítés cimén 54000 korona értékben gyakorolt jótéteményt. A társadalom mindenkor a legnagyobb készséggel hozzájárult ahhoz, hogy az iskola e jótéteményeket minél hathatósabban gyakorolhassa. Az elmúlt iskolai év folyamán 105000 korona tőkeösszeggel gyarapodott az alapítványok csoportja. Az iskola mellett, annak felügyelete alatt működött a tápintézet is, melyben hat tanuló havi 3500 korona dijért és havonta ötnegyed kilogramm zsír beszolgáltatása ellenében kapott ellátást. E minimális. összegért való ellátás hasonlóképpen csak a társadalom megértő támogatása mellett volt keresztülvihető. A tanulók névsorával, statisztikai adatokkal s tudnivalókkal végzi sorait az értesítő. A statisztikából elegendőnek tartunk annyit közölni, hogy az elmúlt év folyamán beiratkozott 515 tanuló a főgimnáziumba. ; j A kisvárdaí fehér asszony Irta : Dr, SAÁRY SÁNDOR. V. A birtokomban lévő nagypergamentre latin és magyar szöveggel irott eredeti hiteles örökátvallási — móring levél, Fassiv — szerint, melyet Krucsay János részére 1731-bem Erdődi gróf Pálffy Miklós Vöröskeő örökös ura, Magyarország palatínusa állíttatott ki stomfai kastélyában ; Krucsay János másodszor is megnősült, elvévén csebi Pogány Borbálát, móringolván neki 2000 rhénes forintot, sőt ha nem lennének tőle gyermekei — de ugy tudom, lett még négy — ugy thassi curiáját, udvarházát, thassi, dombrádi, thuzséri és papi egész portióit, jobbágyait, Sipos és Borsi nevű telkeit, sőt hegyaljai szől!lőjét is reá hagyja, E móring levélben magáról Krucsay János igy ír (szó szerint) : Én, Nádfői Krucsay János felvévén minden Successorimnak, Legatáriusomnak és mindazoknak, valakiket az ide alább irt dolog most vagy jövendőben akármi uton s módon illetne vagy illethetne Terheket, adom tudtára mindeneknek és vallom ez Levelemnek rendiben, Hogy minekutána első Ezerhétszáz Esztendőben lött Házasságom útára néhai szegény Feleségemnek (kinek Isten irgalmazzon) Ezerhétszázhuszorihetedik Esztendőnek folyásáig tartott együtt való lakásomban, szegénynek nagy erkölcstelensége s hozzám való hűtlensége miatt, a Világ előtt nyilvánvaló keserves festi s Lelki gyötrelmeket s kereszteket szüntelen szenvedvén, végtére is sok engedelmességim s patientiám után Törvényes ugyan, de gyalázatos uton, nékem pedig nagy prostitutiómmal lött nagy hurka-kolbász est a Bocskay-kertüen! Szerdán és csütörtökön Pontos kiszolgálás Szolid árak ! Kitűnő italok ! Elsőrendű cigányzene !