Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-13 / 156. szám

2 JinmmÉK 1923. julius 13 A magyarországi tanítók gyűlése Budapesten. I. Hetvenöt esztendővel ezelőtt a közművelődésben annyira megbénított Magyarország kimondotta a nagy szót : Rabok tovább nem leszünk. Fegyverek Összetűzése és legkisebb vérontás nélkül sikerült a nemzetnek2 ma ga függetlenségét és szabadságát kivívnia, mely szabadság, ha állandósul. hasznára vált volna nemcsak Magyarországnak, hanem a szomszéd cseh államnak is, nem ugy mint ma van, hogy a cseh állam függetlensége és szabadsága bizony nincs hasznára Középeurópa belső békéjének. Ez a tény tagadhatatlanul áll az előtérben. Hetvenöt esztendővel ezelőtt egy áprilisi napon Ferdinánd királlyal az élén, harmincegy törvénlniyel a kezükben vonultunk be az uj Magyarországba. Ennek láttára az ország össztanitósága megszervezte az Első Egyetemes Tanitógyülést. Egy táborba tömörült az óvodától az egyetemig a köznevelés és közoktatás minden hivatott munkása. Ez volt a közoktatás integritása. Tanácskozásaikon (48. jul. 20— 25.) hoztak oly határozatokat és törvényjavaslatokat, melyek világos programmul szolgáltak a független magyar kormány valláses közoktatásügyi miniszterének. B. Eötvös József miniszter elkészítette a közoktatási alaptörvényt, a Nemzetgyűlés XXIV. ülésében vette tárgyalás alá. A' felsőház XIII-ik ülésében (48. aug. 25.) került szóba ; itt a nagy fontosságú tárgyat nem vették tárgyalás alá, mert az ármány és cselszövés veszélybe döntötte a hazát, a nemzetnek minden erejét a megrontott béke óvására a felkorbácsolt nyugalom lecsendesitésére kellett fordítani. Muszka beavatkozásra ügyünk elbukott és ránk szakadt a tizennyolc esztendeig tartott osztrák iga. 59 .és 66 után osztrák csatavesztések, meg területek fegyveres elvétele után ránk virradt 67. Innentől már több volt derűs napunk. A negyvennyolcadiki nemzetgyűlés által elfogadott közoktatásügyi törvényjavaslat azonban mai napig sem került a nemzet szine előtt tárgyalásra. A budapesti szaklapok egyike az első egyetemes gyűlés értéket kicsinyíti, azt állítja : Már negyvennyolcban az első egyetemes tanitó gyűlésen elvetették a kultúrharc magvait a szabadkőművesek. Hol ezt a szellemet különösen Tavaszi Mór képviselte. És ezt a hamis beállítást a »Magyar Tanitó« f. évi jul. "7-iki száma teszi. Az első egyetemes tanitógyülés elnöke Ney Ferenc, alelnöke Varga János, jegyzője Tavaszi Lajos, Májer István, naplóvivője Tatai István, Szvorényi József, Németh Imre, Kolosi György voltak. Az első szakosztály (óvoda, elemi iskola, képezde) elnöke Ney Ferenc, a második szakosztály (reál-, ipartanoda^ elnöke Varga István, a harmadik (középtanodai^ szakosztály elnöke Tavaszi Lajos, a negyedik (felsőtanodai^ szervezője Rómer Flóris. Mintegy kétszázötvenen voltak az első egyetemes gyűlésnek tagjai, a VlII-iknak ötezeren. Azt a bűnös inevet nem találjuk a résztvevők névsorában. Pestről két izr. tanító Kohn Salamon és Rosenzweig Salamon volt ott. Ezek puskaport nem vittek magukkal. Eötvös József miniszter örömének adott kifejezést, hogy a magyarországi tanitók nagy része nem tekintve felekezeti különbségekre, összegyülekezett s barátságosan tanácskozott. Amolyan hangnemek csak kárára vannak a tanítói közösség érzetének. Meggondolatlan cselekedettel több kárt okozunk ügyünknek, mintsem használnánk vele. Jelen volt az első gyűlésen Korén István Petőfi aszódi volt tanítója, Táncsics Mihály népképviselő és iró. Nyíregyházáról Palicz Mihály tanácsnok* II. A VIII. Egyetemes Tanitógyülés el nöke Rákos István, főtitkára Simon Lajos Hét szakosztályban dolgozott: pedagógiai társadalmi, közművelődési, kisdednevelési, tanítóképzői, Gárdonyi Géza irodalmi, iparos tanonciskola. Csopka országban, csonka egye temes gyűlés, mely nem képviselhette a köz oktatásügy integritását, egybekapcsolandó együttességét. A fronton kapunyitás marad\ Ami munkát végezett, az jó volt. — Jul 5-én Rákos István elnök a Pesti Vigadó nagytermében nyitotta meg a nagygyűlést. Megjelent azon gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és nagy tetszésse fogadott beszédet intézett az ország tanítóságához. A nemzetgyűlés üdvözletét Huszár Károly alelnök tolmácsolta. A német biro dalom százötvenezernyi főből álló tanitó' egyesület delegáltja megköszönte a szíves fogadtatást és tartalmas beszédben méltatta a német—magyar tanítóságnak egymás erőire ható munkásságát. — Bélsö erő gyűjtésére lelkesített. A reménynek nem szabad a telkekből kihalni az elrablott részekkel. A 72 éves német teljes frisességgel tette meg nemcsak az utat, de a tanácskozásokban való részvétel,'figyelem sem fárasztotta el. Hódolt az egyetemes gyűlés a hétköznapi munka mellett a hősök, szellemóriás, első miniszter, úttörő elődök emlékének. — Ezek a jelenetek voltak a VIII. egyetemes tanitógyülésnek legmegkapóbb mozzanatai. A A Szenkirályi-utca 47. sz. alatt levő Tanitók Házába két emléktáblát helyezett el a világháborúban elesett kétezernyi tanitó emlékét őrzi az egyik, a másik a házban lakott, a háborúban elesett főiskolai tanítónak emlékét Katonazenekar hangjai s József főherceg leleplező beszéde közben hullott le a lepel a két márványtábláról. Zászló alatt sorakozott a tanitótábor Petőfi és Eötvös érc-szobraihoz. A Duna hullámai még nem hallottak, a Gellért szikTás rétegei, a királyi vár, az eskütéri, meg rác templom tornyai nem vertek vissza szentebb, hódolatteljesebb imát, mint a milyen a jul. 6-iki volt. Móra István tanitó poétának a VIII. egyetemes gyűlés alkalmára irott Tárogatóiának utolsó versszaka szól igy: ... hinni bűn lemondva, tétlen, Én mindig dolgozva hittem és reméltemí 5 lészen az én hitem örökre magtalan, Ha maradok véle ősz fejjel egymagam(, $ e félhalott oriszág föl nem támdd soha, Ha a ti 'Szivetek egyrrtáshoz mostoha... Tárogató vagyok, hazajáró lélek, — Jöjjetek énhozzám tanitótüstvérek. Bökényi Dánieh Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Üzleti telefon: 319. — Műhely telefon: 869. Ajánlja saját készítmény! möbntorait és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, úriszoba, szalon, Ieánrszoba, börbutorokban íz egyék bátorokban legnagyobb választék. Németország mai gazdasági beljzete ás a márka sorsa, Mottó: S a sir, hol nemzet . . . . . . szemében gyászköny ül. — Németországi munkatársunktól, — Hogy Németország jelenlegi helyzetét világosan megismerhessük, szükséges, hogy azokat a különböző véleményeket, a melyeket feltételezésből és ismertetésből magunkban ezelőtt megalkottunk, részben félretegyük, részben pedig módosítsuk. — Tiszta képet igy sem tudunk magunkban teljesen alkotni és épen ezért az ismertetés is nagyon nehéz, mivel ma a világgazdaság Németországra olyan nyomást gyakorol, amelynek minden egyes kis rezgését ez az állam érzi meg a legjobban, hisz nincs egy stabil egy fix pontja vagy helyzete, amelybe belekapaszkodhatna, megnyugodhatna, hanem gurul állandóan vagy jobbra, vagy bajra, ugy ahogy a világgazdasági vihar szelte fuja. Ezért nemcsak napról-napra, de óráróf-'órára váltó zik a kép, amely Németország pénzügyi és gazasági helyzetét ábrázolja és ez a változás olyan módon történik, mint amiilyen mértékben a dollárnak a márka értéke alakul. Ez az az eszköz, amely minit egy gőzfeszültség mérő mutatója, pillanatonként jelzi az értékmennyiségei, épen ugy, mint hazánk pénzügyi életében a svájci frank, azonban a kettőnek szerepét a nemzetgazdaságban nem lehet pontosan egyazon minősítéssel ellátni. A dollár és márka harca azután magával hozza természetesen azt a nagy munkakedvtelenséget, amely még rázudulva erre az államra ingalja meg és veli sáncba még azt a törekvést is, amely a gazdasági talpraállást célozza. Olyan Szomorú ez egy, állam létügyi kérdésében, ami a reményt csak egy vékony kis hajszálon tartva engedélyezi. Mint ipari állam s mint egy ol\

7an állam, amelynek iparában van meg gazdasági talpraállása, fejlődése, kullurája és minden létkérdése, csakis attól várhatja, hogy gazdasági szervezetében a vér meginduljon rendesen és a sziv ugy lüktessen benn©, mini azelőtt. Sajnos azonban ez az ami béna. Állami gazdasági helyzetet, közvetlen a lakosság gazdasági helyzetéből — nagy mértékben meg lehet állapítani. A fizető eszköz normális mennyiségének forgalomban levő többszöröse pedig mutatja azt a világgazdasági helyzelet, amelyet az illeitő állam hitelével és vagyonával elfoglal!. A kettőt azonban egymástól soha nem választhatjuk el. A német gyáros nem mer dolgoztatni, mert oly hirtelen változik a pénzügyi helyzet, hogy. esetleg óriási károkat szenvedhet. Fél a javulástól, fél a romlástól, amely a márka értékében beáll. Vesz nyersanyagot Skandináviában, vagy Délamerikában, vagy akárhol, azonban nagy •észletet magának nem vásárolhat, mert íz esetleges hitel kihasználása ismét veszélyezteti vagyonát. Tehát csakis a meg levő' kész érték erejéig látja el magát, mert ha hitelét felhasználva, azonnali kiizetés nélkül nagyobb mennyiségű nyersanyagot szerez be, nem tudhatja azt, logy a feldolgozott áru a külföld részére bg-e olyan értékkel birni, mint az áru calkulált ára. Minden uj vállalkozás egy nagy kockázatot egy nagy félfelmet rejt magában a gyáros részére. A belföldi nyers anyagnak a feldolgozása pedig vajmi keI* • k mert a világhírű biztos hatású patkányait, patkány irtó szer Újra kapható. Egy adag két kiló búza vagy annak napi ára aoható minden drogéria éa jrvnevszertarhan — Gyártja: ,.Standard" veevtisztító evár, Kapható minden drogéria és gyógyszertárban. Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14. szám. vegytisztító gyár, 3121-15-1,