Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-07 / 151. szám

1923. juiius 7. Diákkongresszus Máriapócson. Nyíregyháza juiius 6. Szerdán fejeződölt be a magyarországi középiskolák diákságának első pócsi zarán­doklata és konresszusa, melyen a diákokon kivül a magyar görögkatholikusság számos eló'kelősége is megjelent. A diákok és vendégek a hétfő délutáni és esti vonatokkal a debreceni üzletvezetőség által rendelkezésre bocsátott, jólszellöző — 40 embernek, 6 lónak felirásu — termes ko­csikban érkeztek Máriapócsra, hol az érke­zőket Fedák Miklós, a Magyar Görögkatho­likusok Orsz Szövetségének ügyvezető igaz­gatója fogadta Véghseő Dániel, Kozma János ig. tagok és a kerület több papjának kísére­tében. Este 8 órakor Mária-ájtatosság kezdte meg az ünnepségek sorozatát, melyet Melles Géza kanonok celebrált; ugyan ő lelkes és magas szárnyalású beszédben az erkölcsi élet fontosságát világította meg az ország minden részéből összejött mintegy 200 főnyi ifjúság előtt. Kedden reggel ünnepélyes szentmise alatt, melyet Bányay Jenő és Melles kanono­nokok, Fedák Miklós és Schirilla Andor szsz. ülnökök celebráltak az összes ifjak, élükön Illés József dr. nemzetgyűlési képviselővel a MAGOSz világi elnökével a szent áldozás­hoz járultak. A mise alatt a miskolci gör. kath. egyház vegyes kara adta elő a liturgikus énekszámokat, Sassy Csabáné zenetanárnő karnagy vezetésével, ki gyönyörű szóló beté­teket is énekelt. Igen szép szóló énekekkel gyönyörködteték az ájtatoskodó ifjakat Hor­nyák Olga és Janicsek László. A megnyitó diszgyülésen Illés József dr. egyetemi tanár és Papp János tb kano­nok a MAGOSz elnökei elnököltek. A Ma­gyar Hiszekegy eléneklése után, melyet a miskolci egyházi énekkar adott elő Schirilla Andor szólott az ifjakhoz. Majd Illés József remek felépítésű beszédben fejtegette a ma­gyar görőgkatholikus ifjúság feladatait. „Isten országa tibennetek van, a ti lelketekben, idézte a Szentírás szavait és hozzátette: .,én pedig azt mondom, ti vagytok a nemzet reménye ! A 17 század nagyjainak, főleg Zrínyi Miklós, a költőnek példáját állította az ifjúság elé a vallásért, a hazáért való önzetlen munkaminta­képeül. Hodinka Antal dr. egyetemi tanár a görőgkatholikus egyház szerepéről értekezett a magyarság krisztiánizációjában. Délben 70 teritékes diszebéd volt, mely­hez Illés József dr. a pápára és püspökre, Papp János kanonok Miklósy püspökre mon­dott toasztot. Beszéltek még Hodinka Antal dr. Schirilla Andor, Fedák Miklós és Kozma János. A kongresszus további ülésein az ifjú­ság vallásos és nemzeti öntudatra nevelésé­ről szervezéséről hangzottak el tartalmas elő­adások. A különböző kérdések előadói Illés Marcell (Budapest), Ladomérszky Lajos (S. a. ujhely) Schirilla László (Miskolc) és Duly László (Nyíregyháza) voltak. Az eszmecseré­ben a diákok meglepően mély gondolkozás­ról tanúskodó felszólalásokkal vettek részt. Illés József dr. Papp János, Hodinka Antal, Melles Géza kanonok s még több mások is hozzászóllottak az ifjak által felvetett eszmék­hez. Különösen mély hatást tett Petreczky Jenő, Szatmár és Beregvármegyék kir. tanfel­ügyelőjének izzó vallásosságtól és hazaszere­tettől áthatott beszéde, melyben történelmünk­ből vett okokkal fejtegette a tiszta valláser­kölcsi alapon nyugvó élet fontosságát a te rületi és nemzeti integritás szempontjából. A kongresszussal kapcsolatban a ma­gyarországi gör. kath. hittanárok és hitokta­tók is értekezletet tartottak, s kimondottták, hogy a MAGOSz keretei között hitoktatói szakosztályban egyesülnek. A megalakult szak­osztály diszelnöke Bányay Jenő kanonok, fő­tanfelügyelő, elnöke Kiss Gyula miskolci hit­tanár lett. (z.) Maczkó Dorka kisasszony és Zebulon úrfi levele a nyíregyházi gyermekekhez. Látogatás Kozák bácsi műtermében, ahol Káposzta Sári szomorú tör­ténetét gyönyörű képek szemléltetik. Nyíregyháza, juiius 6. A Ny'rvidík tudó­sítójától. Vssäinsp a r.yirsgyházi leányok, fiuk nsgy napja lesz A Sóstó erdője víg kacsgástói, ör­vendezi tapstól lesz háDpoa. Kégly Szeréna néni és a Laanyegviet arar-yos ifjú hö'gyei fe ledhete'lan napot ajándékoznak a gyermekek­nek Olyan népünnepély lesz ott. amelyről senki s3m akar otthon maradni. Á jó siülők máris Ígéretet adtak a kíss leánykáknak és fiuknak, hofcy okvetlen kisiszik őket vasár- ap a Sós óra, da elviszik szombat délután 5 órára a Máv. állomásra i?, m rt ekkor fognak ér­kezni a KEgy nap hősei, a Maczkó család gyermekei, Zebulon úrfi és Dorka kisasszony Képzeljítak, gyermekek. Ma Ssoréna néni leve­let kapót; M^ramarosszigetiő. Igazi maczkó bßrmolässri irt levél, amely néVtek szól, nyír­egyházi gyermekek. A Nyirvidék m*.r majdnem ötven esztendő óta fonáll, de a szedő bácsik még soha nem szedtek ilyen írást, valósr-gos mackóbetüke.. Most ÍCQG leközöljük, olvassátok, Zőbu'on és Dorka levelét, mely s míramarosszigeti er­dőrengetegben Íródott és a k?';vetkozÖképpon szól: — Kedves nyíregyházi kis lányok és kis­fiúk ! Remijük, nsm felejtettétek el, hogy stombaton délután é;d mas vendégeitek érkez­nek. Végre megkaptuk az utlareieket, már el Í3 indaltunk. Miodant eikö ettünk, hosy oít le­hessünk vasárnap dé'után a Sóstóp. Reméljük, hogy a többiek ia — értve Hófehérkét, Csip­kerózsát, a tündéreket és törpéket —. megtar­tották szavukat é3 megérkeznek valamennyien, mert nekünk az a cílunk, hogy sokakkal meg­ismerkedjünk. Sok mondanivalónk lesz nektek. Elvarjuk, hojy szombaton délután 5 óra­kor, mindnyájan cu v rtok ránk, az állomá­son, mikor különvonatunk berobog Nyíregyhá­zára. Csókolunk mindnyájatokat Zebulon és Dorka. U. i Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy Papp L-jos bácsi díjmentesen felajánlotta hogy a Koronában ittartózkodásunk idejére la­kást ad. Ezzel szemben megígérjük, bogy ille­delmesek lefzünk. A vendégeket nem lógjuk megharapni és a mézes üvegeket is épségben tartjuk. Kozák bácsi műtermében ; Az érdekes levél közlése ulán tudatjuk, hogy a vasárnap délutáni mesemondás során elő fogják adni Kaposzta Sári történetét is — Est az érdekes tiistóriát gyönyörű képekben tárja szemünk elé Kozák István tanár, rajzoló­művész. Felkerestük műtermében, ahol hét ha­' talmas rajzon tárul elénk Káposzta Sára, gu­lyás Piata és Csikós Pali szomoiu végt5, még is vidám története. Ök azok, a nóta szerint ,.akik eimást naton szeretik." Nincs az a me­sekép, m?]yn&k figurái elevenebbek szebbek volnának mint Kosák István tRnár ur nagy­szarti rsjü&i. Mi: or a képek mellett énekelni fogják Káposzta Síri történe éi, mindenki kö­nyezésig fog nevetni. Ké=züljüak tehát vasárnap délutánra a Sóstóra! Városunk lóhusfogyasztása. Az első hónap eredménye. „A nyomorúság vezette rá az emberiséget a burgonyában rejlő ériék felismerésére és an r-ak, mint legjobb tömegílelmszéíi cikkeknek, megbecsülésére" — mondja Dorner Béla. És történelmi advaiból érdikességénél fogva Fran ciaországot említem ahol az 1770 ik évi éhín­ség idején az aVadémm a g;tbonali«ztet irótló élelmiszer föltalálására nagy pályadíjat tűzött ki, melyet Parmantier párisi gyógyszerész a kortjében termelt burgonyával nyárt meg. De bogy a burgonyatermelés népszerüsittc-ssék, <h­hez XVI Lsjos kiriiy és Maria Antoinette ki­rályné közbelépésére volt síükség. Ugyanis a királyi cs Iád egész udvarával kivonult a bur gonyafö^drs ós a király gomblyukába, a király­néi pedig hajába krumpli virágot tűzött. E-re a fóuri körökben a burfoiyavírág viséleíe divatta lett, a burgonyatermelés psdig lendüle­tet vett. — A Kríly f zen a nagy horderejű krumpli-ünnepélyen Paronentiernek azt moad'a, hogy ,.Franciaország hálás öanek azér\ hofy a sKegécyek kenyerét íehilálta" Mint luöjuk, a burgonya Amerikából került Európába ís padig legelőször 1560 körül Angliába vitték be, ahol egyes főurak tévedésből a «uiaék helyett a bo­, ycfcat akarták megenni. Igy több, mint 200 óv kelietí ahhoz, hogy Franciaországban elter­jedjen. Vármegyénkben 1788 bin kezdték ter­meimi. F-;nti példát azért hoztam fel. hogy lás­suk, miszerint a Nagy Frigyes porosz király ál­tal Isten áldásának nevezett burgonya, amely nélkül ms meg sem tudnánk élni, müyea nehe­zen terjedt el. Esek után a jelen kor élelmezési bajaira térek at, Bmeiysk a vessteít háború követkesi­m'-nyei é3 a »>sgy drágasíg-és a nagy muoks­íjéiküiiségbín nyi!vánul:aY. Jslen nyomorúságos helyzetünkben na­gyoa is aktuális vo t tehát Fo-kó Jízsef és két tarsának az a terve, hogy városunkban lóhus­széket nyit, ahol egy olcsó népélelmezÓBi cikk­nek: a lóhusnak és a belőle készült hentesáruk­nak a kiárusítását kezdi meg. ámit a város a 3 hónapi próbaidő engedélyezésével szankcio­nált s igy a háború alatti kísérlet után Sza­bolcsvármegyében közfogyasztás céljából 1923. május 29-én vágták le az első lovat. 30 án kezdődött a kimérés és ezt követőleg az álta­lánosaik induló lóhusíogyasztás. Miat minden kezdet, ugy ez is nehéz volt. De csak az első 8 nap. Nehézségek ugyan még ma is vannak, de ezek már általános jellegűek. A bekukkanó emberek jöttek-mentek az üzletbe de alig vett valaki. A 3 ember 3 nap egyebet se csinált, mint kóstolókat vagdalt é3 boldog volt, ha elfogadták, mert a legtöbbször maguk­nak kellett megenni. Az első nap 10 órájára már mi;d a hárman ugy teleették magukat ló­felvágottal, hogy sört, majd pedig bort kellett hozatnick, hogy az evést tovább birják. Már­már arra gondoltak, hogy egy embert fogadnak, aíi az üzletban napszámban egye a löfelvágot­tat de erre nem lett ssütség, mivel a közön­ség a második és harmadik nap már hálásabb volt, mert a kóstolót többen elfogadták, söt vásároltak is. Junius 2-án vágtak a második lovat s aztán mind cvakritbban ugy, hogy ju­nius 29 én már a 20 ik lovat vágták le. Az eleő hónap szép eredménnyel zárult, mivel az előítélet megtört, mert ahhoz, hogv 20 !ó húsa elfogyjon, szép számú fogyasztóra van szükség. Igaz, hogy a nyomorúság mellett a háború is nagyban elésegiteite a lóbusfo­fyaeztöst, acűit a legjobban az bizonyít, hogy a férfisk iubább eszik, mint a nők. Sok asz­szony azzsl megy a löszéibe, hogy az ur» nem bagy neki b"két s azért vesz. Egyik ismerősöm, aki sokáig orosz fogoly volt, beszélte, ho^y ő ós gyermekei kezdottől fogva eszik a lóhúst, csak a felesége irtózott tőle. Mig egy este mit sem gondolva vitt hen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom