Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-06 / 150. szám

4 1923. julius 6. A Nyíregyházi Munkás Dalkör Dalosünnepélye. Nyíregyháza, julius 4. A Nyirvidék tudósítójától. F. hó 1-én tartotta meg a közelmúlt­ban megalakult nyíregyházi Munkás Dal­kör a helybeli íparostársádalom élénk ér­deklődése mellett bemutatkozó előadását. Az ünnepélyt Kállay András v. nemzelgy, képv. az egyesület diszelnökének megnyitó beszéde vezette be, aki hangsúlyozta a magyar sziv megnyilvánulási formájának a magyar dalnak jelentőségét és ismételt tanúságot telt a kisegzisztenciák iránti lel­kes együttérzéséről. A művésziesen összeál Utolt műsor főeseménye a dalárda szá­mai voltak. Népdalegyvelegeket és egy magyar motivumu fnunkás dalt adtakelő meglepő készültséggel phecizen cg} T üt Iha­tó előadásban. A dalárda nagyszerű hang­anyag fölött rendelkezik, amely együtte­sen páratlan fegyelemmel reagál kitűnő karmesterének Szabó Géza ref. tanítónak vezénylő pálcájára. A jellenvoltak elisme­rése különösen a »Munka dala« cimü ének együttes után nyilvánult meg erőteljesen. Szabó Sándor szép hangú énekszólója, Szabó Géza karmester művészies fuvola szólója egyformán zajos sikert aratott — Fekete István Ábrányi E. egy költeményét szavalta el mély érzéssel, Antal Gyula is­mert karakterizáló készségével A biró előtt cimü drámai jelenetet adta ellő nagy hatással. Fürszt Sándor bariton hangú énekszólója, Ungár József szavalata, Gaáll Márton ötletes konferánsza,- valamint za­jos derültséget keltő aktuális strófái, egy­formán részesei voltak a sikernek. A nagysikerű műsort táncmulatság követte, amelyen vig együttlétben a reg­geli órákig maradlak együtt a dalos ünne­pély népes résztvevői, megható szerelettel véve körül az egyesület csupa sziv dísz­elnökét. v HÍREK. E ! • :; í i KIS NAPTAR: Julius 6. Péntek. Kath. Dominika. Prot 1. Ésaiás. Városi Színház-Mozgó: Gyönyörök kastélya II. rész. (7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: Pokol kapuja (6, 7 órakor.) Apolló-Mozgó : nincs előadás. A gyógyszertárak közül a Lányi-Oon­da és Török-félék tartanak éjjeli szolgálatot. Sok szót csépeltek az utóbbi esztendők ben árva Magyarország kii lönböző fórumain.. Ha volt ts egyikben, md\­Isikban mag, élet, nemzetet, organizmust táp­láló érték, kiégett a (szócséplés közben a gyű­lölettől túlságosan fűtött kazántót a sziv hevétől. Moist olvasom az uj magyar igazság­ügyminiszter nagy beszédeinek sorait és ugy érzem, hogy ereimbe friss vér zuhog be, ugy látom, hogy a szavak dúsan telt magyar ka­lászt sajtolnak, igazságot régen sóvárgó lel­kembe élettől duzzadó buza hull. Búza, ma­gyar buza, kenyeret igérö, kenyeret adó ma­gyar élet. És amikor érzem az igazsághatásJ­nak felemelő, megtisztító ózonját, jobb kedv­vel forgatom szerszámomat, a bus magyar tollat, merészebb nekilendüléssel birkózom a mindennapi gond brutalitásával, mélyebben Szívom le a magyar remény rózsaillatát és Robinsonként hajót kémlelő szemem látja a hasszu éveken át könnyes szemmel nézett tengeren a várva-várt hajó. Evőé! Jönnek, jönnek igaz emberek... — Orvosi hír. Dr. Lipschítz Endre fog, orr, gégeorvos hazaérkezett rendelé­sét újból megkezdte. — Halálozás Részvéttel értesülünk ar­ról a gyászesefről, mely dr. Klekner Ká­roly egészségügyi tanácsost, a vármegyei közkórház igazgató-főorvosát sujlotta. — Testvére, dr. Deák Istvánná, Klekner An­nus julius 3-án Nyíregyházán elhunyt. A család a gyászesetről a következő jelen­tést adta ki: Fájdalomtól megtört szívvel! vei tudatom, hogy forrón szerelett fele­ségem dr. Deák Istvánná sz. Klekner An­nus folyó hó 3-án életének 33-ik, boldog házasságának 8-ik esztendejében, élete leg­hőbb vágyának áldozatául esve, rövid szenvedés után meghalt. A megboldogultat, folyó hó 5-én, délután 4 órakor a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint az Erzsébet« közkórház kápolnájából, az Északi temetőben helyezzük örök nyuga­lomra. A megboldogult lelki üdvéért fel­ajánlott szentmise áldozat folyó hó 6-án reggel 8 órakor fog a róm. kath. plébá­nia templomban az Egek Urának bemu­tattatni. Nyíregyháza, 1923. julius 4. — Dr. Deák István, a megboldogult férje. Deák János és Deák Jánosné sz. Üzomogyi Erzsébet a megboldogult apósa és anyósa, Dr. Klekner Mihály és neje sz. Standingei* Mariska, Dr. Klekner Károly és neje sz. Standingei* Gizella, Klie.kner Sándor és ne­je sz. Hautzinger Ili, Klekner Erzsébet és férje Kotschy Viktor, Klekner Irén és férje dr. Csontos József, dr. Deák József a megboldogult testvérei, sógorai és só­gornői. — Kaiisz tagok figyelmébe Édesí­tem azokat a tagokat, akiknek házhely, vagy földigényük kielégítését a tárgyaló bizottság nem hozla javaslatba, miről a városházánál kifüggesztett jegyzőkből tu­domást szerezhetnek ha jogorvoslattal kívánnak élni, a szükséges utbaigazilás megadása végett a kii*, tszék I. emelet 5(>i. szánni helyiségében f. hó 7-én délelőtti 10 órájától délután í óráig rendelkezé­sükre állok. Dr. Ragó József, ügyvezető el 1­nök . — Uj jegyzők. A junius 27-én végleg bezárult miskolczi községi közigazgatási tanfolyamon a következő szabolcsi fiuk kaptak jegyzői oklevelet. Czél Ferenc, Eberhardt András, Kriston Gyula, Lukács Mihály, Pozsgay László, B. Szabó Mi­hály, Szécsi Géza és Tóth Lajos. Czél Fe­renc és B. Szabó Mihály kitüntetéssel nyel­tek képesítést. A tanfolyamot megkezdték, de annak folyámán elhalt szabolcsi voll kollégák Kolozs Ferenc és Kerezsi Sán­dor. — Áldozatkészség. A tudományos fo­lyóiratok mindinkább megritkulnak számban megfogynak terjedelemben s nagy késéssel jelennek meg. Nem ritkaság az összevont számok a havifolyóiratoknál igy gyakorta a békebeli havi terjedelemnek ma egy 'év összevont számai felelnek meg. Alighogy megjelentek az Anthropologiai Füzetek máris 1—3 számmal jöttek. Az Irodalomtörténet 1923. évi vékony füzete csak a pénzintézetek a miniszter, Kecskemét városa és a szerkesztő adományaival jelenhetett meg. Az Országos Közegészségi- Egyesület a közel háromszáz­ezer K nyomdái tartozást szintén a pénzinté­zetek, vállalatok, a társadalom módosabbjai­nak adakozásával tudta kifizetni s népszerű folyóiratát, az Egészséget!—6 összevont fü­zetben megjelentetni. Szép, szép ez az u. n. áldozatkészség, mely valójában megvizsgálva nem egyéb, mint kötelesség. És pedig oly kö­telesség, amilyen volt a háborúban a vér és élet áldozás. Ha majdan a köztudatba átmegy hogy a pénz nem cél, de eszköz s a kultú­ráért nem áldozni, de kötelességből adni kell, ugy nem hangoztatjuk, hanem bemutat­juk kulturfölényünket, bemutatjuk Széchenyi jövő Magyarországát, hogy ez már itt is van. És mi kell ehhez ? Akarat. Akarjatok nagyok lenni !... mondja a nagy magyar. — Szerelem a romokon. Heimburg leg ujabb könyve most jelent meg, kapható az Ujságboltban . — Uj papjelölt.'A biboros hercegprí­más Németh Dezsői, a nyíregyházi főgim­názium V. osztályát végzett növendékét a julius hó 2-án tartott papi konkurzus alkalmával az esztergomi főegyházmegye papjelöltjei közé felvette. — ösztöndíjas ianilók. Az ág. h .ev. egyház kezelése alatt álló Mányik-féle alapítvány kamatait Huray Gyula ésBocz­kó Elek, a Zsizska-Gráf léiének kamatait pedig Kemény Péter kapta ösztöndíj cí­mén. A Meskó-Böltke-féle ösztöndíjra Pré kopa István lelt ajánlva, mig a Zsedényi­félére Aczél Sándor. — Legszebb kalász. A termelés minő­ségi és mennyiségi felfokozása érdekében a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara pá­lyázat utján versenyt hirdet a gabonane­müekből legszebb eredményt előállítók számára, a debreceni mezőgazdasági ka­mara kerületében. A pályázatra bármely őszi vagy tavaszi gabonaféléből a tábla különböző helyeirőt gyűjtött, 30 ka­lászból álló, tövesen j^vett növényből kö­tött csokor küldendő be, hogy a nö­vény egészének minden része bírálat tár­gyává legyen tehető. A kamara óvja a pá­lyázókat egyes töveknek úgynevezett mes­terséges felhizlalásától, mert e pályázat nem az egyéni hiúságot szolgálja, hanem a Tiszántúl mai gabonatermelésének és a további teendőknek megállapítását. A ka­lászokkal szemes minta is, továbbá talaj­m int a küldendő. A pályázaton résztven­ni kívánók e szándékukat julius hó 18-ig kell ,hogy a Kamara hivatalához Debre­cen, Piac-ucfca 9. I. ein. bejelenllsék. A részletes pályázati feltételeket válasz­bélyeges boríték beküldése ellenében az érdeklődőknek díjtalanul megküldi a «Ka­mara. A pályázatra a beküldés határ­ideje szeptember 1. A bemulató szeptem­ber hó második felében lesz. A bírálat; az ország legkiválóbb szakemberei rész­vételével történik, akiket előadások tar­tására is felkért a kamara . — A »Charitas Háziipar« műhelye, ahol mindenféle női ruhanemű és kézi­munka olcsón készíthető a Szociális Misszió Társulat lelkes hölgyeinek veze­tésével már működik a Károlyi-téri Move épületben. (Volt szabadkőműves páholy.) — A nyíregyházi gyermekek k-'velei, kaptak Maramarosszigeiről. Ebben a le­vélben a Maczkó család két gyermeke, Maczkó Zebulon úrfi és Maczkó Dorka kisasszony tudatja a nyíregyházi kisleá­nyokkal és kisfiúkká), hogy erősen cso­magolnak és holnap vonatra ülve, szom­baton délután megérkeznek a nyíregy­házi állomásra. Ezt az érdekes Maczkó­levelet a holnapi Nyirvidékben olvashat­játok. — Fogynak a jegyek erősen a KisasZ. szony férje e- érdekes vígjátéknak jul. 10-i keddi előadására. A Leányegylet kitűnő gárdájának fellépését szerető érdeklő­déssel várja Nyíregyháza közönsége. A jegyek Ferenczi könyvesboltjában kapha­tók. — Isméi ujabö tempiom''a6iás Erdély­ben. Marosvásárhelyről jelentik: Minden fokozott rendőrfelügyelet dacára ujabb és ujabb templomrablások történnek Erdélybe« és most már bizonyos, hogy azokat szervezett banda követi el. Alig néhány hét előtt történt a kolozsvári plébánia templom kifosztása és most a marosvásárhelyi plébániát rabolták ki. A templomrablás, mint mindegyik esetben most is világos nappal történt, déli 12—1 óra között, amikor ismeretlen tettesek behatoltak az apátplébános dolgozó szobájába is és milliós kincseket érő templomi kegytárgya­kat rabolták el. Elvitték többek között azt a hires arany nyakláncot is, amit a plébánia 1840-ben kapott egy erdélyi mágnástól aján­dékba. A rendőrség teljesen tehetetlen a templomrablások tetteseivel szemben. K. E. K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom