Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-13 / 156. szám
4 j fiíarcoÉ« 1923. julius 13. Moravszky Ferenc meghatottan mond 1 köszönetet a tanitváinyi hálának' ily nemes formában való megnyilatkozásáért, azonban elhárítja magától azt a megtiszteltetést, hogy az ő nevét viselje az alapítvány, Gedüly, Henrik püspök hozzászólása után Dr. Vietórisz István a tanítványok nevében a leghatározottabban kéri az alapítványnak ilyen formában való elfogadását. Ragaszkodnak ehhez azért, mert Moravszky Ferenc volt az egyetlen tanáruk, aki mimd a nyolc esztendőn keresztül szeretettel nevelte, tanította őket. Sport. Birkózás* A NyTVE szezonnyitó kerületi birkózó versenye vasárnap folyt le s bár az idő nem kedvezett, ennek dacára élénk érdeklődés mutatkozott a verseny iránt. A döntő mérkőzéseknél Dr. Bencs Kálmán polgármester, Kiss Sándor államrendőrségi főtanácsos és városunk több más előkelőségének kíséretében megjelentek az itt időző miniszterek s csaknem egy fél óráig szemlélték a versenyt. A légsulyban igen erős ellenfelek találkoztak egymással és nem egy meglepetés történt. Az első lett e súlycsoportban a DTE birkózója A'ellner, aki megérdemelten jutott a győzelemhez. Szuhácsot, — aki egyébként elszámította magát, — teljesen reálisan dobta. Volt ugyan két eldöntet lenje Stimáyal és Henzsellel, de mindkettőméi fölényesen dolgozott. Szuhács a Nytve birkózója teljesen tréning nélkül állott, ki s igy második helyezése elég jó. A harmadik Henzsei szintéin! szépen szerepelt. Győry kettős vereségenagy meglepetést keltett. Jól tartották még magukat Stima és Rothmann Nytve birkózók és Kányási DMTE. A pehelysúlyban első Verebély Szolnok, második Zupkó Szolnok és harmadik Bodnár Nytve. Jól szerepelt még Sárosi Törekvés, aki Az ünnepség a Hymnus eléneklésével zárult be. Utána az iskola udvarán Hunyady László fényképész levette a családtagokkal együtt összegyűlt kis társaságot, majd a kegyeletes érzésektől vezérelve kimentek a temetőbe s felkeresték az-elhunyt tanárok sírjait. Délután 2 órakor a Sóstón közebéd volt, mely a legkellemesebb hangulatban, az iskolai évek emlékeinek felújításával a késő esti órákig eltartott. J Zupkót dobta és Vancsisiu (Nytve). Verebélyi nek e súlycsoportban wem volt méltó ellenfele. A könnyüsulyban első Ki$ s Mihály DMTE, második Azabó Törekvés és harmadik Szálai DMTE. Nagy feltűnést keltett az, hogy a későn érkező Ki s S Kálmán indulását e súlycsoportban Kiss Mihály nehezményezte. Ugy látszik, hogy nevezettnek néma sportérték, hanem egy potya győzelem a fontos. A kisközépsulyban első Toldi Nytve, második Varga Nytve és harmadik Cscke DTE. Toldi fölényes győzelmet aratott ellenfelein. A nagyközépsulyban első A[iss Kálmán Nytve, második Hangya Szolnok és harmadik Mayer Nytve. A teljesen tréning nélkül levő Kiss Kálmán még e súlycsoportban is teljes fölényt mutatott. Rendkívül előzékenyek voltak a szolnokiak, akik semmiféle akadályt nem gördítettek Kiss Kálmánnak e súlycsoportban való indulása elé. Csütörtökön és pénteken Ut a boldogság leié — Okleveles tanilónot 3 cbim iskolás gyermekem inellé nevelőnőnek íölveL sz 0k * Hunyadi ucca 17 . A kisvárdai fehér asszony Irta : Dr. SAÁRY SÁNDOR. — Minden jog fenntartva. — Mottó : Hogyha látsz majd ablakodnál napról napra tnk hosszant állni, Hogyha látod halvány arcom napról napra halványabbra Válni, Ha könnyet látsz a szememben, ne kérdezd ne kulasd, hogy az oka mi lehet? Hisz az ember néna-néha megsiratja a lehulló levelet. I. 1907-ik év október hó első napjaiban néhai boldog emlékű Kovács István törvényszéki elnök s kúriai biró, etymologus régész társam meghívott nyirtassi birtokára régészeti kutatás végett s megígérte, hogy egyúttal megnézzük a híres Krucsay kápolnát asirfboltjával együtt. Ürömmel vállakoztam s pár nap múlva már Virányi Dezső törvényszéki bíróval kimentünk Nyirtassra. A szives vendéglátó házigazda és kedves családja körében eltöltött ebéd alatt a régmúlt idők alakjaival foglalkoztunk s igy jött szóba a nádfői Krucsay család is, melyről sok intim dolgot beszélt el házigazdánk, rokonságban lévén e kihalt családdal ükanyja — Krucsay Jánosiné szül. ifjabb Tolvay Borbála — révén. Itt tudtam meg, hogy az ingoványos) láp által megközelíthetetlenné vált kisvárdai várkastélyban élt 1701-ben tekiintetes nemzetes és vitézlő nádfői Krucsay János gazdag, hatalmas vár-ur, II. Rákóczi Ferenc fejedelem kuruc tábornoka s pallosjog tulajdonosa. Mellette élt vagy égett megértésre viszont szeretetre váró szerelmes hites társa a gazdag és szépséges nádfői Krucsay Jánosrié született ifjabb Tolvay Borbála, kinek patyolat hófehér válláról a/.t a gyönyörű fejet, melynek puszta látása is oly sok férfi s/ivet megdobogtatott, hóhér pallosa szelte le 1727-ben a kisvárdai vár udvarán. Krucsay Jánosnak Nyírtasson is volt szép nagy udvarháza, sőt ott építette fel a díszes kápolnát, gyönyörű oltárral s alatta (nagyszabású, sírbolttal. A Krucsay-család kihaltával a Kállay-család temetkezett e sírboltba, ugy, hogy már a nép által Kállayak sírboltjának neveztetett. E sirbolt arról volt nevezetes, hogy a benne elhelyezett halottak mumifikálóütak S évszázadok múlva is jól felismerhetők voltak. A kápolna s a körülötte lévő két holdas régi temető tulajdonosa egy nyirtassi Özvegy asszony, B. I.-né intem szívesen mutatta meg a kápolnát s tőle csak nagynehezen lehetett megszerezni a kápolna kulcsát s igy volt elég időnk, hogy ezalatt a régi temetőnek legmagasabb pontján épült kápolnát jól szemügyre vegyük. A téglából épült kis toronnyal s lélek haranggal ellátott magasfalu kápolna oldal falain két nagy csúcsíves, erős dróthálózattal védett ablak díszlet, melynek egyikén a dróthálózat egyrésze meg volt rongálva, de csak annyira, hogy egy ember üggyel-bajjal éppen csak hogy beférhetett rajta. Mindkét ablak jó magasan volt a földtől. E megfigyelésemnek később — este — jó hasznát vettem. A kápolnát gyönyörű oltárától, értékes képétől mhegfosztva találtuk, még 1860-ban rabolták ki a sírbolttal együtt, de már előzőleg a művésziesen faragott oltár a nyírbátori monoriták templomába vittetett. A feldulás óta nem volt az kitakarítva. Szanaszét hevert a földön összetörve sokféle tárgy. Mig a házsártos tulajdonosnő be nem jött, szedegettünk s összeilleszgettünk sokféle tárgyat. Én két darab müvész-izléssel fából készült oltári gyertyatartót szedegettem össze dirib-darabban, a házigazdánk jogász kis öccse pedig egy szép fából készült feszületet illeszgetett össze; de nem tarthattuk meg magunknál, mert már messziről hallottuk közeledni a zsémbes tulajdonosnő!, hanem a kápolna egyik sarkában elrejtettük s összebeszéltünk a jogásszal, hogy ha nem sikerül most elvinni a tárgyakat, érette jövünk éjjel az ablakon keresztül. . • - --.J-,. >Í£Í ilJ Egy süket koldusasszonyt cafatokra tépett a vonat A mozdony levágta a fejét és a végtagjait. — A vele levő vak férfinak semmi buia nem történt. — A vizsgálat megindult. Tegnap reggel borzalmas szerencsétlenség történt Debrecenben a Csapó-kert ben tevő sorompónál, ahol a reggeli gyorsvonat, halálra gázolt egy. süket Koldus asszonyt. Csak a véletlennek .köszönhe tö, hogy a szerencsétlenségnek egy. másik áldozata is nem lett. A megrázó szerencsétlenségről tudósítónk az alábbiakat jellenti. -Darvas Sándor 8G éves vakkoldus, a veje vadházasságban élő Kovács Juliánná 70 éves süket koldusasszonnyai! tegnap reggel a városba igyekezett, hogy a zsibogón cipőt vásároljanak maguknak. Mikor a Kónya-utcai sorompóhoz értek, a 7 órás gyorsvonat a sorompóhoz igen közei járt s így a sorompó rúdja már le is vojjt engedve. A két öreg azonban nein Veite ész re a közejgő vonatot s a sorompó mellett levő ösvényen, mit sem sejtve, gyanútlanul: igyekeztek a síneken át. Darvas Sándor már áthaladt a másik sínen, mikor Kovács Juliánná a sínek között volt. Ugyan e pillanatba,n robogott el teljes sebességgel a debreceni állomás felé a reggeli gyorsvonat. A mozdony Kovács Juliannát elkapta s annak kerekei cafatokra tépték a szerencsétlen asszonyt. Törzséi a fejétől és a végtagoktól! mintegy 65 lépésnyire vonszolták el a kerekek. — A mozdonyvezető valószínűleg nem vette észre a szerencsétlenséget, mert a vonal meg sem állva, tovább robogott a debreceni állomás felé. A szerencsétlenség pillanatában arra felé haladt a 229. számú rendőr, aki épen a rendőrségi palotába igyekezett. Azonnal a 113. számú vasúti őrházhoz sietett, ahonnan az esetet jelentette a mentőknek és a rendőrség központi ügyeletének . A rendőrségen az ügyeletes rendőrtisztviselő dr. Vargha Emil rendőrorvossal csakhamar megjelent a helyszínen, a hol a vizsgálatot megejtették. Ennek során a rendőrorvos megállapította, hogy Kovács Juliánná az elgázolás pillanatában azonnal kiiszenvedett . Fejét, jobb ós bal kar^l, valamint jobb és bal lábát a mozdony kerekei leszelllék. A törzsből a has fel voll lepve s a test többi része cafatokban hevert a síneken, míg a síntől 10 lépésre, a szerencsétlen asszony egyik lábszárcsonlja feküdt. Az esetről jegyzőkönyvet vetlek fel, majd a nyomozást megindították. A hullát s a roncsolt testrészeket a rendőri bizottság szedette össze és azokat még a reggel folyamán heszállillalták a hullaházba. A megindult nyomozás során ma délelőtt Csige Sándor dr. rendőrfogalmazó megállapította, hogy a sorompók a jelzett időben le voltak eresztve, a gyorsvonat mozdonyát Székely Sándor mozdonyvezető vezette. A rendőrség széleskörű vizsgálatot indítóit annak megállapítására, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség.
