Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-27 / 168. szám

4 jmmtm 1923. julius 27. A tanyai népmüvelés újjászervezése. Minden tanitó köteles 30 felolvasást tartani évente. — Mi lehetne egye­döli mód a népművelésre. Az összeomlás óta folytonosan válto­zó kormányok egyik legnagyobb gondja volt a népmüvelés, a falu népétnek tovább­képzése. Az eddig elmúlt öt év csupa próbál­kozásokkal telt el. Most azonban már konkrét tervet is dolgozott ki a kultuszmi­nisztérium által megállapított tárgykörből. Minden egyes felolvasásért a tainitó 50 illetve 100 korona tiszteletdijat kap. A tervezet, amely tegnap érkezett le mindjárt felsorolja azokat a forrásmunkákat amelyeket a tanítóság felhasználhat a felol­vasásoknál, illetve melyekből előadásának tárgykörét merítheti. A forrásmunkák beszerzése a jegyzék szerint mintegy 40—50 ezer koronába ke­rülne. C Tehát a tanítónak, aki az élettel amúgy is viaskodik, évenkint-40—50 ezer koronát kellene Befektetni, hogy egy évben legjobb esetben 3000 koronát keressem, mert ennyi tiszteletdijának összege. Már ez a nagy számadat mutatja, hogy a tervezet nem vetett számot a való élettel. Ma a tanitó azért az 50—100 koronáért, me­lyet a felolvasásért kapna, még a hozzá szük­séges papirost sem tudná beszerezni. Melyik tanitó, különösein osztálytanító tud ezenkívül 40—50 ezer koronát adni ma forrásmunkák­ra ? És vájjon hol van annak a munkának váltsága, amelyet kénytelen ráfordítani a forrásmunkák áttanulmányozására, a felolva­sás megírására. Mind olyan kérdések ezek, amelyekre feleletet nem igen kap az ember a tervezettől Szerintünk egyedüli módja ezen felolvasások megszervezésének az, hogy a kultuszminisz­térium szakférfiakkal készíttesse el azokat és már kész felolvasásokat küldjön ingyen minden tainitónak. A tanitó kötelességét ké­pezze ezután, hogy e szakszerűen megirt ta­nulmányokat előadások keretében felolvassa. CoSTeiMimbula pénteken a Városi Sainház Mozgóban. Elhidegülés a cseh-francia viszonyban. Prágából jelentik : Kinos feltűnést kelt a cseh fővárosban a lengyel »Czas« ci­mü lap egy legutóbb megjelent cikke, amely megállapítja, hogy Csehszlovákia és Francia­ország között a viszony teljesen elhidegült. A »Czas« vezércikke szerint a csehek kizáró­lag a magyar bolsevizmus és a franciák né­met gyűlöletének felhasználásával juthattak olyan határokhoz, amelyekről álmodni sem mertek. A cseh politikát válságos helyzetbe sodorja azonban az aingol—francia ellentét, mert bár eddig sikerrel ültek a kétnye regben, de közeledik az idő, amikor Benes ur két szék között a pad alá eshet. A cseh vezetés alatt álló kisantant fraincia irányát illetően már Franciaországban is kételyek merültek fel és Franciaország Fochmarschal épen cm­nek a hangulatnak a kitapasztalása végett küldötte prágába. A marschal utja csak any­nyit eredményezett, hogy Franciaország világosan meggyőződhetett arról, hogy Prá-. gában sokkal hűvösebben fogadták küldött­jét, mint pld. Lengyelországba«!. A franciák kételkedését csak megerősítik Benes legutób­bi, bár nagyon óvatos -hangú nyilatkozatai • s> Ugy, bogy már-már világosan kiderül a csehek kétszinüsége. A »Czas« vezércikkét ama reményének kifejezésével végzi, hogy talán be fogja látni a 'francia politika és köz­vélemény — miként az olaszok már be is látták —• hogy Magyarországnak a csehek prédájául való dobása sulyas hiba Volt, ame­lyet sürgősen jóvá kell termi. A cseh—fran­cia viszony romlása Lengyelországinak is csak javára lehet. A »Czas« vezércikkének kínos hatását fokozza az a körülmény, hogy a cseh lapok szerint Benes francia ujságiró előtt tett nyilatkozatában a szimajai konfe­renciáról megemlékezve azt a reményét fe­jezte ki, hogy a konferencia szilárdabb kap­csolatot fog létesíteni Lengyelország és Csehszlovákia között. (K. E. K.) Mozgó képek. Busán bolyongok tövises réte&, Hűvös szél csipked, csepeg a vérem, Csurog a vérem, tövis kimarja, Véres a szivem, átok ül rajta. S ez csak a sírban, sírban ér véget. — Mondjátok meg, haj, mi ez ? — Az fjet / Gyönyörnek karján, mámorban, kéjben Vígan illannak nappalom s éjem. Szivem nem gyötri kétségek árja, Fütyölve járok, hej f a világba. Nincsen e földön, kivel cseréljek ... — Mondjátok meg, haj, mi ez? — Az Élet! Küzdve, izzadva vérverejtéket, Eggyé olvasztva- napot és éjet Kaparitám meg kicsi jószágom S elégedetten éltem világom. Majd jöttek kapzsi, élősdi férgek ... — Mondjátok meg, haj, mi ez? — Az Élet! Nem nézve jobbra, nem nézve balra, Kincseket űzve, kincseket hajtva, Észre sem véve éhezőt, fázó\ Tömöm erszényem, a hízni vágyót. $ nyugalmam nincsen... rettegek, félek... — Mondjátok meg, haj, mi ez ? — Az Élet! Éhezem, fázom; Szégyentől égve Koldulni járok, kenyeret kérve. Kidobnak innen, leszidnak ottan ... Nyomorgok kinos, átkos nyomorbcM. Ereje hol van. Isten, e kéznek?... — Mondjátok meg, haj, mi ez? — A* Élet! Jóllakom délbe, jóllakom estve, Rája óborból nagyokat nyelve, Pamlagra dőlve basa módjára Rágyújtok öblös tajfékpipámra S bánja az ördög a kürmtörténtet! ... — Mondjátok meg, haj, mi ez ? — Az Élet! Az igaz uton, nem tépve "balra, Haladtam mindég nemest akarva. Letörtek. Gúnnyal /lleie ajkok. Detfini vágytam könnyázia árcot: Kővel dobáltak. számkivetének ... — Mondjátok meg, haj, mi ez ? — AZ Élet! Ki, mi vagyok én, ne kérdje senki. Elég az, hogy nagy akarok lenHi! A rang lépcsőjén magasra hágok: É.n s a miniszter rég jó barátok!... Hangom, az jó nagy: viszem a népet... — Mondjátok meg, haj, mi ez ? — Az Élet! BALI.A FERENC. Sport. Birkózás. Folyó hó 29-én, azaz vasár­nap délután 3 órai kezdettel rendezi a Deb­receni Vasutas "Sport Club kerületi meghi­vási versenyét a DTE tornacsarnokában, — mely egyúttal a MBOSZ keleti kerületének válogató versenye is lesz az augusztus hó 5-én Budapesten ta rtaindó országos vidéki bajnoki versenyre. A versenyen indulnak a kerület összes egyesületei, a Szolnoki Máv. S. E., a nyu£gyhajflf' Töf|l&éá. N$TVE, — NyKSE, DTE, DMTET DKASE és a ver­senyt rendező DVSC legjobb birkózói. A verseny igen magy fontossággal bir arra, hogy a keleti kerület vezetősége kiket fog küldeni az országos vidéki bajnokságért Bu­dapesten tartandó birkozóversenyre. Anna bálok. Régi emlékek régi szépségeit szedege­tem sorra, vissza emlékezek a nagyapák és nagymamák téli estén elmondott meséire: milyen szépek is voltak hajdanta a régi Anna-bálok ! Fürdőző urak, igazi dzsentrik, magyar úrasszonyok és férjhez adandó lányok nya­raltak régente a felvidéki fürdőhelyeken, ott tartották az Anna-bálokat % melyek tele vol­tak színnel, fénnyel, napsugárral és poezis­sel. — De hol vannak ma a régi erdlélyi és felvidéki híres, nevezetes fürdőhelyek ? Hol vannak a régi Anna-bálok, a régi párbaj hősök, a régi nagyasszonyok ? Krúdy Gyula, régi leveleiben és Írásaiban talán né­ha-néha még elénk ötletnek, de manapság igazi Anna-bál, csak nagyon kevés akad. Hallgat a Tiszamente, csöndes a Kuin­ság, a Hajdüság, a széles horizonton Nagy­alföld... A kaszapengésbe nem csendül ma­gyar dal, hegedűszó ritkán járja, gyászban van Csonka-Magyarország, elfakult a szime a régi Anna-báloknak... mégis jól esik egy kicsit visszaálmodni magunkat, elringatni a csalfa képzeletbe, mely könnyebb, minit az őszi falevél, vagy a nyári pihe... Anna nap van és ilyenkor a régi álmok, régi vágyak visszajárnak. Ilyenkor a kótaji tájon is csendült dal az ablak alatt, szólt a cigány a főbiró lakása előtt... ilyenkor a Törikszakad csárdában amit Jókai is megörökített, reggelig húzta a cigány s a régi nagy urak talán reggelig dorbézoltak... s ha kellett, a nagybőgőt is széjjel lövöldözték egy-egy szép asszony, egy-egy Anna fekete szeméért. Más volt az Annannap a Kállay Andriska és a Jósa András idejében, más volt gyer­mekkoromban és más ma is ! Szeged költő­jének, a mélabús lelkű Juhász Gyulának Am­na-dalai jutnak eszembe. Oly szépek ezek a versek, — oly találóak, oly rnegkapóak. oly igazak, mint egy mindent kifejező, szín­pompában ragyogó Szimnyei Merse kép. Anna-bálok, Anna-napok, Annák, sze­relmek, régi álmok : oly drágák, oly igazak, oly regényesek vagytok, hogy szivemet egész elringatjátok : azt hiszem újra 18 éves va­gyok s ugy szeretek, olyan lángoló érzéssel, ahogy csak egy nyíregyházi diák tud sze­retni : ha szerelmes... Oh áldottak, Annák, dicsértessetek ! (r.) HÍREK. __ 1 ' KIS NAPTAR: Julius 27. Péntek. Kath. Panial. Prot. Olga. Diadal-Mozgó : nincs előadás. Városi Szinház-Mozgó: Hamar egy nadrágot! és Az országút. (7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó: nincs előadás. Strandfürdő: nyitva egész inapon át. A gyógyszertárak közül Lányi-Gonda és Haissinger-félék tartanak éjjeli szolgálatot. Az épitő, kömives és ácsmesterek szak osztályának ülése az Ipartestület helyiségében (5 órakor.) VÍZIÓ. Jókedvűen, pityókosan ^reveire-, — Ahogy az éltébe sohasem tette — El, elkocog az én halott apám Hozzám egy-egy fehéres éjszakán, A kalapját egy kissé félre csapja Megáll előttem furcsán, ingadozva, Csúfolkodva csöndes szivemre csap, És eltűntében jó u.tgyot kacag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom