Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-03 / 147. szám

2 J&iscnnÉK. 1923, július 3. Szelídebb hangok. Azzal a nekidühödt rohammal szem­ben, melyet a cseh lapok a magyar kor­mány nemzetiségi rendelete ellen az első pillanatban intéztek, ugyanazok a cseh lapok ma mái- szelidebb, jó­val szelídebb hangokat pengetnek. — Amint egyáltalán nem ijedtünk meg a ro­hamtól épugy nem vagyunk hajlandók tulb ságosan ellágyulni az ujabb keletű enge­dékenységre. Tudtak, hogy a rohamnak mi a háttere s tudjuk azt is, hogy mitől szelídültek meg időközben ilyen hirtele­nül. Világos volt, hogy a rendeletben és törvényjavaslatban kifejezésre jutó Beth­len-féle berendezkedés a nemzetiségi ki­sebbségek jogait illetően a külföldön min­denütt méltányló visszhangot fog kelte­ni s hogy ez előtt a cseh szenvedélyeske­dés mihamarabb kénytelen lesz meghu­nyászkodni, Benes elég ravasz diplomata ahhoz, hogy elsőnek lássa be a dolgoknak ezt a kényszerű logikáját és azt, hogy a cseh sajtó végzetesen messzire elvetette a sulykot, amikor ebből az ostobán kiváltasz tott alkalomból! ostobán neki támadt a ma­gyar kormánynak, holott álláspontjában a nemzetiségi kisebbségek jogának olyan méltánylása nyilvánul meg, amelyet leg­fölebb ha Svájc bőkezűsége közelit meg. Innen az émelygős kijelentés, hogy a hi­va'tjalos cseh sajtót Bethlen ezúttal! tel­jes mértékben kielégítette. Ilyen hivatalos dezavuálás ulán ugyan mit tehet mást a cseh sajtó, mint hogy szemforgatással utána kullog a félhivata­los, Cseszke Szlovonak s ugyanabból a szájból, mely rideg ledorongolással ron­tott a magyar kormány; nemzetiségi állás­foglalásának, inost már ól-ho 1 napra eny­he megengesztelődés száll! Bethlen-felé.— Persze, hogy örvendünk ennek a hangulat változásnak, de a szerzett tapasztalatok és az épen most kapott illusztráció után természetes, hogy azon melegében még sem vagyunk hajlandók mindjárt fel is ülni a meglepetésszerűen felöltött bá­ránybőr láttára. Mi nagyon jól tudtuk az alaposan át­inódosult cseh sajtóbangok nélkül 1 is, hogy a Bethlen-kormány okos, előrelátó cselekedetet mivelt akkor, amikor nemze­tiségi rendeletét kiadta. Hagyományos ma­gyar tradicvió érvényesült ezúttal is és nem pusztán a trianoni Obligo végrehaj­tása. Igazán és kellemesen azonban csak akkor leszünk meglepve, ha változó han gúlátok helyett cseh földről és hivatalos tényezőktől azt a hirt kapjuk, hogy a trianoni obligó, mely egyformán köteUező valamennyi aláíróra a mienkhez hasonló kielégítésben részesül mindenfelé, a de­markációs vonalakon tul sanyargatott ösz­szes magyar kisebbségekkel szemben. — Nekünk nem a cseh, vagy bármely más utódállam vállveregetésére van szüksé­günk, hanem a trianoni szerződésben vál­lalt kötelességek teljesítésére abban a szel­lemben, amint köntörfalazás és hátsó gon­dolat nélkül nálunk s a mi részünkről meg történik. Amidőn ezt leszögezzük, egyúttal kije­lentjük, hogy ezt a kölcsönösséget rigo­rosusan számon tartjuk. Hogy tetszik ez utódoknak vagy sem, ami elhatározásunk nemcsupán ezen fordulnak meg a dolgok. Bánk nézve a lényeg az, hogy a trianoni szerződést számukra ne csak fejős tehén legyen, hanem kiszabbott kötelességeknek ép oly becsületes teljesítése, aminí azo­kat mi teljesítjük. A Tisza István Társaság elnöke Nyíregyházán. Vármegyénk gazdaközönségét érdeklő tudományos munkálatok Szabolcsban. < Nyiregyháza, julius 2. A Nyirvidék tudósítójától. Megirta a Nyirvidék, hogy rövidesen nagyszabású kulturmimka indul meg az Alföldön "és ez a modern tudományos ku­tatás, mint külön geográfiai egységre, ki for terjedni a Nyirségr p is. A Nyírség geo­lógiáját, földrajzát, néprajzát állat és nö­vényvilágát, embertanát, históriáját felőle lő nagyszabású munkálatot a debreceni Tisza István Társaság és a Besenyei Kör karöltve végeztetik neves tudósokkal. A kutató munka eredménye alaposan ki­merítő mü lesz, mely több kötetre fog terjedni s amelyből a nagyközönség tel­jesen uj és részletesen tájékoztató képet fog nyerni a mi szűkebb hazánkról, Sza­bolcsról. A nagyapparátussal folyó kulaló munka elsősorban vármegyénk gazdakö­zönségének kezébe ad megbecsülhetjetlé­nül értékes anyagot, amelyből' pontos tá­jékozódást meríthet a müveit földterület eredetéről, összetételéről 1, a VSrmegye klí­májáról, átlát, növényvilágáról múltjáról, embereiről és minden olyan vonatkozásá­ról, amelyre a földet művelő modern gaz­dának nagy szüksége van s amerről a mai eszközök, könyvek, folyóiratok segítségé­vel nem szerezhet megbízható felvilágo­sítást. A Szabolcsban meginduló tudomá­nyos munkálatok előkészítése céljából szombaton megjelentek Nyíregyházán a debreceni Tisza István Társulat küldöt­tei, dr. Pokoly József a "társulat tudós elnöke és dr. Nagy Jenő professzor. Az il­lusztris küldöttek a vármegyeháza kister­mében összehívott értekezleten a Besse­nyei Kör vezetőségével megbeszélték a te­endőket. Dr. Pokoly József ismertette 'a kutatómunka célját s feltárta azt a nagy­szerű perspektívát, amelyet ez a munkás­ság Szabolcsvánnegye nagyközönsége, az ország tudományossága és kulturális erő­kifejtése szempontjából nyújt. Kifejtette mily nagy jelentősége van az Alföld erőit feltáró tudományos kutatásnak. Az erők felismerése teszi lehetővé az erők fel­használását, az Alföld bázisa annak a rendszeres munkának, amely Csonkama­gyarországban Nagymagyarország kiépíté­se érdekében folyik. A B< ssenyei Kör vezetősége biztosítót ta a Tisza István Társulatot teljes támo­gatásáról, amelyet Szabolcsvármegye hi­vatalos tényezői is teljes mértékben bizto. sitottak. A Bessenyei Kör a kutatómunka anyagi támogatásának biztosítása céljából rövidesen nagyszabású aklciót indit. Vasárnap délután nyilí meg a Strandfürdő. Az ünnepélyes megnyitás a közeli napokban lesz 1. — Az érdeklődés városszerte számottevő. — Látogatás a strandfürdőn. — Tegnap 23 fokos volt a viz. Nyíregyháza, julius 2. A Nyirvidék tudósítójától. A mind hatalmasabb arányokban kibon­takozó Nyíregyházának égyik nagy és tipi­kusan alföldi fogyatkozása a folyóvíz hiá­nya. Itt forró nyári napokon a homok siva­tagszerü hőséget sugároz ki s a tikkadó em­berek, akik a kánikulát is idehaza kény­telenek átdolgozni, nem találnak szabadtéri fürdőt, hogy felfrissülhessenek. A város egyetlen uszodájának váratlan lerombolása után az egészségügy, a testi épség és erő gondolatának hivatott propagálói élén a Nytve ügyvezető elnöke, dr. Krómy Károly lelkiismereti kérdéssé tette, miként lehetne a veszedelmes vizszegénységen segíteni. Az a kitűnő ötlete támadt ,hogy a Bujtoson lévő téglagyári tavak tiszta, egészséges, állandóan oxidálódó, felfrissülő vizét kellene a város állandó nyári fürdőhelyévé avatni, erre a célra alkalmassá tenni. Aki ismerte ezeknek a tavaknak a vadon állapotban volt partvi­dékét, dr. Krómy tervét kivihetetlennek mon­dotta, annál is inkább, mert a mai gazdasági helyzetben egy követ sem lehet megmozdí­tani horribilis költségek nélkül. Dr. Krómy Károly azonban nem azért áll a küzdelmekben edződő fiatalság élén, hogy bármily nehézségtől is visszariadjon, mikor a test kultuszáról, a drága egészség­kinccsel való sáfárkodásról van szó. Lelkes, megértő pénzemberekkel talált összeköttetést majd 1 egy lelkes, odaadással munkálkodó épí­tésszel, Pisszer Jánossal elkészíttette a nyíregyházi szabadfürdö felépité-­sétiek tervét. Pisszer azonnal hozzákezdett a munkához. Az íratlan vadon partot letarolták, levágat­ták és a viz színére lejtő homokos strandpar­tot varázsoltak elő. Megkezdték a s v kosár és az épületek készité.séír^tígy, hogy nagyjában már julius 1-ér^, Vasárnapra rend­ben volt minden és így a szabadtéri fürdőt várva-váró fiatalság élénk látogatottsága mellett vasárnap egyelőre a "férfin k részére megnyílt Nyíregyháza strandfürdője A strand felé tegnap sürü sorokban vonult ki a közönség. A fürdőzők vidáman lubickol­tak a kellemes, 23 fokos vizben, a kosárban, vagy az úszók szabad pályáján. A tavat csol­nakázó fürdőzők járták be. A lejtős part sár­ga homokjában nagyszerűen bevált a nap­fürdő. Az épületek közül készen van a pénztár­fülke, a közös öltöző két külön terme, az ér­téktárgyak őrzésére szolgáló'kamara, a maszí­szirozó terem, a borbély műhely. Hétfőn kez­denek hozzá az egyes kabinok felépítéséhez. A kitűnő Kovács-testvérek is megkezdik a büffé építését, amely mellé rövidesen kugli­zó is kerül. A tó egyik sarkában vizet ki­emelő hatalmas kerék épül, amely naponkint kiemeli a felszín vizét. A fürdő-épületek még e héten befeje­ződnek, ugy, hogy rövidesen jelezhetjük a pompás fürdőnek a hölgyközönség számára való. megnyitását is. Addig is a férfiak szá­mára rendelkezésre all a fürdő. Egy fürdés ára 300 korona, Kansz és Nytve tagoknak 200 korona. A tegnapi megnyitás jelei szerint város­szerte óriási az érdeklődés és mindenki ''.Is­meréssel méltatja a Nytve elnökének és Pisszer János építésznek ötletét, sikeres munkásságát, amellyel a város .eszére sza­badfürdőt biztosítottak súlyos gazgasági helyzetünkben is. Kedden és szerdán a Városi Színház Mozgóban. Paul Wegener és Lidia Salmanoya főszereplésével. Gyönyörök kastélyai

Next

/
Oldalképek
Tartalom