Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-10 / 153. szám

1923, julius 10. volt, mert a kölcsönt még mindig nem kaptuk meg, ugy ezek az urak nem az ország érdekét szolgálják. (Zajos helyeslés.) Ezek az urak mindenáron ellenzéki kritikát akarnak gyakorolni és azt mondják, hogy meg akarják mondani a közvéleménynek, mi az igazság. Az igazság az, hogy pillanatnyilag még nem kaptuk meg a kölcsönt, de legalább magyar szájból, magyar szívből, magyar hazafias érzéstől sugallt emberekíől hallották meg a mi helyzetünknek valódi képét. Ha egyebet nem is értünk el, azonban az a kö-' rülmény, hogy Benes után Bethlen miniszterelnök is meghallgattatott Párisban, és Londonban (éljenzés) mondjanak bármit, ez is eredmény. (Ugy van! Ugy van!) Ez a kormány nem hajhássza az olcsó népszerűséget. Ez a kormány belenyugszik abba, hogy azok a magvak, amelyeket elvet, kivirágozzanak, és a gyümölcs csak a messze jövendőben fog megérni, de mielőtt ez az idő eljönne, habár helyén nem lesz, de meglesz az a tudata, hogy a gyümölcs megtermett és a nemzet maga látja annak egyedül hasznát. (Éljenzés é.s taps.) Méltóztassanak, megengedni, hogy áttérjek egy másik külpolitikai vonatkozású kérdésre, amelyet az utóbbi időben főleg az ellenzéki sajtó igen erősen igyekezett kihasználni a kormánnyal szemben. — Egy komoly »megbízható újságban cikk jelent meg arról, hogy a cseh-szlovák köztársaság elnöke bizonyos engedményeket volna hajlandó tenni Magyarországgal szemben az esetben; ha Magyarországon előbb helyreállítják a demokratikus uralmat. Nem beszélek arról, hogy ezt az újságcikket és az abban foglalt állításokat cseh részről' már számtalanszor megcáfolták, de ezek az újságok mégis öszszeegyeztethetőnek tartják lelkiismeretükkel hogy. erre a kijelentésre hivatkozzanak, hanem arról beszélek, hogy ezzel immár másodjára akarnak egy országot Becsapni és félrevezetni. Lehet-e hinni az ilyen híresztelésnek, amikor 5 évvel ezelőtt ugyancsak azt hirdet-. ték, hogy a megvert Magyarország kedvező békét fog kapni, csak a demokráciára rendezkedjék be. Akkor eljött a demokrácia, eljött egy olyan demokrácia, amelynél nagyobb nem kívánható senki által sem s ebből az eredmény az lett, hogy tönkre ment az ország. A székesfővárosban ujabban a bűncselekményeknek egy ig-en tipikws módja fejlődött ki: a biciklilopás, Ifjú gyermekek felülnek" a biciklire és akkor hozzájuk lép egy idősebb suhanc, aki azt mondja, megmutatja nekik, hogyan kell ülni a biciklin. Ráül a biciklire és természetesen elfut vele. Így vagyunk ma is ezen ujabb csábítással és azt mondják ,hogy a magyarokat megtanítják, hogyan kell demokráciát csinálni, de ha ők megcsinálják ezt, ők ülnek bele abba a demokráciába ési azután elszélednek az országból (Ugy van! Ugy van!) Legyenek meggyőződve róla, hogy ez a kormány, ha valóban komoly ajánlattal jönnek és azt mondják, visszaadnak nekünk minden elszakított területet, vagy azt mondják, hogy megszüntetik azt az országunkat tönkre tevő politikát, melyet velünk szemben folytatnak, csak a mostani kormány álljon félre, ugy a kormány egy percig sem habozna megcselekedni ezt. Bocsánatot kérek, de csak akkor fogjuk megtenni azt, ha olyan szerződéseket kötöttünk, amelyeknek végrehajtására garancia van. (Zajos tetszés) Akkor fogjuk megtenni ezt, ha tudjuk, használunk vele az országnak és ha helyünket olyanoknak adjuk át, akik ezen megteremtett alapon helyes irányban fognak tovább építeni. (Ugy van ! Ugy van!) De nem vagyunk hajlandók gyermekesen meggondolatlanul felülni olyan hangzatos szavaknak, amelyeknek tartalma nincsen, amelyeknek garanciája nincsen és amelyeknek hitelt tulajdonítani annál nevetségesebb volna, mert ugyanezzel a recepttel pusztították el az országot 5 évvel : ezelőtt. (Élénk éljenzé,s.) Azt mondottam, hogy a kormányzásnak külpolitikai nehézségei vannak, de ugyanakkor hozzátettem, hogy belpolitikában sem vagyunk még jelenleg abban a helyzetben, hogy a jó szándékot, a becsületes törekvést mindenkor siker is koronázta volna. Én, mint belügyminiszter tanúsíthatom a leginkább ezt mert kénytelenek vagyunk azt látni, hogy az ország közönségének egy része még mindig nem hajlandó belenyugodni abba, hogy itt a törvényeknek kell uralkóéniok, (élénk éljenzés és tap fi.) hogy az ország üdvét, a hatóságok' vannak hivatva képviselni (Ugy van / Ugy ^ van!) nem tudnak belenyugodni abba magánegyének, hogy elhigyjék azt, hogy az önbíráskodás, az erőszakoskodás, a felforgatásra irányuló törekvés nem lehet az ország érdeke, csupán egyes egyének önző érdeke. (Her lye\slés.) A kormányzatnak, szembe kell helyezkednie ebekkel a törekvésekkel, akármilyen irányból jöjjenek (Ugy van ! Ugy van !) Sokat beszélnek a középút politikájáról és ez a szó majdnem lejárttá vált már. Engedjék meg, hogy helyette egy másik szót ajánljak, amelyet mindenki megért és ;ez a rend politikája. (Éljenzés.) Nekem mellékes, hogy kommunista szándékokkal követnek-e el bűncselekményeket és' veszélyeztetik a társadalmi rendet, vagy pedig egyes rosszindulatú, meggondolatlan! egyének a hazafiasság és nemzeti érzés köpenyegébe bújva, hasonló bűntényeket követnek el (tapjs). Nézzük ezt a két irányból jövő törekvéseket a mai kormányzattal szemben. Engedjék meg, hogy először ezekkel a jobboldali túlzásokkal foglalkozhassam. —, (Halljuk, halljuk!) Azt mondják ezek az urak, hogy elvégre ők kénytelenek egy bizonyos demagógiát foly tatni a nagyközönséggel szemben, c£>' bizonyos bizalmat ébreszteni, mert csak így vihetik magukkal a tömegeket és amint ők mondják, jobboldali túlzásba viszik őket, mert különben baloldali túlzásba esnénelij, Ezek az urak, akik ezt mondják, tudják, hogy mit cselekszenek, mert az én nézetem szerint senkit az egyik túlzástól a másik túlzással visszatartani nem lehet. (Élénk helyeslés.) Ha ilyen értelemben beszélünk egyik vagy másik túlzásról, akkor ez ugyanolyan, mintha a kör területén elindulva, jobbról és balról haladunk, de a végén mégis csak találkozunk. > Azt tapasztaltam, hogy ott, ahol bizonyom, ilyen jobboldali atrocitásokat láttunk, ezeknek a résztvevői túlnyom ólag olyan emberek, akik pár évvel ezelőtt a vörö\s árral, a vörös terrorral haladtak együtt, mert ha én az embereket arra tanítom, hogy fegyelmezetlenek legyenek, nemzeti célok hangoztatásával, ha én az embereket arra tanítom, hogy nem az egység van hivatva arra, hogy a rendet fenntartsa, az ország és az egyes társadalmi osztályok érdekeit megvalósítsa, akkor én ugyanezzel a szóval arra tanítom őket, hogy te a saját önző érdekedben, a saját célod eléréséért fegyelmezetlen legyél és önbíráskodást gyakorolj. (Ugy van! Ugy van .') Kijelentem, hogy túlzásokra, excessiókra rávenni az embereket jobboldali irányból nem lehet, mert hiszen minden túlzás, minden rendzavarás, minden lázadás csak baloldalról jöhet. (Ugy van ! IJgy van!) A jobboldal a szélső jobboldallal a fegyelem, a rend, az egység fenntartása, a tekintélyek tisztelete fenntartása érdekében küzdhet. Ha bárminemű céllal a tekintélyeknek a megvetését a hatóságokkal szemben való elégedetlenséget tanítjuk, mondhat nekem bárki bármilyen jelszót, ez baloldali túlzás, baloldali izgatás. (Helyeslés.) Elismerem azt, hogy a politikai meg győződéit mindenkiben tisztelni kell Ha valaki az ország kereszténységének, az ország faji. voltának az érvényesülését célzó politikai ideálokat hangsúlyoz, ez nem lehet bánié ten do cselekmény, ehhez mindenkinek joga van. (Helyeslés.) Ma ezzel a jobboldali túlzással szemben ott látjuk a baloldali túlzásokat is. Csodálatos, valahányszor az úgynevezett jobboldal irányából, de kijelentem, hogy nézetem szerint a politikával össze nem függő bűncselekményekről van szó, azonnal hangos lesz az ország parlamentje, visszhangzik az interpellációktól és megkérdezik a belügyminisztert, hogy mit szándékozik csinálni, milyen egyesületet fog feloszlatni és kiket fog felakasztatni. De amikor a rendőrség kommunista összeesküvéseket leplezett le, akkor hallgatnak, nem beszélnek erről és nem kérdik a belügyminisztertől, mit fog csinálni és meg fogja-e büntetni azokat, akik ezeket a bűncselekményeket elkövették. (Viharos tetszés.) Nem fogják megkérdezni, hogy megvan-e téve az intézkedés arra, hogy kinyomoztassék, hogy ezeknek az összeesküvéseknek a szálai hová vezetnek. A szociáldemokrata párl és <i polgáriellenzéki urak l'ennen hangoztatják, hogy (fiiekikii (kjommunizimtshoz semmi közük. Talán külsőleg kijelentik, hogy nekik, ilyen programmhoz-" nincs semmi közük. De kérdem én, ha semmi közük nincs ehhez, miért tartják fenn az összeköttetési az emigrációval. (Zajos tetszés.) — Miért tartják szükségesnek, hogy pártjára álljanak minden Zalaegerszegre került kommunistának és miért támadják, hol burkoltan, hol nem mindig a rendőrséget, ha egy ilyen kommunista összeesküvést leleplez. (Ügy van!! Ügy viti!) A jobboldali túlzásról az! mondottam, hogy azok nem tudják mit csinálnak, nincsenek tisztában azzal, hogyha ők a túlzást agitálják, ezzel ellenkező iránynak melegágyát készítik elő. Most kénytelen vagyok azt mondani, hogy ezek a bal-szélső irányon levők, talán tudják, hogy mit akarnak inert rendszerességet látok abban, ahogy a sajtóban, közéletben megnyilvánult a munkájuk. Ennek a sajtónak az a tulajdonsága, hogy a rendőröket mtnr/ig bru. ®á«s fenevadaknak tűn leli le:, Iia rflikil büncselekményéér* jogosan üldöznek. — Azt mondják a halóságról, ha valakit megbünlteí, hogy az ártatlant üldözik — Azt mondják, hogy nem tűrjük a kormány] kritizálását. Én tűröm a kormány kritikáját, ezt soha nem véltem rossz ncven, de ez a kritika már oda fajul, mely már a hatóságok íeszólásának egy olyan neme, amely nem annak a hatóságnak szól, nem nem annak a belügyminiszternek, aki a belügyminiszteri székben ül, hanem az országnak és az ország rendjének. Ha engem valaki azért kritizál, mert egyik vagy másik állásra olyan valakit jelöltem ki, aki nekik nem tetszik, ez csak kritika velem szemben, üe ha egy állandó tendenciát látok abban, hogy ott, ahol a hatóságok kötelességszerűen az egyéni jogok és egyéni érdekek érdekében kötelesek eljárni, állandóan rosszakaratú kritikát gyakorolnák, a hatóságokat hibáztatják s látom, hogy az államhatalom ellen izgatják a népet, akkor nem a kormánv meg|ki-jpzéiása ellen tiltakozom, hanem a fe. gyei

mezeft lenség, a lázadás, a rakoncátlankodásoák újból v

a!ó feltűnése ellen. — (Helyeslés és taps ) Nincs egfysZerüb£ és könnyeid, dolog, mint a bűnösöket, a g

0nosaftevöket feiizgatm az állami rend ellen. Ezt a tendenciát láttam én a sajtó egy,részében napról-napra, amely odáig elii