Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-07 / 151. szám

1923. juiius 7. Diákkongresszus Máriapócson. Nyíregyháza juiius 6. Szerdán fejeződölt be a magyarországi középiskolák diákságának első pócsi zarándoklata és konresszusa, melyen a diákokon kivül a magyar görögkatholikusság számos eló'kelősége is megjelent. A diákok és vendégek a hétfő délutáni és esti vonatokkal a debreceni üzletvezetőség által rendelkezésre bocsátott, jólszellöző — 40 embernek, 6 lónak felirásu — termes kocsikban érkeztek Máriapócsra, hol az érkezőket Fedák Miklós, a Magyar Görögkatholikusok Orsz Szövetségének ügyvezető igazgatója fogadta Véghseő Dániel, Kozma János ig. tagok és a kerület több papjának kíséretében. Este 8 órakor Mária-ájtatosság kezdte meg az ünnepségek sorozatát, melyet Melles Géza kanonok celebrált; ugyan ő lelkes és magas szárnyalású beszédben az erkölcsi élet fontosságát világította meg az ország minden részéből összejött mintegy 200 főnyi ifjúság előtt. Kedden reggel ünnepélyes szentmise alatt, melyet Bányay Jenő és Melles kanononokok, Fedák Miklós és Schirilla Andor szsz. ülnökök celebráltak az összes ifjak, élükön Illés József dr. nemzetgyűlési képviselővel a MAGOSz világi elnökével a szent áldozáshoz járultak. A mise alatt a miskolci gör. kath. egyház vegyes kara adta elő a liturgikus énekszámokat, Sassy Csabáné zenetanárnő karnagy vezetésével, ki gyönyörű szóló betéteket is énekelt. Igen szép szóló énekekkel gyönyörködteték az ájtatoskodó ifjakat Hornyák Olga és Janicsek László. A megnyitó diszgyülésen Illés József dr. egyetemi tanár és Papp János tb kanonok a MAGOSz elnökei elnököltek. A Magyar Hiszekegy eléneklése után, melyet a miskolci egyházi énekkar adott elő Schirilla Andor szólott az ifjakhoz. Majd Illés József remek felépítésű beszédben fejtegette a magyar görőgkatholikus ifjúság feladatait. „Isten országa tibennetek van, a ti lelketekben, idézte a Szentírás szavait és hozzátette: .,én pedig azt mondom, ti vagytok a nemzet reménye ! A 17 század nagyjainak, főleg Zrínyi Miklós, a költőnek példáját állította az ifjúság elé a vallásért, a hazáért való önzetlen munkamintaképeül. Hodinka Antal dr. egyetemi tanár a görőgkatholikus egyház szerepéről értekezett a magyarság krisztiánizációjában. Délben 70 teritékes diszebéd volt, melyhez Illés József dr. a pápára és püspökre, Papp János kanonok Miklósy püspökre mondott toasztot. Beszéltek még Hodinka Antal dr. Schirilla Andor, Fedák Miklós és Kozma János. A kongresszus további ülésein az ifjúság vallásos és nemzeti öntudatra neveléséről szervezéséről hangzottak el tartalmas előadások. A különböző kérdések előadói Illés Marcell (Budapest), Ladomérszky Lajos (S. a. ujhely) Schirilla László (Miskolc) és Duly László (Nyíregyháza) voltak. Az eszmecserében a diákok meglepően mély gondolkozásról tanúskodó felszólalásokkal vettek részt. Illés József dr. Papp János, Hodinka Antal, Melles Géza kanonok s még több mások is hozzászóllottak az ifjak által felvetett eszmékhez. Különösen mély hatást tett Petreczky Jenő, Szatmár és Beregvármegyék kir. tanfelügyelőjének izzó vallásosságtól és hazaszeretettől áthatott beszéde, melyben történelmünkből vett okokkal fejtegette a tiszta valláserkölcsi alapon nyugvó élet fontosságát a te rületi és nemzeti integritás szempontjából. A kongresszussal kapcsolatban a magyarországi gör. kath. hittanárok és hitoktatók is értekezletet tartottak, s kimondottták, hogy a MAGOSz keretei között hitoktatói szakosztályban egyesülnek. A megalakult szakosztály diszelnöke Bányay Jenő kanonok, főtanfelügyelő, elnöke Kiss Gyula miskolci hittanár lett. (z.) Maczkó Dorka kisasszony és Zebulon úrfi levele a nyíregyházi gyermekekhez. Látogatás Kozák bácsi műtermében, ahol Káposzta Sári szomorú történetét gyönyörű képek szemléltetik. Nyíregyháza, juiius 6. A Ny'rvidík tudósítójától. Vssäinsp a r.yirsgyházi leányok, fiuk nsgy napja lesz A Sóstó erdője víg kacsgástói, örvendezi tapstól lesz háDpoa. Kégly Szeréna néni és a Laanyegviet arar-yos ifjú hö'gyei fe ledhete'lan napot ajándékoznak a gyermekeknek Olyan népünnepély lesz ott. amelyről senki s3m akar otthon maradni. Á jó siülők máris Ígéretet adtak a kíss leánykáknak és fiuknak, hofcy okvetlen kisiszik őket vasár- ap a Sós óra, da elviszik szombat délután 5 órára a Máv. állomásra i?, m rt ekkor fognak érkezni a KEgy nap hősei, a Maczkó család gyermekei, Zebulon úrfi és Dorka kisasszony Képzeljítak, gyermekek. Ma Ssoréna néni levelet kapót; M^ramarosszigetiő. Igazi maczkó bßrmolässri irt levél, amely néVtek szól, nyíregyházi gyermekek. A Nyirvidék m*.r majdnem ötven esztendő óta fonáll, de a szedő bácsik még soha nem szedtek ilyen írást, valósr-gos mackóbetüke.. Most ÍCQG leközöljük, olvassátok, Zőbu'on és Dorka levelét, mely s míramarosszigeti erdőrengetegben Íródott és a k?';vetkozÖképpon szól: — Kedves nyíregyházi kis lányok és kisfiúk ! Remijük, nsm felejtettétek el, hogy stombaton délután é;d mas vendégeitek érkeznek. Végre megkaptuk az utlareieket, már el Í3 indaltunk. Miodant eikö ettünk, hosy oít lehessünk vasárnap dé'után a Sóstóp. Reméljük, hogy a többiek ia — értve Hófehérkét, Csipkerózsát, a tündéreket és törpéket —. megtartották szavukat é3 megérkeznek valamennyien, mert nekünk az a cílunk, hogy sokakkal megismerkedjünk. Sok mondanivalónk lesz nektek. Elvarjuk, hojy szombaton délután 5 órakor, mindnyájan cu v rtok ránk, az állomáson, mikor különvonatunk berobog Nyíregyházára. Csókolunk mindnyájatokat Zebulon és Dorka. U. i Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy Papp L-jos bácsi díjmentesen felajánlotta hogy a Koronában ittartózkodásunk idejére lakást ad. Ezzel szemben megígérjük, bogy illedelmesek lefzünk. A vendégeket nem lógjuk megharapni és a mézes üvegeket is épségben tartjuk. Kozák bácsi műtermében ; Az érdekes levél közlése ulán tudatjuk, hogy a vasárnap délutáni mesemondás során elő fogják adni Kaposzta Sári történetét is — Est az érdekes tiistóriát gyönyörű képekben tárja szemünk elé Kozák István tanár, rajzolóművész. Felkerestük műtermében, ahol hét ha' talmas rajzon tárul elénk Káposzta Sára, gulyás Piata és Csikós Pali szomoiu végt5, még is vidám története. Ök azok, a nóta szerint ,.akik eimást naton szeretik." Nincs az a mesekép, m?]yn&k figurái elevenebbek szebbek volnának mint Kosák István tRnár ur nagyszarti rsjü&i. Mi: or a képek mellett énekelni fogják Káposzta Síri történe éi, mindenki könyezésig fog nevetni. Ké=züljüak tehát vasárnap délutánra a Sóstóra! Városunk lóhusfogyasztása. Az első hónap eredménye. „A nyomorúság vezette rá az emberiséget a burgonyában rejlő ériék felismerésére és an r-ak, mint legjobb tömegílelmszéíi cikkeknek, megbecsülésére" — mondja Dorner Béla. És történelmi advaiból érdikességénél fogva Fran ciaországot említem ahol az 1770 ik évi éhínség idején az aVadémm a g;tbonali«ztet irótló élelmiszer föltalálására nagy pályadíjat tűzött ki, melyet Parmantier párisi gyógyszerész a kortjében termelt burgonyával nyárt meg. De bogy a burgonyatermelés népszerüsittc-ssék, <hhez XVI Lsjos kiriiy és Maria Antoinette királyné közbelépésére volt síükség. Ugyanis a királyi cs Iád egész udvarával kivonult a bur gonyafö^drs ós a király gomblyukába, a királynéi pedig hajába krumpli virágot tűzött. E-re a fóuri körökben a burfoiyavírág viséleíe divatta lett, a burgonyatermelés psdig lendületet vett. — A Kríly f zen a nagy horderejű krumpli-ünnepélyen Paronentiernek azt moad'a, hogy ,.Franciaország hálás öanek azér\ hofy a sKegécyek kenyerét íehilálta" Mint luöjuk, a burgonya Amerikából került Európába ís padig legelőször 1560 körül Angliába vitték be, ahol egyes főurak tévedésből a «uiaék helyett a bo, ycfcat akarták megenni. Igy több, mint 200 óv kelietí ahhoz, hogy Franciaországban elterjedjen. Vármegyénkben 1788 bin kezdték termeimi. F-;nti példát azért hoztam fel. hogy lássuk, miszerint a Nagy Frigyes porosz király által Isten áldásának nevezett burgonya, amely nélkül ms meg sem tudnánk élni, müyea nehezen terjedt el. Esek után a jelen kor élelmezési bajaira térek at, Bmeiysk a vessteít háború követkesim'-nyei é3 a »>sgy drágasíg-és a nagy muoksíjéiküiiségbín nyi!vánul:aY. Jslen nyomorúságos helyzetünkben nagyoa is aktuális vo t tehát Fo-kó Jízsef és két tarsának az a terve, hogy városunkban lóhusszéket nyit, ahol egy olcsó népélelmezÓBi cikknek: a lóhusnak és a belőle készült hentesáruknak a kiárusítását kezdi meg. ámit a város a 3 hónapi próbaidő engedélyezésével szankcionált s igy a háború alatti kísérlet után Szabolcsvármegyében közfogyasztás céljából 1923. május 29-én vágták le az első lovat. 30 án kezdődött a kimérés és ezt követőleg az általánosaik induló lóhusíogyasztás. Miat minden kezdet, ugy ez is nehéz volt. De csak az első 8 nap. Nehézségek ugyan még ma is vannak, de ezek már általános jellegűek. A bekukkanó emberek jöttek-mentek az üzletbe de alig vett valaki. A 3 ember 3 nap egyebet se csinált, mint kóstolókat vagdalt é3 boldog volt, ha elfogadták, mert a legtöbbször maguknak kellett megenni. Az első nap 10 órájára már mi;d a hárman ugy teleették magukat lófelvágottal, hogy sört, majd pedig bort kellett hozatnick, hogy az evést tovább birják. Mármár arra gondoltak, hogy egy embert fogadnak, aíi az üzletban napszámban egye a löfelvágottat de erre nem lett ssütség, mivel a közönség a második és harmadik nap már hálásabb volt, mert a kóstolót többen elfogadták, söt vásároltak is. Junius 2-án vágtak a második lovat s aztán mind cvakritbban ugy, hogy junius 29 én már a 20 ik lovat vágták le. Az eleő hónap szép eredménnyel zárult, mivel az előítélet megtört, mert ahhoz, hogv 20 !ó húsa elfogyjon, szép számú fogyasztóra van szükség. Igaz, hogy a nyomorúság mellett a háború is nagyban elésegiteite a lóbusfofyaeztöst, acűit a legjobban az bizonyít, hogy a férfisk iubább eszik, mint a nők. Sok aszszony azzsl megy a löszéibe, hogy az ur» nem bagy neki b"két s azért vesz. Egyik ismerősöm, aki sokáig orosz fogoly volt, beszélte, ho^y ő ós gyermekei kezdottől fogva eszik a lóhúst, csak a felesége irtózott tőle. Mig egy este mit sem gondolva vitt hen-